Ezért nem tudsz nagy hozamot elérni befektetési alapokkal, pedig magas a hozamuk

Ezért nem tudsz nagy hozamot elérni befektetési alapokkal, pedig magas a hozamuk

Észrevettél a címben valami furcsaságot? Itthon is nagyon népszerűek a befektetési alapok, aminek kifejezetten örülök, viszont van itt egy kis probléma. Ha ránézel a befektetési alapok rangsorára, akkor láthatod, hogy többel is 10% feletti éves hozamot lehet elérni. Hiába a magas hozam mondjuk egy 5-10 éves távlatban, az átlagos befektetők (magánszemélyek) ebből mégis átlagosan 2-4%-ot tudnak csak elérni. És itt nem arról van szó, hogy a befektetési alap levonja a költségeket, egyszerűen a befektetők hibája. Miért van ez így? Mire kell figyelned?

Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy az átlagos befektetők alul teljesítenek a többi befektetési forma hozamaival összehasonlítva (átlagos éves hozam). Több hasonló ábrát is találni a weben, és mindegyiken az átl. befektető az utolsó oszlopok valamelyikében szerepel. 

Amikor valaki megkeres engem, hogy szeretne tőzsdézni, én nem lebeszélem, sőt, azt javaslom neki, hogy először gondolkodjon befektetési alapban, vagy ETF-ben, addig is tanuljon többet a tőzsdéről. Aztán néhány jó tanáccsal látom el, ezt osztom most meg veled. Kezdjük az egyik kedvenc szituációmmal, amikor az ügyintéző segít alapot választani.

Az ügyintéző

Igazából nem csak ügyintézőkre jellemző ez. Többször hallottam már bankban várakozva, hogy egy-egy ügyfélnek éppen befektetési alapot ajánlanak az ügyintézők. Sajnos itt a hiba kétirányú. Az emberek nem szeretnek olyan befektetési alapba fektetni, ami veszteséges vagy alacsony hozamú. Tudod melyikre böknek rá egyből? Természetesen azonnal azokat nézik, amik az elmúlt 1-3 évben átlagosan 10-15% feletti hozamot értek el. Erre rájátszik még az ügyintéző is, mert a legtöbbször természetes, hogy a nagy hozamokat mutogatják. Persze hibáztatni sem lehet őket, elvégre mindenki a nagy hozamokat akarja hallani. Képzeld csak el, ha ezt mondaná: “Itt egy nagyon jó befektetési alap! 2,5%-ot hozamot lehetett elérni vele az elmúlt 1 évben, előtte volt több is, most érdemes befektetni.” Erre mit mondana az ügyfél? “Oké-oké, de látom, hogy itt van nagyobb hozamú is.”
A legjobb pedig az lenne, ha valahol az éves 2-7% körüli hozamú bef. alapokat ajánlanák a befektetőknek.

Kiugrál a befektető

A fenti probléma, vagyis az, hogy az átlagos befektetők a magas hozamú befektetési alapokba teszi a pénzt, tovább gyűrűzik. Nem nehéz kitalálni a fenti ábra statisztikájából is, hogy ilyenkor bizony a befektető által kiválasztott magas hozamú bef. alap nem teljesít már olyan jól. Ilyenkor mit csinál az ember? Persze, hogy átteszi egy másik magas hozamúba. Aztán ez folytatódik… Érted?
Pedig mindenki ismeri a részvénypiacokon népszerű általános tippet: “Vásárolj olcsón, adj el drágán!” Bár valljuk be, azt is nehéz betartani a részvények esetében is. Nem? Akkor mit tegyen szegény befektető az alapok esetében.

Az alapkezelők is dühösek

Több befektetési alap vezetőjétől olvastam már azt a gondolatot, problémát, hogy: Hiába érnek el 5-10 éves távlatban éves 10-15% hozamot, ha ebből a befektetők pont azért nem éreznek semmit, mert ki be ugrálnak a befektetési alapba. Lehet, hogy éppen egy 30%-os hozamot ért el a befektetési alap adott évben, a befektetőknek éppen abból kellett volna profitálnia, de mikor száll be? Persze, hogy már a hozam elérése után, vagy már nem profitál belőle 30%-ot csak 3-at.

Mire figyelj befektetési alap választásnál – tippek

Összefoglalva a fent leírt dolgokat, és hozzákapcsolva a tippeket:

  • Keresd az olyan bef. alapokat, melyek előző éves hozama 2-7% között van!
  • Ne ugrálj ki/be az alapokba!
  • Válaszd azt a konstrukciót, hogy időnként, mondjuk negyed-, félévente vásárolj adott mennyiséget (átlagold).
  • Nézd át tüzetesen, mibe fektet adott befektetési alap. Ha többe is fektetsz (az a jó), akkor diverzifikáld!

Szorosan ehhez kapcsolódó cikkek: 

Kommentek