Csillag Péter a Starschema adatelemző, adattechnológiával foglalkozó vállalkozás alapítója. Több évig építette startupját, olyan nagy márkák voltak ügyfeleik között, mint a Netflix, Facebook, Apple. 2022 év elején a Starschemat felvásárolták, ahogy startup nyelven mondják exiteltek. Érdekelt, hogy mi történt az elmúlt 15 évben, hogyan sikerült Péternek ilyen nagy ügyfeleket szerezni, illetve mit csinál most, hogy milliárdos lett? A Starschemában már nem dolgozik, teljes idejét a befektetői tevékenységének szenteli.
A podcast, hanganyag elérhetősége
Spotify-on itt éred el, Apple Podcast-ben itt, Youtube-on itt (nincs videó), vagy az alábbi lejátszókon keresztül:
A podcast rövid leirata, összefoglalója
Ez csak összefoglaló, bővebben a fenti hanganyagban!
A Starschema egy magyar alapítású adattechnológiával foglalkozó szolgáltató cég. Több év kellett mire sikerült megtalálni a skálázható terméket, azt a szolgáltatást, ami nagy mennyiségben kell a cégeknek és hosszútávon is náluk maradnak az ügyfeleik. Ki kellett tapasztalni, hogy mi az a szolgáltatás, amiből folyamatos bevételük származhat. Sikerült. 2022 év elején eladták a céget 13 milliárd forintért. Péter ki is szállt teljesen a cégből, mondhatni “munkanélküli lett”.
Hogyan jutottak be a Netflixhez, Apple-höz?
Óriási a verseny ezen a piacon, mivel ezek a giga cégek válogathatnak a beszállítók, partnerek között. Péter elmondta, hogy bár lehetséges, hogy tudatos stratégiával közelítették meg ezeket a gigavállalatokat, de ezt azért túlzás lenne így mondani. Nem volt sem üzleti hátterük, sem tudásuk, így menet közben jöttek rá, hogyan is lehet sikerre vinni a megkereséseket is, és természetesen a vállalkozást is.
A megoldás a következő lett: a többi magyar céghez képest, de még talán nemzetközi szinten is nézve korán elkezdték a content marketinget, vagyis blogolni kezdtek. Nos ezt nem úgy tették, hogy akkor most leírják, hogy ők aztán milyen okosak. A blogbejegyzések valós problémákra adtak megoldást. Feltétel is volt a blogbejegyzések írásakor, hogy úgy készüljön el egy blogbejegyzés, vagy akár egy webinár, hogy azt érezze az ügyfél, hogy ezért egyébként fizetnie kellett volna.
Ez egy erős sales csatorna lett. Az inbound megkeresések száma és komolysága megerősödött.
Ahogy Péter mondta, a cégekben is emberek dolgoznak, meg lehet őket szólítani, segíteni lehet a munkáját, segíteni abban, hogy az aktuális projektjében haladjon. Erről bővebben a podcastban beszéltünk!
Dobozosítás
Félünk első körben a sablonizálástól, de van az a pillanat a cégünk életciklusában, amikor érdemes elkezdeni, mert így tudjuk skálázni a szolgáltatásunkat, vállalkozásunkat. Ahhoz, hogy a dobozosítást meg tudjuk csinálni érdemes sokat beszélni az ügyfelekkel, figyelni miről beszélgetnek, mik a sűrűn előforduló problémák, amelyeket mi rendszeresen meg tudnánk oldani.
Mi az adatelemzés, adatvagyon építés?
Péter több példát is hoz, de én kiemelném egy telekommunikációs cég példáját. Ahogy ő fogalmazott, a mobilok amikor 5 percenként bejelentkeznek a bázisállomásra, abból óriási mennyiségű adat keletkezik. Több évvel ezelőtt ezzel nem kezdtek semmit, ám most például úgynevezett mobilitási adatok keletkeznek így (ki merre jár), amikor létre lehet hozni például egy mobilitási térképet. A telekommunikációs cég akár meg tudná mondani azt is, hogy hová érdemes kávézót nyitni például ha a 40-50 év közötti felsőfokú képzettséggel rendelkező hölgyeket szeretnénk megcélozni. Ezeket az adatokat a cégek már eladják. Ez természetesen csak egy példa a sok megoldás, lehetőség közül, amit az adatokkal el lehet érni.
Ha még kézzelfoghatóbbá akarjuk tenni az adatot, akkor például megmérjük melyik ügyfél hozza a legtöbb pénzt, rájuk mi vonatkozik, minden rájuk vonatkozó adatból próbálunk kinyerni olyan információt, amivel terméket tudunk fejleszteni, új ajánlatokat adni nekik és növelni a customer lifetime value-t (ügyfélértéket). Például ki az, aki a legkevesebb macerával jár, de a legtöbb profitot hozza.
Csak egy ügyfél? Csak egy célcsoport? Nem mindenkinek adunk el?
Péter mondta, hogy félelmetes lehet az, hogy időnként nemet kell mondani. Ha jobban megismerjük a piacot, akkor meg tudjuk találni azt, hogy kinek tudunk a legjobban eladni, szolgáltatni. Ha egy piacot nem szolgálunk ki, akkor egyébként is megjelenik ott egy másik piaci szereplő, adjunk lehetőséget másnak is.
Vízió
„Azt láttuk, hogy lehet jobban csinálni más fejlesztőcégeknél.” – mondta Péter. Rájöttek, hogy sok olyan nehéz „adatos” terület van, amit mások nem vállaltak, vagy ha igen akkor extrém magas áron, pont a komplexitás, nehézség miatt. Erre jól rátapintottak és elkezdtek növekedni.
Szervezetfejlesztés nehezebb a marketingnél is
Félt, hogy a magyar KKV halálzónájában fog megrekedni a Starschema, ami az 50-70 fő közötti méretet jelenti. Rájöttek, hogy többségében jól választanak üzleti modellt, megoldásokat, és van lehetőségük kinőni ezt a méretet. 4 milliárd forint árbevételt tud éves szinten felmutatni a cég, ami szolgáltató piacon egészen szép összeg.
Azt mondta, hogy a frissen végzett kezdő munkavállalók esetében sokszor probléma volt, hogy kollaborációt nem tanították meg a fiataloknak. Péter úgy gondolja, hogy szükség lenne kommunikáció oktatásra már az egyetemen, vagy akár még korábbi fázisban is. De elmondta, hogy érdemes lenne bevezetni az együttműködési képességet fejlesztő foglalkozásokat, továbbá empátia fejlesztése is szükség lehet. Az első egy-három évben nagyrészt a kezdők ezeket tanulták meg a cégnél, pedig az iskolában kellett volna. Lényegében ez is gátolhatja a növekedést.
A HR-nél sokszor alkalmazzák a csoportos interjút, ahol le tudják tesztelni az együttműködési hajlandóság, képességeket, de ez csak egy pillanatfelvétel, természetesen az első hónapokban derül ki igazán, ki milyen képességekkel rendelkezik. Úgy gondolja Péter, hogy ezt az iskolában kellene megtanulni, hogy legyen saját projektje a diáknak, de legyen olyan, amikor őt vezetik, ad visszajelzést és kap is.
Tehát a cégük növekedését is gátolta az, hogy nem tudtak gyors ütemben felvenni jó képességű programozókat, mert bár fejleszteni tudtak, de csapnivaló kommunikációs képességeik voltak, csapatmunkát is tanulniuk kellett.
Részletesen erről a podcastben beszélünk.
Mit csinál most az exit után? Üzleti angyal korszak
Már 2019 óta elkezdett üzleti angyalként tevékenykedni. Úgy gondolta, hogy az addig felhalmozott vagyont és tudást együtt szeretné használni. Amikor elkezdett kezdő vállalkozókkal, kezdő fázisban lévő cégekkel foglalkozni, akkor rájött tud nekik tudással is segíteni, nem csak pénzzel. Sőt rájött, hogy ezt élvezi is. Már nem érzi úgy, hogy igénye lenne, hogy körülötte forogjon a cég, vagy ő legyen a főszereplő. Sok sikeres sztoriban akar részt venni és hozzá tenni, amit tud, ami itt pénzt és tudást is jelent.
Ahogy Péter fogalmazott:
Ez olyan mint egy edzői pozíció: tizenvalahány évig voltam a pályán, megrúgtak sokszor, fáj a csípőm, reggelente vért köpök, nem megyek vissza a pályára. De a pálya széléről nagyon ordibálni tudok és az öltözőben tanácsot adni, hogy hogyan kell mit csinálni, az jól esik. – Csillag Péter
Természetesen az exit óta nagyobb tere van befektetni, mind tőkében és időben is. A HunBAN-hoz csatlakozva tudja még jobban kiaknázni ezt a tevékenységet. A HunBAN a magyar üzleti angyalok és kisbefektetők közössége, hálózata. Közösen is invesztálnak cégekbe, ami például azért előnyös, mert a tagok közül valaki mindig jobban ismeri a területet, így ezt kiaknázva még hatékonyabban tudják a befektetéseiket menedzselni, segíteni. A HunBAN segíti a startup projektek megtalálását is, és persze a másik oldalon is a startupoknak segítenek a legjobb üzleti angyalt megtalálni. Nem elég a pénz, a befektetéshez tudást, kapcsolatokat is bele kell tenni a befektetők oldaláról. Főleg magyar piacon keresnek nagy potenciállal rendelkező kezdő vállalkozásokat.
Hiába a tőke, ha nincs…
A hazai piacon megfigyelhető, hogy hiába kap egy startup több száz millió forint állami befektetést, erőből nem tud piacot szerezni. Hiába a tőke, ha nincs értékajánlat, vagy az nem jó és nem találkozik a piaci igénnyel. Mi hiányzik az egyetemről kikerülő fiataloknál, hogy sikeres startupot csináljanak? Beszéltünk erről is!
Szeretnéd, hogy Csillag Péter meghallgassa a pitchedet, szeretnéd befektetődnek? Abszolút elérhető, könnyen megtalálható, a podcast végén el is mondja ezt.
Bővebben a podcastban! Érdemes végighallgatnod!
Hallgasd meg az üzleti podcastmaratonunk össze adását!
Iratkozz fel, ahol csak tudsz, hogy értesülj az újabb adásokról! A milliárdostól a mobiltokkirályig. Üzleti podcastmaraton alapítókkal
