Újraalapításának 30. évfordulóját ünnepelte meg június 21-én a Budapesti Értéktőzsde. Az 1864-ben megalakult tőzsde, amely közel ötven éves kereskedési szünet után 1990-ben újranyithatott és ezáltal egybefonódott a rendszerváltással, emblematikus intézményként járult hozzá a hazai piacgazdasági átmenethez, majd a magyar gazdaság fejlődéséhez a következő évtizedek során. Indulásának első tíz hónapjában a Tőzsde összesített forgalma 10 milliárd forint volt, amely ma jelenkori napi átlagos részvényforgalomnak felel meg. A BÉT legfőbb részvényindexe, a BUX kezdetben 17 részvényt tartalmazott és 1000 pontos bázissal indult, és a 2019-es évet 46 ezer pont felett zárta; az index az elmúlt három évtized során átlagosan évi 14 százalékos hozamot generált, ami vetekszik a legnagyobb külföldi tőzsdeindexek teljesítményével.
1990 óta közel 130 részvénykibocsátó fordult meg a Budapesti Értéktőzsdén, amely napjainkban meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind a közép-európai régió tőkepiacán: a 30 év alatt elért dinamikus fejlődésnek köszönhetően a BÉT a régió egyik leginnovatívabb piacává vált, amely a legmagasabb, a fejlett piacok standardjainak megfelelő szolgáltatási színvonalon szolgálja ki az értékpapír-kibocsátókat, kereskedőket és befektetőket a világ minden pontjáról.
14% hozam/év és még több!
A fenti 14%-os évenkénti hozam a BUX index 30 évére vonatkozott. A fő részvényekkel ennél is többet lehetett zsebre vágni. OTP 21% hozam, Richter 15%, Zwack 7,7% + óriási osztalék, MOL 14,4%.
Itt a Zwacknál emeltem ki az osztalékot, mert ott +5-10%-ot is jelentett ez évente. De valójában mindegyiknél hozzá lehetne tenni így +1-3%-ot. Ami óriási hozam, és jól szemlélteti a hosszú távú befektetés mennyivel stabilabb hozamot hoz, mint ide-oda kapkodni. Erről részletesen itt: Az OTP részvénnyel éves 21% hozamot tudsz elérni, a Richterrel 15%-ot
Előtte is volt már magyar tőzsde
A Budapesti Értéktőzsde közel 160 éves múltra tekinthet vissza: az 1864-ben alapított Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) majdnem 80 évig működött Európa egyik vezető tőzsdéjeként. Első és egyben leghosszabb ideig (több mint 30 évig) regnáló elnöke Kochmeister Frigyes volt, a BÉT rangos, magyarországi egyetemi hallgatók részére alapított Kochmeister-díjának névadója.
Míg az első világháborút kisebb kihagyásokkal sikeresen átvészelte a Tőzsde, Budapest ostromával 1944-ben bezártak egy időre a kapui. A második világháború végével a BÁÉT akkori főtitkára, Fuchs Jenő sikeresen élesztette újra a tőzsdei kereskedést; az államosításokat azonban már nem élte túl a börze, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1948. május 25-én hivatalosan is feloszlatták. Fuchs Jenőről, a magyar vívósport és a pesti tőzsde meghatározó alakjáról dokumentumfilm is készült, „Fuchs Jenő: Az első ember” címmel, amelynek elkészülését a Budapesti Értéktőzsde is támogatta, és amely a VII. Savaria Filmszemlén II. helyezést ért el dokumentumfilm kategóriában.
A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a kereskedés a pesti Tőzsdén – ennek évfordulóját ünnepli most a BÉT, amelynek többségi tulajdonát 2015-ben vette át a Magyar Nemzeti Bank osztrák kézből, ezzel megágyazva a hazai tőzsde további, még lendületesebb növekedésének.
Kapcsolódó cikkek:
- Tőzsdei vonalak, amik segítik a befektetőket, tőzsdézőket
- A részvény árfolyamokat hol tudom megnézni? És mit nézzek pontosan?
Forrás és Fotó: Bét
