A joghurtkirály, aki a munkatársakat tényleg társként kezeli. Új szemléletmód?!

A napokban séta közben éppen a cégünk munkavállalói rendszerének újragondolásán elmélkedtem. Szöget ütött a fejemben, hogy annyira be vagyunk korlátozva ebbe a cégvezető – munkavállaló – napi 8 óra – hajtás-pajtás – profit területekbe, hogy nem tudunk kimászni belőle. Minden oldalról, a cégvezetés és még a munkavállalói oldalon is. Azok a fránya rutinok. Amikor azon gondolkodtam, hogy nálunk a Minnernél nem szabad annak történnie, hogy belehalunk a munkába, hogy annyit tekerünk a mókuskeréken, hogy Paks 2 építése is feleslegessé válik, na akkor eszembe jutott a Chobani joghurtmárka sztorija. Hamdi Ulukaya, a cég vezetője amennyire tudta, újragondolta a klasszikus kapitalizmus vastörvényeit. A cég, a cégvezetés és a munkavállalók kapcsolata egyszerűen lenyűgöző. A munkavállalók nem azt érzik, hogy más szekerét tolják, hanem azt, hogy a sajátjukat, hogy kapnak pluszt a jól elvégzett munkáért.

Ha ezt sikerülne több területre átvinni, még jobban átformálni, akkor ebből olyan változás jöhet, amitől valóban még jobb lesz élni a Földön.

És mindezt úgy írom le, hogy éppen egy üzleti magazint, tanácsadó céget vezetek, ahol a vállalkozások azért keresnek meg, hogy legyen még több bevétel, még több profit. Bár az igazat megvallva, sokszor találkozunk a kiégett cégek problémáival is (cégvezetés és munkavállalói oldalon is). Kutatom az összefüggéseket, és itt találunk dögivel. Vállalkozó ismerőseim már tudják, hogy ez a sztori engem teljesen magával ragadott. Mutatom is, miért!

Hamdi Ulukaya TED videóját érdemes megnézni (van magyar felirat is – fogaskerékre kattints). Bár a cikk ennek alapján készült, de egyszerűen ez a gondolkodásmód engem az utóbbi években teljesen megváltoztatott. Dolgozok rajta, hogy ezt a szemléletmódot, vagy annak változatát a hazai piacra is implementálni tudjam, tudjuk.

A Chobani sztori: ahol te is szívesen dolgoznál

Sőt én is! Az alapító hozta be a vállalkozásba azt az új gondolkodásmódot, ami ezidáig nem nagyon volt bevett szokás az üzleti életben. Azt hirdeti, sőt alkalmazza is a joghurtgyáraiban, hogy

nem a profit, nem a részvényesi érték / érdekek a cél, hanem a közösség boldogítása.

Persze nem úgy, hogy nagy fizetés és kevés munka. Az senkinek nem jó, de nem is úgy, hogy nagy fizetés, sok munka. Egyrészt kívülről nézve a vállalkozást, látszik az, hogy a munkavállalók nagyobb mértékben be vannak vonva a cég működtetésébe, döntéseibe. Másrészt a cégvezetőséget nem a profit motiválja, hajtja, és nem a következő negyedéves cél lebeg előttük, hanem az, hogy a fogyasztók szeressék a terméket, a munkavállalók érezzék, hogy a munkájuk hasznos, és úgy igazán jó dolgozni, sőt jut idő magukra is. És persze nem utolsó sorban a sikerekből részesednek, a problémákon pedig közösen dolgoznak.

És működik! Az egészben az a legizgalmasabb, hogy nem profitorintált, és mégis jön a nyereség, jön a siker. Sőt az egész vállalkozás Amerikában a görögjoghurtok felemelkedését hozta alig egy évtized alatt, és természetesen piacvezetők lettek ezen a területen.

Na, de ki ő? A sztori itt kap még egy wow matricát

Az alapító Hamdi Ulukaya, a kezdetek

A cég alapítója hosszú utat járt be addig, hogy a fenti TED előadást megtartsa, hogy a céget sikerre vigye, piacvezetővé tegye.

Törökországban született, pontos időpontját nem is tudják, mert szülei pásztorkodással foglalkoztak, és hát nem volt idő, vagy mód hová feljegyezni a születési idejét (napját). Amit belőttek, hogy körülbelül október 26. (utóbbi egyébként az én születi napom is). Kelet-Törökországban éltek, szülei a pásztorkodás mellett sajt és joghurtkészítéssel foglalkoztak. 

Jól tanult, az Ankarai Egyetemen politológia szakon végzett, cserediákként kimehetett az Egyesült Államokba. Ott is maradt, de kereste az útját. Persze pénz nem nagyon volt a zsebében.

A gyár megszerzése:

Egy apróhirdetésben látta, hogy South Edmondson -ban a Kraft Foods egyik joghurtüzemét eladásra kínálják. Látta, elgondolkodtott rajta, de először kidobta az újságot a hirdetéssel együtt. Aztán újra kezébe vette, kivette a kukából. A gyár akkor már több mint 80 éve üzemelt. A Kraft Foods úgy vette át, de nem tudta sikerre vinni, nem hozott pénzt, megválnának tőle.

Elment megnézni a gyárat, ahol a munkások már szerelték le a gépeket, látta a sok csalódott arcot, egészen pontosan 55 munkavállalóét. Látszott mindenkin, úgy érzik cserben hagyták őket. Valaki fentről úgy döntött, ez a részleg keveset termel, le kell állítani.

Beszélt az ügyvédjével, hogy mit gondol a gyár megvételéről. Aki egyrészt mondta, hogy mégis miből, hiszen neki is tartozik több hónapnyi díjjal, másrészt

azt mondta, hogy mit is akarna ő, ha egy olyan nagy cég nem tudta sikerrel üzemeltetni mint a Kraft Foods.

Szerencséjére éppen volt egy állami pénzforrási lehetőség, kisvállalkozás-fejlesztési támogatást tudott lehívni. Tőke pont kifutotta, megvette a gyárat, és megtartotta az összes munkavállalót.

Viszont olyan dolgokra, mint a felújítás nem volt már tőke, kellett az alapanyagokra a pénz. Beszélt a munkavállalókkal, akik nagyon hálásak voltak, hogy a gyár mehet tovább, az állásuk megmaradt, bár megijedtek, hogy mégis az új tulajdonos ezt hogyan fogja csinálni, mikor nem ért a működtetéséhez, és rutinja sincs a nagyüzemi joghurt, tejtermékek készítésében.

Mivel felújításra nem volt pénz, így közösen kifestették a helyet, a gépek karbantartását megcsinálták, működőképes állapotba tették a gyárat. Ulukaya, a gyár vezetője is beállt együtt dolgozni a munkatársakkal. Fogalma nem volt még, milyen lépesek kellenek, mitől lesz sikeres a cég. De egyet jelzett a dolgozóknak, hogy mindenben közösen döntenek, közös megbeszélések lesznek, ahogy ezt már az első héten tapasztalták is a munkavállalók a felújítás közben.

A vállalkozás, működés, marketing, munkavállalók, anti-CEO szemlélet

Ki kellett találni egy márkanevet, amit Ulukaya a török pásztor (çoban) szóból alkotott meg: Chobani.

Fotó: Chobani

A kezdeti marketingjük egyszerű volt. Fogtak egy kocsit és azzal járták a fesztiválokat, családi napokat, városnapokat és ingyen kóstoltattak. Bejött! Megkedvelték a joghurtjaikat. Könnyebb volt bevinni a boltokba, mert az adott helyi bolt tulajdonosok, cégvezetők is látták, hogy a fogyasztóknak tetszik a termék. Érezték, hogy ezt keresni fogják a polcokon.

Amikor 2005-ben elindultak, akkor az amerikai joghurt piac alig 1%-át tették ki az ilyen görög joghurt típusú termékek. Ez most már több mint 50 százalékos, aminek egyik hajtóereje a Chobani márka volt. És természetesen ebből a 50%-ból a legnagyobb kanállal Ulukaya cége eszik.

Térjünk csak vissza a munkavállalókra! Idahóban is nyitottak egy gyárat, ahol annyira jól jött a térségnek a gyár, hogy 4 százalékkal csökkentette a körzet munkanélküliségi rátáját. Ott a környéken szokásos átlagbér dupláját fizeti dolgozóinak. Közben szó szerint egy komplett ökoszisztéma épült a növekvő Chobani gyárak köré. A jól kereső munkavállalók igénybe vettek szolgáltatásokat, környéken ebédeltek. Szó szerint felpezsdült a környék gazdasága.

A növekedés közben a cég részvényeiből kiosztott annyit a munkatársainak, hogy a cégnél minden munkavállaló dollármilliomos lett, akár az irodában, akár a fizikai munkát végzett. Mivel tulajdonosok lettek a cégben a munkavállalók is sokkal jobban magukénak érezték a sikereket, kudarcokat, így többet is tettek a vállalkozásért. Mondván, ha 5 év múlva is ilyen jó fizetést akarsz, ennyi szabadságot, ilyen jó munkakörnyezetet, akkor ahhoz neked is tenned kell. És hogy menjen a cég, jó terméket kell gyártani. A munkavállalók nem úgy érzik, hogy más szekerét tolják, hanem azt érzik, hogy ők is részesei a sikereknek.

A fenti Ted előadásában kihirdette az anti-CEO szemléletmódot. Azt mondta, hogy ne a kormányoktól várjuk a segítséget, hanem a változásért mi tudunk a legtöbbet tenni. Itt a MI-t nem az emberekre, hanem inkább a cégekre érti. Ez egybecseng a fogyasztók meglátásával is, egy korábbi kutatás eredményéről már beszámoltunk a Minneren.

Egy átfogó 8000 fős nemzetközi kutatásból (Edelman) kiderült, hogy az emberek 53%-a úgy gondolja, hogy a társadalmi problémákat a vállalatok sokkal jobban meg tudnák oldani, mint a kormányok. A vállalkozások társadalmi felelősségvállalási (CSR) programokat hirdetnek, de vannak egyéni akciók is. Persze fizetnek adót, de az emberek úgy érzik, többet is tehetnének a helyi ügyekben a vállalkozások.

Volt egy izgalmas húzása még a marketingben Ulukaya-nak. 2015-ben, amikor 10 éves lett a cég, akkor minden amerikait meghívott egy Chobani joghurtra. Regisztrálni kellett joghurt kuponért, amit a közeli boltban, vagy az Amazonon tudtak beváltani egy ingyen termékre a vásárlók. Ügyes! Az a sok adat! Gondolj bele, nem csak e-mail címek, de statisztika is, hogy ki-hol-mennyit váltott be…, és közben úgyis az ingyen kupont arra váltottad be, hogy egy új ízt megkóstolj.

A Chobani 2021-ben tőzsdére fog menni (néhány hónapon belül). Ami számomra elsőként meglepő volt, mert a tőzsdén pont a negyedévről negyedévre való teljesítés, növekedéskényszer, profitorientáltság a cél. De lehet ők hozzák el a változást? Persze az is igaz, hogy a munkavállalók szempontjából is jó ez, mert a részesedésük értéke megtöbbszöröződik a tőzsdei bevezetés után, aminek egy részét így pénzre is tudják váltani. Egyébént több mint tíz milliárd dollár már a cég értéke. Én 90% esélyét látom, hogy magam is tulajdonosa leszek a cégnek, amint lehet venni a részvényét. És árgus szemmel figyelem, mit kezd ezzel a szemlélettel a Wall Street.

Forrás: TED, Index, Fast Company
Fotó: Wikipédia

Üzleti esettanulmány


Így indít be a Minner egy piactér vállalkozást. Egy ajándék, hobbi, lakberendezés termékekkel kapcsolatos termékajánló oldal indul a videósorozattal párhuzamosan (illetve podcast-ra is feltöltjük az anyagot). Ez egy több mint 8 részes sorozat lesz, és napra lebontva mutatjuk be a piacterünk indulását, kezdeti lépéseit, számait, statisztikáit. Az oldal már éles, te is követni tudod a videón kívül is majd.

Nézd meg az első videót, kukkantsd meg a piacterünket! Kattints ide!

Mándó Milán
Azt az üzleti blogot írom, amit én is szívesen olvasnék. A célom, hogy nap mint nap benntartsalak az üzleti flowban, fenntartom a lelkesedésed!. 6 éve foglalkozom azzal, hogy vállalkozások üzleti modelljét alakítom át, újítom meg. Imádom az üzleti statisztikákat, stratégiákat, kutatásokat és ezeket mind összekapcsolni. És ebben segítek neked is a cikkekben, oktatásokban, sőt akár chaten is!

Instant posztok

MinnerInstant

Szinte minden évben végigfutnak a közösségi médiában azok a képek, amelyeken – leginkább FMCG, gyorsétterem vagy közösségi média – márkák logói szerepelnek, na de nem az eredeti formájukban, hanem újragondolt, őszinte verzióban. A svéd származású grafikus dizájner, Viktor Hertz művei közül mutatunk párat:

Forrás: inspirationfeed.com

MinnerInstant

A vállalati filozófia kulcsfontosságú, ezzel definiálod, ki és mi vagy, milyen értéket adsz a cégedet körülvevő embereknek. Ennek alapján dolgozol és fejlődsz, de még a munkatársakat is ezzel motiválod, ösztönzöd. Amennyiben még nem rendelkezel misszióval és vízióval, szánj időt ezek megállapítására.

Misszió (küldetés): Amiért létezel, amiben hiszel. A vállalatod létjogosultsága, némi érzelmi töltéssel megtámogatva. Nem hosszabb, mint egy-két mondat, és ha arról lenne szó, a munkatársak szívesen hordanák azt a pólót, amire ez a szöveg van rányomtatva, tehát azonosulnak az eszmével.

Vízió (jövőkép): amit a vállalattal szeretnél elérni a jövőben. Erre törekszel, ez lebeg a szemed előtt és ez motivál téged, valamint a munkavállalókat minden egyes nap. Ne világmegváltó gondolatra, vagy irreális elvárásokra gondolj, hanem tudasd a követőiddel, mik a céljaid, és milyen eszközökkel, milyen lépésekben kívánod ezt elérni.

Ha sikerült pontosan megfogalmaznod a missziód és víziód, fel is használhatod ezeket a vállalati kommunikációdban.

A Minner missziójáról, víziójáról itt olvashatsz: Milán, mi a célod a Minnerrel? Mi a víziód?

MinnerInstant

A Telekom meghallgatta a fiatal célcsoportja (20-29 éves fogyasztói) véleményét: különböző platformokon szavazást indított, és arra volt kíváncsi, ki minek örülne egy személyre szabott díjcsomag esetén. A visszajelzések alapján létrehozta a “Kraft” elnevezésű csomagját, amely tulajdonképpen a “Mobil XS” és a “Net 15 GB” ötvözése, tehát nem is volt szükség nagyobb volumenű termékfejlesztésre.

A piackutatás mindig segít abban, hogy javíts, fejlessz a termékeden / szolgáltatásodon, de ha jobban bevonod a célcsoportodat a termékfejlesztésbe, létrehozhatod a Jolly Joker ajánlatodat, hiszen a vásárlók konkrét igényeire / problémáira kínálod az általuk ismert és legjobbnak vélt megoldást.

A LEGO is kíváncsi az ötletekre, és közben aktivizálja a közösségét: A LEGO megkérdezi fogyasztóit, milyen terméket dobjon piacra

Forrás: Telekom, HVG

MinnerInstant

Hétezer milliárd forintot bukhat Japán azzal, hogy zárt kapuk mögött rendezik az olimpiát. A legnagyobb veszteség a turizmuson van, ami több mint mint 9 milliárd dollár veszteséget jelent. Az adott évben a rendező ország(ok) turizmusában ugyanis még tíz évvel a játékok után is érezhető az olimpia hatása, annyira szívesen járnak vissza azok, akik szurkolóként is ott voltak. Ehhez képest pedig szinte minden más tétel eltörpül:

  • Az olimpia két és fél hete alatt 90 százalékkal, 3,7 milliárd dollárral kevesebb bevétel várható, mintha telt ház lenne,
  • 6,7 milliárd dollár esik ki azzal, hogy az olimpiához köthető kulturális események és egyéb sportrendezvények közül a legtöbb elmarad,
  • A japán háztartások vásárlásai pedig 2,2 millió dollárral esnek vissza.

Forrás: HVG

MinnerInstant

Április 26 óta vezették be az iOS 14.5 frissítést, ami lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy blokkolják az ő követésüket. Az applikációk egyesével megkérdezik, hogy engedélyezi-e a felhasználó, hogy követhesse a tevékenységét az adott applikáció. Ez a Facebooknak a legnagyobb érvágás. Az alábbi képen látod, hogy mit kérdez meg a felhasználótól, mit kell kötelezően kiírnia. És ha ott rányom a felhasználó a tiltásra, ott bizony az tiltva is lesz Na, de mennyien nyomkodnak a követést mellőzésére? A Wall Street Journal riportja alapján az iPhone-osok 67%-a tiltja a követést.

Idén júniusban az iPhone-on megjelenő hirdetésekre költött összeg egyharmadával csökkent, míg Androidon az összes reklámra költött pénz tíz százalékkal nőtt. És akkor mire költik a maradék pénzt? Egyrészt egyre több cég kezdi el a TikTok reklámot (még igazi vadnyugati helyzet van ott, olcsó), másrészt szponzorált cikkeket, tartalmakat vesznek. Utóbbi információk saját gyűjtés (hova költi), körbeszondáztam több Minner vállalkozót is.

Az iOS 15 még szigorúbb dolgokat hoz, ami megnehezíti majd a követést. Például az e-mailben érkező követőkódokat is szűri.

Az Android-ra ősszel jönnek a fentiekhez hasonló blokkolások, de ott eltart jövő tavaszig, míg mindenhol lefrissül.

Fel kell kötnie a marketingeseknek a gatyát! Konverzióoptimalizálás egyre nehezebb, webáruházaknak is nehezebb lesz a marketing. Lehet ez fogja megerősíteni majd az affiliate marketinget? Most lehet majd jó alternatíva lehet. Ez a piacteremnek jó hír, amit most indítunk, tudod aminek haladását élő esettanulmányként mutatom be. Vállalkozás indítás: Piactér születik üzleti esettanulmány

Forrás: www.wsj.com, Index

MinnerInstant

Száz nap után szerdán újra felvonta a horgonyt az Ever Given konténerszállító hajó, miután a japán tulajdonosvállalat és a biztosítók megegyeztek a Szuezi-csatornát működtető hatósággal a kompenzációról. Az Ever Given márciusban hat napig vesztegelt a Szuezi-csatornában, miután megfeneklett. A több mint 200 ezer tonna kapacitású konténerszállító észak felé, a Földközi-tenger irányába indult útnak – írja az MTI.

A Szuezi-csatorna Hatóság (SCA) kezdetben 916 millió dollár kompenzációt követelt a mentési műveletekért és a kieső bevételekért, amelyet később 600, végül pedig 550 millió dollárra csökkentett. 18 300 konténer van a hajón. Egyiptom a pénzügyi kártérítésen kívül egy 75 tonnás kapacitású vontatóhajót kap az Ever Given tulajdonosától.

Forrás: Index


Megnézem a többi Instant üzleti posztot! 

Hol tart a vállalkozásod?

További friss cikkek