Amint újabb információk, kutatások, tapasztalatok látnak napvilágot, a cikket frissítjük.

Te örülnél annak, ha csak 4 napot kellene dolgoznod egy héten? Az ötlet közel sem mai, már 1930 körül, Roosevelt elnök a gazdasági válságot kezelni kívánó „New Deal” nevű programjában is szerepelt. Több vállalkozás vezette már be és alkalmazza sikeresen a módszert, a cikkben hozunk példákat, sőt, egy friss kutatást is.

Friss! Hazai piacon a Telekom teszteli a 4 napos munkahetet. Részletek lejjebb!

Hogyan lehet bevezetni a 4 napos munkahetet, hogy az a cég számára is jövedelmező legyen?

• Egyes vállalatok anyagi megfontolásból csökkentik a munkaidőt, ez elsősorban a nyitvatartási időre és rezsire vonatkozik, de akár időarányos fizetésre is válthatnak, tehát a munkaidő csökkentése a fizetés csökkenését is eredményezi.
• De azt is meg lehet oldani, hogy a fizetés és a munkaórák száma fixen marad, de a napokat összezsúfolják úgy, hogy 4*10 órás etapokat tartanak, ezzel felszabadítva valamelyik hétköznapot, sokszor a pénteki napot.
• És akkor ott van vélhetően a munkavállalók által leginkább preferált megoldás, amikor a vállalat megtartja a fix fizetést, és még a 40 órát is lecsökkenti 32-re, tehát ebben az esetben szintén elenged egy munkanapot a héten, de marad a napi 8 óra. Ezt olyan megfontolásból teszi, hogy a dolgozói produktívabbak legyenek, jobban kipihenjék magukat, majd újra fókuszáltan tudjanak dolgozni a következő héten. Ezzel elérhető, hogy a cég nem csak hozza ugyanazt a szintet, de több bevételt is generálhat, nem beszélve arról, hogy híre is megy a kedvező munkafeltételnek, több jelentkező lesz az álláshirdetésekre.

Nézzünk pár példát!

A Bakedin vezetője, Joe Munns a BBC-nek adott interjújában mesélt a 4 napos munkahét bevezetéséről, amelyet ő maga is alkalmazott saját vállalkozása előtt, amíg az IBM-nek dolgozott. Minden munkát elvégzett csütörtökig, így pénteken már a saját vállalkozásával tudott foglalkozni. Ezt a filozófiát később a saját bizniszébe is átültette, és úgy néz ki, be is jött neki. Habár 8 óra helyett 9 és fél órát kell a csapatának dolgozni, a munkavállalóknak nagyon tetszik a pénteki szabadnap, hiszen így egy nappal hosszabb a hétvége, több idejük van a családra, a pihenésre és a szórakozásra is. Természetesen az élet nem áll meg pénteken, így mindig van egy-két ember, aki bevállalja, hogy bemegy aznap dolgozni, viszont ők a héten máskor élhetnek a plusz egy szabadnap lehetőségével.

Már a Minner-en is írtunk arról a magyar vállalkozásról, ahol szintén alkalmazzák a heti 4 napos munkarendet úgy, hogy a munkaórák száma megmarad. A főnök elengedi a pénteki napot, de a heti 40 munkaórát nem, tehát hétfőtől csütörtökig kell csak dolgozni, de 8 óra helyett 10 órában. Minden reggel egy órával korábban kezdik a munkát, és egy órával később is fejezik be. A munkásoknak nagyon tetszik ez a megoldás, mert pénteken elintézhetnek minden ügyes-bajos dolgot, úgy, mint a posta, orvos, bank, stb.

Egyre több vállalatnál, egyre több országban tesztelik a 4 napos munkahetet úgy, hogy a fizetésen nem csökkentenek, de a munkaórán igen. Mindezt annak érdekében, hogy megelőzzék a munkavállalók kiégését, valamint megőrizzék a megfelelő munka-magánélet egyensúlyt, a munkavállalók mentális és fizikai egészségét. Az Unilever új-zélandi irodáiban is már teszteli a módszert, nemrég pedig arról lehetett hallani, hogy Izlandon 2500 közszférában dolgozó munkaidejét csökkentette a helyi vezetőség 35 órára, azonos fizetés mellett. A Microsoft is tesztelte ugyanezt a módszert Japánban, és eddig azt a konklúziót vonta le, hogy az alkalmazása óta megnőtt a vállalat termelékenysége.

Friss: 2022-ben permanensen 4 napos hétre állt át a San Francisco központú e-commerce fejlesztő cég, a Bolt. A döntés egy 3 hónapos próbaidőszakot követett, ami alatt azt találták, hogy nőtt a hatékonyság, egyszerűsödtek és hatékonyabbak lettek a munkahelyi folyamatok, nőtt a munkavállalói elégedettség. Az alkalmazottak 94, a menedzserek 91%-a akarta, hogy folytassák a programot. Továbbá, a munkások 84%-a azt mondta hogy produktívabb, 86% hatékonyabban végzi a munkáját, és 84% látott javulást a work-life balance-ban. A 4 napos munkahét bevezetése lézerfókuszálttá tette a munkavállalókat, és kivágta az egyébként gyakori „alibizést”, hosszú kávészüneteket, felesleges meetingeket. 

Lejjebb pedig a Buffer-t is bemutatom, akik 32 órás munkahétre álltak át, tehát az a 4 nap valóban 4 munkanap a héten (kevesebb óra).

A vadász-halász-gyűjtögető életmód sem igényelt napi 4 óránál többet

Állítja Steve Taylor pszichológus. Szerinte ugyanis akkor növekedett meg a munkaórák száma, amikor az emberek áttértek az állattartásra és a földművelésre, majd szinte már rabszolgaként dolgoztatták a munkásokat a gyárban.

Habár már jóval kedvezőbbek a jelenlegi munkahelyi körülmények, még mindig abban a téveszmében élünk, mint az ipari forradalom idején: azaz, hogy

„a munka határoz meg minket, és ez életünk elsődleges célja. Végső soron ma is csak gazdasági egységek vagyunk, amelyeknek az a legfőbb értéke, amit meg tudnak termelni.”

Taylor szerint a kevesebb munkaóra nem vezet gazdasági visszaeséshez, recesszióhoz, ellenben a kipihent munkavállalók termelékenyebbek, jobban élvezik a munkát, így hosszú távon jó befektetésként lehet rá tekinteni.

Minden hétköznap csak 5 óra munka, de minden zavaró tényező kizárva

Egy német informatikai vállalat vezetője még beosztotti pozíciójában jött rá arra, mennyire hátráltatják a hatékony munkavégzést az olyan tevékenységek, mint a Facebook-ozás, vagy a mindenkinek beérkező, sokszor indokolatlan email-es levelezések. Szerinte ugyanis a munkaidőnkben többször is átpörgetjük az üzeneteket, közösségi oldalakat és az email-t kikapcsolódás gyanánt, miközben ezek nem segítenek abban, hogy két feladat között megfelelően pihenjünk.

A vállalat eltörölte a 8 órás munkát, helyette pedig bevezette, hogy minden nap csak 5 órán keresztül kell dolgozni, így tényleg ki lehet pihenni a fáradalmakat a maradék 19 órában. Ezt viszont feltételhez kötötte: a munkavállalók nem léphetnek be a közösségi fiókjukba, a vállalaton belüli levelezést naponta kétszer lehet megnézni, és a telefonoknak is a táskákban van a helye, nem szabad nyomkodni. A munkatársak hatékonyabban dolgoznak és jobb munkát is végeznek, bár néha kicsit nagyobb a nyomás, hiszen ugyanannyi munkára kevesebb idő áll rendelkezésre. Páran arról számoltak be, hogy eleinte nehéz volt megértetni családtagjaikkal, hogy nem tudnak aktívak lenni és beszélgetni velük napközben, ellenben kora délutánra már hazaérnek, így mindenképpen megéri így dolgozni.

Egyes országokban a kormány is támogatja a rövidebb munkaidőt

A spanyol kormány nemrég elfogadott egy hároméves kísérleti programot, amihez több száz vállalkozás csatlakozott. Spanyolországban történelmi változás lenne, ha bevezetnék a négynapos munkahetet, mivel náluk száz éve nem csökkent még a munkaidő.

A svédek másféleképpen közelítették meg a dolgot: a nyolcórás munkaidőt csökkentették hatórásra úgy, hogy a fizetés közben változatlan maradt. A kísérlet megítélése vegyes volt, sok cég nem tartotta ideálisnak a „kevesebb munkaóra – azonos fizetés” felfogást, így a kísérletet felfüggesztették.

Németországban is csökkenteni szeretnék a munkaidőt, holott náluk az átlag heti munkával töltött idő már így is csak 34,2 óra. Az egyik német szakszervezet, az IG Metall 2020-ban azért tanácsolta a rövidebb munkaidőt, hogy el lehessen kerülni az elbocsátásokat, sőt, a munkaadóknak ez azért is lehet kifizetődő hosszú távon, mivel megtarthatják a jól képzett munkaerőt.

Skóciában hamarosan új kísérlet indul a kormány támogatásával, mivel egy közvélemény-kutatásból kiderült, az emberek 83%-a támogatja a négynapos munkahetet.

Fontos azonban megemlíteni, hogy átfogó, minden kérdéskört megvizsgáló kutatások még nem igazán születtek a négy napos munkahéttel, annak hatásaival kapcsolatban. Egyes dolgozók például nem szívesen dolgoznának napi 10 órát, mások pedig a munkaidő csökkenésével magasabb nyomást tapasztaltak, hiszen ugyanannyi feladatot kevesebb idő alatt szükséges úgy teljesíteni, hogy az ne menjen a minőségi munka rovására.

Ha már munkarend, hogy viselte a távmunkát az X,Y,Z generáció és milyen időbeosztást tartana ideálisnak?

Az Allianz Hungária Zrt. nem reprezentatív felméréséből kiderül, hogy

• a kitöltők 56,2%-a állítja, hogy csupán a megfelelő tervezéstől és optimalizálástól függ a hatékony otthoni munkavégzés
• a kutatásban részt vevők 75%-a szívesen maradna később is a legalább 3 napos otthoni munkavégzésnél,
• szintén 75%-a pedig kevésbé tartja stresszesnek az otthonról folytatott munkát

Nézzük, mit gondolnak a különböző korosztályok tagjai!

Az Z-generációnak gördülékenyen ment az átállás a HomeOffice-ra, míg az Y-generáció nagy százalékának felborultak a napjai, a magánéletét is negatívan érintette. Legrosszabbul az X-generáció, azaz a 40-es, 50-es korosztály sínylette meg az átállást, nekik sokkal inkább felborult a megszokott egyensúly. Ők többségében azt nyilatkozták, a jövőben is szeretnének maradni a jelenleg is érvényben lévő, átlagos heti 5 nap – 40 óránál.

A kitöltők majdnem fele nem bánná, ha a 40 órás hetet felváltaná a 4 napos munkarend, amennyiben ez hosszabb, 3 napos hétvégéket is jelentene egyben. A válaszadók 30%-a nem is a négynapos munkahetet javasolja, hanem a rugalmas munkabeosztást: mindenki akkor dolgozzon, amikor számára a legkényelmesebb. Legkisebb százalékban – javarészt az idősebb generáció – maradna a jól megszokott hétfőtől péntekig tartó 40 órás munkarendnél, ahogy az már évtizedek óta működik.

A közeljövőben a fiatal generációk munkába állásával, valamint az új trendek és a digitalizáció következtében sok vállalat biztosan átáll valamilyen hibrid, de akár teljesen új irányzatú munkarendre, ha még nem tette volna a koronavírus következtében. Nem csak a munka helye változhat, hanem a munkával töltött idő is, amennyiben több esettanulmány és kutatás is bebizonyítja, hogy a termelékenység és hatékonyság egyenesen arányos a munkavállalók pihenőidejének növekedésével, na persze a normál keretek között maradva.

A Minnernél ez így néz ki

Mi is próbálunk tesztelni hasonló megoldásokat. Nálunk most az a rendszer (kreatív, digitális munka), hogy 6 hetente tartunk egy laza kreatív szünetet. 5 héten keresztül megfelelő erőbedobással, produktivitással gyártjuk az üzleti információkat a Minnerre, MinnerAkadémiára. Majd jön a 6. hét, amikor minden hétköznap bejövünk melózni, de csak délelőtt, és csak ilyen ötletelős, brainstorming feladatokat látunk el. Közös ebéd, aztán indulás haza. Az eddigi tesztek szerint ez igazán serkenti a kreativitást, és azt, hogy élvezzük a munkát.

Frissítés – újabb kutatás

Egy több mint 1000 amerikai válasza alapján összeállított kutatás szintén rávilágít arra, hogy az emberek 95,4%-a támogatná a négynapos munkahét bevezetését. Talán ez az adat nem meglepő, ki ne akarna kevesebbet dolgozni?! De a kérdőív egyéb kérdéseket is felvetett, a válaszok között pedig vannak érdekes adatok, például:

• A válaszadók 90%-a úgy gondolja, az ötnapos munkahét elavult
• 97% nyilatkozott arról, hogy produktívabb lenne,
• 98% pedig hisz abban, hogy a mentális egészségük jobb lenne, ha egy nappal kevesebbet kellene dolgozni

Viszont

• már csak 43% választaná inkább a négynapos hetet, mint a munkahely által biztosított ingyenes egészségügyi ellátást,
• csupán 58% lenne hajlandó minden nap két órával többet dolgozni, hogy kiváltson egy hétköznapot,
• 74% pedig átgondolná a munkahelyváltást abban az esetben, ha egy olyan cégtől kap ajánlatot, ahol a négynapos munkarend szerint dolgoznak.

Egyre több cég játszik el a négynapos munkahét bevezetésének gondolatával, például a Kickstarter nemrég bejelentette, hogy 2022-ben tesztjelleggel bevezetik ezt a fajta munkarendet. A sorban vélhetően követni fogja majd az Unilever és a Shake Shack nevű amerikai gyorsétteremlánc is.

Frissítés: Buffer 2 éve átállt a 4 napos munkahétre

A Buffer érdekes több szempontból is! De jó az, hogy lassan már kész adatbázisunk lesz az ilyen cégekkel kapcsolatban a Minneren. Szóval a Buffer egy olyan megoldást ad a vállalkozók kezébe, hogy egy helyen tudják kezelni a különböző közösségi média csatornáikat. Már ez is megérne egy posztot.

A Buffernél több mint 80 alkalmazott úgy állt át a 4 napos munkahétre, hogy többségük a pénteki napot már otthon töltik, és természetesen munka nélkül. Néhány hét kellett ahhoz, hogy rájöjjenek elég a 4 nap ahhoz, hogy minden munkát elvégezzenek, amit előtte 5 napban csináltak.

A cégnél úgy álltak tehát át, hogy nem követelik meg a 40 órás munkahetet, hanem 32 órát dolgoznak csak egy héten. A legtöbb cégnél ezzel szemben úgy alakítják ki a munkaidőt, hogy naponta tovább maradnak.

A Buffer felméréséből kiderült, hogy a fejlesztőik heti 32 óra alatt így több kódsort írnak, mint korábban 40 óra alatt tették. A dolgozók 91%-a nyilatkozott arról, hogy sokkal boldogabb, kiegyensúlyozottabb.

A cég azonban a sok előny mellett hátránnyal is találkozott: Sokszor nehéz volt összegyegyezteni, hogy például az ügyfélszolgálaton mindig legyen valaki. De egy felmérésből kiderült az is, hogy a csapat, a cég iránti elkötelezettség csökkent 2021-et összehasonlítva 2019-vel. Ezt próbálják csapatépítőkkel megoldani, most ez egy kihívás számukra. A Gallup (kutató) is figyelmeztet rá, hogy a plusz egy nap távolmaradás további elsodródást eredményezhet. – Forrás: Insider

4 napos munkahetet tesztel a Magyar Telekom

Már áprilisban beszámoltunk róla, hogy Angliában tesztelni fogják a 4 napos munkahetet. A tesztüzem június 6-án rajtolt el és most egy magyar multi is bejelentette, hogy kipróbálják.

Hazánkban a Telekom lesz az első nagyvállalat, aki teszteli ezt. A tervezett 4 hónapos pilot időszakban ráadásul teljes 5 napos munkabért adnak majd a dolgozóknak. Júliustól októberig tart majd ez a csökkentett munkaidő több különböző részlegről kiválasztott csoportnak.

Az óraszám csökkentése és az alapbér megtartása egyébként a legjobb, a 4 napos munkahét valódi megvalósulása. Opció lehetne még, hogy az órákat rendezik csak át (napi 10 óra 4 napig), vagy hogy arányosan a bér is csökken. Pozitív, hogy ők ezt a megoldást választották.

Erről például nem volt szó a rendezvényen: 5 szervezetfejlesztési trend (+ ami kimaradt) a Connect Konferenciáról

Forrás: penzcentrum.hu

Lehet, hogy megváltozik mindaz, amit eddig a munkáról gondoltunk? Nézd csak a további példákat:

• A joghurtkirály, aki a munkatársakat tényleg társként kezeli. Új szemléletmód?!
• Édesem! Veszekedjünk a hétvégén, én sikerre akarom vinni a vállalkozásomat! [kutatás]

Forrás: BBC; Napi.hu; G7.hu 1, G7.hu 2; HVG; Index.hu 1, HVG 2; Index.hu 2; Allianz.hu; Forbes.com; SimpleTexting.com; Insider, penzcentrum.hu

Borítókép: Unsplash.com