15 perces városok – Elbukik a kisüzemi sörfőzés? – Cégek, ahol fizetnek, ha felmondasz

Dátum

Megosztás

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire térül meg a rádió 1-es reklámja a szerelvenybolt.hu -nak, tőlük választ nem kaptunk, így máris még kíváncsibbak lettünk. A kisüzemi sörfőzdék sorra zárnak. be. Lehet, hogy hibás az üzleti modell? Egy izgalmas koncepciót is hoztunk, amelyet már Magyarországon is tesztelnek, ez a 15 perces város. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon itthon is, bizony kellenek helyi boltok is. Mi szóltunk! Vajon mit tesztelnek azzal a cégek, ha fizetnek azért, ha felmondasz? Kitalálod? Szóval, ha kilépsz a cégtől pénzt kapsz. Na lássuk! A mikrofonok mögött Sólyom Eszter, Nyiri Donát és Mándó Milán.

A podcast hanganyaga

Spotify-on itt éred el, Apple Podcast-ben itt, Youtube videóban itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:

A heti híreink és témáink:

0:00 – Működik a szerelvenybolt.hu reklámja?
6:24 – A kisüzemi sörfőzde modell hibás?
18:50 – 15 perces városok – A jövő vagy csak álom?
33:36 – Fizess azért, hogy felmondjanak

Bevezető: szerelvénybolt.hu reklám a Rádió 1-en

Mit ér el a szervelénybolt.hu a Rádió 1-es reklámokkal? Legtöbbször az időjárás jelentés környékén találkozhatunk a Rádió 1 Balázsék műsorában, hogy „az időjárás jelentést a Szerelvénybolt.hu támogatta”. Kíváncsiak voltunk mit eredményez ez, látszik-e a számokban, hogy előnybe került ezáltal a cég?

A SimilarWeb adatai alapján havi 200 000-szer látogatják a szerelvénybolt.hu oldalát az emberek. Ez 50-80 000-rel több mint a konkurenciáinak, vagyis 50%-kal. Azt is mondhatjuk ez jó. Ránézve mélyebben a statisztikára, annyira már nem vagyok elégedett, arányaiban nagyrészt ugyanazt a forgalomterelést tudja elérni, mint a konkurenciái. Sőt még Google-ben kicsit nagyobb arányban is hirdet. Mondjuk ez nem baj, hiszen éppen piacszerzésben lehet. Árbevétele nőtt 2022-es évben, az előző 9 milliárd forintról 11 millárd forintra, nyeresége 104 millió forintról 421 millió forintra.

Sorra zárnak be a kisüzemi sörfőzdék

A Guardian számolt be róla, hogy március 31-ig az azt megelőző 12 hónapban 45 sörfőzde is csődbe ment Nagy Britanniában, háromszor annyi, mint az egyel korábbi évben.

A fizetésképtelenség a kisebb cégeket érintette a legjobban, akik egy túltelített piacon működtek, és egyszerre sújtotta őket a rezsiköltségek növekedése és az, hogy a brit megélhetési válságban a sörivók az olcsóbb termékekre váltottak.

Valamennyire ez a piac tisztulását jelenti, ugyanis az elmúlt években a kézműves sörfőzés fellendülése azt jelentette, hogy túl sok márka verseng a szupermarketek korlátozott polcaiért és a kocsmák limitált számú sörcsapjáért.

Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol az energiaválság és a magas infláció sújtja erősen a kisüzemi sörfőzdéket: az RTL.hu áprilisi cikke szerint a kis főzdék 10%-a bezárt, és további 10-20% lehet úgymond tetszhalott állapotban, azaz nem főznek sört, csak várják, hogy javuljanak a körülmények. Így az is előfordulhat – mivel Magyarországon 80 kisüzemi sörfőzdével lehetett még tavaly számolni – hogy akár 20-25 főzde is becsukja a kaput.

Forrás: theguardian.com, rtl.hu

15 perces városok Magyarországon is

A 15 perces város koncepciót már több nemzetközi városban is megvalósították és sikerrel működik. Lényege, hogy 15 percnyi távolságra elérhető gyalog vagy biciklivel minden olyan bolt és szolgáltatás, ami szükséges egy embernek. Gazdasági előnye is van, hiszen a megtermelt jövedelem nagy részét 15 perces körön belül költik el az emberek. Ahol már megvalósult: 8,5 millió lakosú New Yorkban, az 5 milliós Melbourne-ben, vagy az elővárosaival és a vele összenőtt településekkel együtt közel 20 milliós kínai Kantonban.

Itthon a szakértők úgy látják, hogy Budán számos olyan városrészt találunk, amely megfelel a kritériumoknak. Az I. kerület a mérete miatt szinte egészében tökéletesen alkalmas az élhető terek kialakítására. Az önkormányzatnak is tennie kell lépéseket, szükség lesz a lakóhelyek közelében oktatási, szociális, egészségügyi és kulturális intézményre egyaránt. Például most a legnagyobb probléma a posták bezárása, ami nehezíti a koncepció megvalósítását.

A III. kerület is szeretné ezen az elven működtetni a városrészt, ám a közel 40 négyzetkilométeres, hegyekkel és völgyekkel tarkított kerület esetében egészen nehéz megvalósítani, hogy minden 15 percre elérhető legyen.

A II. kerületben a Margit körútnál a régóta kiadatlan üzlethelyiségeket adják ki kedvezményes bérleti díjjal. a Margit körúton és környezetében nyílt művészeti galéria, közösségi tér, zöld közösségi hely, fenntartható divatra fókuszáló és tudatos vásárlásra ösztönző üzlet, illetve lassan változik az útszakasz arculata is egyre zöldebb.

Ahogy a podcastban beszéltünk is róla, ez egy érdekes koncepció ami Magyarországon is megvalósítható lenne, de kérdés hogy van-e ehhez elég vásárlóerő. Ha a cél főleg annak elkerülése, hogy mindenért autóba kelljen ülni, akkor viszont valamit ki kell találni a vidékre is, ahol kisebb népsűrűség mellett nehéz ennyi különféle boltot és szolgáltatást piaci alapon üzemeltetni.

Forrás: hang.hu

Fizess azért, hogy felmondjanak nálad!

Még az évezred elején a Zappos nevű online ruha- és cipőkereskedő cég kitalálta, hogy egy bónuszt ajánl fel azoknak, akik felmondanak a betanítási időszak végén. Ezzel szerették volna elérni, hogy csak olyanok maradjanak náluk, akiknek tényleg tetszik a munka és el tudják képzelni magukat hosszú távon a cégnél. A kezdeti 100 dollár senkit sem győzött meg, majd egészen $4000-ig emelték a felmondási jutalmat. A felmondási bónusz azután is megmaradt, hogy a Zappost 2009-ben megvásárolta az Amazon, sőt Jeff Bezos 2014-ben a saját cégénél is bevezette azt továbbgondolt formában. Az irodai pozícióknál a mai napig él a program.

A Harvard Business Review szerzője nem győzi dícsérni ezt az ötletet, szerinte ugyanis mindenki nyer. A cégnek nem érdeke motiválatlan, alulteljesítő embereket alkalmazni, a váltani akaróknak pedig tiszta kiutat ad. Egy nagy tanácsadó cégnél történt teszt után az is kiderült, hogy a pay-to-quit módszerrel jóval magasabb megtartási arányt lehet elérni a csapatokban, miután kiestek a kevésbé motivált kollégák.

A módszer inkább közepes méretű cégeknek jó, ahol lehet próbálkozni és tesztelni. 10 fővel nyilván nem tudod rendszeren megnézni felmondanak-e 2-en, mert megakasztja a működést. Kisebb cégeknek mit tanácsolunk, ha kipróbálnád? Használt előléptetés előtti tesztnek, vagy új kollégáknál próbaidő végén. Ezzel tudod tesztelni elkötelezettek-e a feljebblépéshez, vagy tényleg tetszik-e nekik a munkakör és a cég.

Forrás: hbr.org, workhuman.com

Korábbi Hírszemle adások

Sólyom Eszter
Sólyom Eszter
A MinnerAkadémia színfalai mögött azon dolgozom, hogy a legfontosabb információk a lehető legjobb minőségben jussanak el hozzád. A Minneren előszeretettel írok cégkultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, szervezetfejlesztésről.