A Digiméter három éve készít kutatásokat, felméréseket a hazai KKV-k digitális felkészültségéről – ami meglepő módon az elmúlt években még a koronavírus kényszerítő hatására sem fejlődött számottevően. Mik lehetnek a digitalizációt serkentő és gátló tényezők? Miért fontos egyáltalán a digitalizáció, hogyan lehet azt túlzásba vinni? Mi lesz azzal a céggel, aminek a vezetője szigorúan elutasítja a fejlődést, és mit tehet az a cégvezető, akit a munkatársak szabotálnak? Van-e digitalizációs Szent Grál, és vajon hol jön a képbe a mesterséges intelligencia? Ezekről beszélgettünk Pintér Robesszel, a Digiméter szakmai vezetőjével a 2023 tavaszi, első mélyinterjús Digiméter kutatás apropóján.
A podcast elérhetősége
A podcast beszélgetést meghallgathatod Apple Podcasten, Spotify-on, YouTube-on, vagy az alábbi lejátszók egyikén:
A podcast rövid leirata
Ha nem tudod a teljes beszélgetést meghallgatni, az alábbiakban összefoglaltam a fő pontokat.
A Digiméter évek óta készít kutatásokat, amelyben a hazai cégek, kkv-k digitális érettségét méri fel. A kérdőíves felmérések mindig ugyanarra kérdeznek rá, hogy az adatok évről évre összehasonlíthatóak legyenek. A kérdőív azonban nem tudott arra választ adni, hogy ez miért van így. A 2023 tavaszi felmérés azért rendhagyó, mert nem kérdőívvel, hanem szakértői mélyinterjúkkal készült, így a miértekre tudtak rákérdezni a kutatók, és olyan tényezőket azonosítottak így be, amelyek serkentik vagy gátolják a hazai kkv-k digitalizációját. A továbbiakban ezekről a tényezőkről beszélgettünk.
Miért fontos a digitalizáció? Mit is értünk alatta?
A Digiméter kutatásra és a szakértői interjúkra alapozva Pintér Robesz így definiálta a digitalizációt:
“a cégvezető kezdeményezésére és támogatásával, a munkatársak bevonása mellett, folyamatok digitalizálása, hogy azokat hatékonyabban lehessen csinálni.”
A digitalizáció egy versenyképességi kérdés, mondta el Pintér Robesz, a Digiméter szakmai vezetője.
A digitalizáció önmagában nem egy mindenek feletti cél, de eszköz a fejlődéshez, hogy egy cég jobban működjön, profitabilisebb legyen, könnyebb legyen az ügyintézés… és a többi. Nincs azonban egy általános, mindenkire érvényes digitalizációs folyamat amin minden cégnek át kell esnie. Nem tudunk olyan csekklistát írni, amin ha egy cég mindent kipipál, akkor hátradőlhet, hogy kész, digitalizáltak lettünk. Máshogy kell digitalizálni cégeket például attól függően, milyen területen működnek, mit csinálnak, kezdő vagy régi motoros cégvezetőről beszélünk-e.
A digitalizáció tehát nem cél, hanem eszköz, és nagyon fontos az is, hogy nem céget digitalizálunk, hanem folyamatokat. Nem lehet megspórolni azt a házi feladatot, hogy egy cégvezető tisztában legyen a saját cégének tevékenységével, üzleti modelljével, kulcsfolyamataival. Egyszerűnek hangzik, mégis nagyon sok helyen ezek nincsenek lefektetve, hiányosak a folyamatleírások, vagy ha vannak akkor kérdés, egyáltalán használják-e azokat az alkalmazottak.
Kapcsolódó videó: Felvettük ahogyan digitalizáljuk a Minnert. Nézz bele, hogy csináljuk valós körülmények között!
“A digitalizáció olyan mint a csokievés, időben kell tudni abbahagyni”
A célzott digitalizáció hatékonyságot növel. De ha ezen felbuzdulva ötször, tízszer annyit akar a szervezet digitalizálni miközben elvárja ugyanazt az ötszörös, tízszeres hatékonyságnövelést, akkor csak eltereli a figyelmet az alapvető tevékenységéről. A digitalizáció öncélúvá válik, átveszi az irányítást a cég felett, rugalmatlanná teszi azt, és megfojtja a cég innovációs készségét.
A digitalizáció kulcsszereplői
A digitalizáció kevésbé az eszközökről szól, sokkal inkább egy hozzáállás, ami múlik a cégvezetőn, a folyamatokon, és a szervezeti kultúrán is. Egy nagy felfedezése a riportnak, hogy a digitalizáció nem annyira technológiai kihívás, mint szervezeti és kulturális (HR-es) kérdés. Így aztán a kulcstényezőket sem a cég informatikai felszereltségében kell keresni, sokkal inkább az emberek lehetne elősegítői és gátjai a hatékonyságnövelésnek.
A fejlődés útjába álló főnök
Mit lehet tenni, ha a cégvezetőnek a digitalizációhoz nincs affinitása, akár meg is bénítja a csapata felől érkező kezdeményezéseket?
Egy ilyen cégvezető valószínűleg nem, vagy nagyon nehezen fogja felismerni, hogy ő a gátja a cége sikerének. Nagyon könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy már csak azt veszi észre, hogy más cégek megelőzték, hatékonyabban csinálják amit ő is szeretne, de nem tudja miért, és nem tudja ezt a lemaradást behozni.
Ezzel cégvezetőként nagyon nehéz és fájdalmas szembesülni, ha egyáltalán sikerül. Partnerekkel, iparági szereplőkkel beszélgetve terjedhetnek esetleg ötletek, ez segítheti a felismerést. Szintén nagyon nehéz egy ilyen cégvezetővel egy tulajdonosi körben lenni, például egy családi vállalkozásban. Ha pedig valaki ilyen cégben dolgozik alkalmazottként (és ez zavarja), akkor kezdjen el menekülő útvonalat keresni minél gyorsabban.
A digitalizáció (és egyébként a vállalkozás) egy fontos része a folyamatos tanulás, edukáció amit nem lehet megúszni. Cégvezetőként önmagadat, a munkatársaidat fejleszteni, edukálni a partnereket, ügyfeleket.
A mai önfejlesztés megvolt már? Nézz bele valamelyik szakmai képzésünkbe: –> MinnerAkadémia
Ellenálló, digitalizációra képtelen munkatárs
A szervezeti kultúra felett nincs teljes kontrollja a cégvezetőnek, a digitalizációt megbuktathatja egy ellenálló munkavállalói hozzáállás is. Sokszor halljuk vállalkozóktól, hogy nem mernek ezt vagy azt bevezetni, mert „mit szólnak majd a munkatársak”, akik megszokták hogy adott módon csinálják a dolgukat.
Robesz szerint a digitalizáció két módon történhet. Felülről lefelé, a cégvezető utasítására át lehet nyomni döntéseket, hiszen a cég nem demokrácia, az ügyvezetői döntés felülírhatja hogy mit akarnak a munkatársak. Amit mérlegelni kell, hogy egy ilyen változtatás lehet gyors, de megakaszthatják a munkavállalók, ha például nem használják a CRM rendszert.
A másik út a kollégák bevonása. Azonosítani kell a hangadókat, akiknek számít a véleménye a cégen belül (nem feltétlenül vezető beosztású, csak akire hallgatnak a kollégái), és őket kell megnyerni magunknak. Ha be tudjuk vonni a munkatársakat a döntésbe, feloldani a félelmeiket, akkor közösen el lehet érni változást. Ez egy demokratikusabb céges kultúra, lassabb lehet így a változtatás, de fenntarthatóbb hiszen azt a döntést amit a sajátjuknak éreznek a csapattagok, nem akarnak majd szabotálni.
Eggyel machiavellistább hozzáállás, hogy azokat a hangadókat, akik ellenzik a változtatásokat, el kell távolítani a cégből. A kihívástól is függ, hogy mikor érdemes felülről átnyomni egy változtatást, és mikor érdemes bevonni a csapatot. Van, amivel nem kell szüttyögni, meg kell csinálni és kész – például egy új beléptető rendszer, vagy valamilyen törvényi előírásnak megfelelés. Annak a folyamatnak a digitalizálásába azonban, ami a munkaidő nagy részét kiteszi, és amit a munkatárs talán jobban is ismer, mint a vezető, érdemes bevonni a csapatot.
A mesterséges intelligencia szerepe
A kis- és középvállalkozások digitalizációjában a mesterséges intelligencia nem különösebben játszik jelentős szerepet Magyarországon.
Az 1.0-ás informatika szintjét sem éri el nagyon sok hazai vállalkozás, így az AI lehetőségeit nem tudják majd kihasználni. Ennek az erőltetése inkább félrevezető, mint valóban hatékonyságnövelő.
Az AI kihasználásához sok helyen hiányzik a megfelelő adatgyűjtés is. Például van aki még papír alapon gyűjt adatokat. A KKV-knak nem maguknak kell MI megoldásokat fejleszteni, bevezetni, ezt inkább a jövőben olyan dobozos szoftveres megoldások fogják behozni, amik egyszerűen problémákat oldanak meg a vállalkozásnak, és akár nem is tudjuk, hogy a gépház alatt egyébként mesterséges intelligenciát használnak. Már most ilyen a Gmail, a közösségi média algoritmusai, vagy a GPS: ezek mind használnak AI-t, de nem AI eszközként tartjuk számon őket, nem mesterséges intelligenciaként gondolunk rá.
Edukáció és tudásmegosztás
Aki most, ennek a videónak a hatására eszmél rá, hogy el van maradva a cége a digitalizációval, az először is tartson önvizsgálatot, és mérje fel, hogy hol tart jelenleg a cég. Az e-mailezést kell-e bevezetni, vagy már megvan egy alapvető technológiai háttér amire lehet építkezni, hatékonyságot növelni?
A legjobb, amit tehetünk, az a folyamatos önfejlesztés, edukáció, információ magunkba szívása. Nincs Szent Grál, olvasni kell (például a Minnert és a Digiméter kiadványait), kipróbálni új szoftvereket, beszélgetni a fiatalabb és/vagy affinisabb munkatársakkal, cégvezetői hálózatban vagy családi körben körbenézni ki van jobban képben, mastermind csoportokban hasonló helyzetben lévő cégvezetőkkel beszélgetni és egymás között tudást megosztani, konferenciákra járni, könyveket, angol nyelvű blogokat olvasni…
Most már nem az információ hiánya a nehézség, hanem a hatalmas mennyiségű információból kiszűrni, mi a fontos.
Mi itt a Minnernél pont ezen dolgozunk neked.
- Például a digitalizáció kategóriát böngészted már?
- Ha élő eseményen mastermind jelleggel ötletelnénk inkább, találkozzunk egy közelgő eseményünkön!
Ha tetszett ez a téma, nézd meg a Digiméter riportját itt: https://digimeter.hu/kutatasok/
Töltsd ki az aktuális kérdőívet: https://digimeter.hu/az-en-digimeterem/
Kapcsolódó tartalmak
- Anélkül építettek hobbiból vállalkozást, hogy a digitalizáció a kisujjukban lett volna
- Mit nyerhetünk a digitalizációval? Szabadságot, függetlenséget. De miért félünk?
- Kézzelfoghatóvá tesszük a digitalizációt. Példa online fizetésre, számlázásra, integrációkra, API… [podcast]
- 5 hiba, amit ne kövess el a vállalkozásod digitalizációjában
