A közösségi irodák bukása. A WeWork sztori

A WeWork közösségi irodahálózat botránya több területen is hasznos információval szolgálhat számunkra. Annyira érdekes piac üzlet szempontjából is, hogy nem mehettem el mellette. Itt egy elvileg jó piacon lévő társaság, hiszen a szabadúszók száma folyamatosan nő, sőt az USA-ban már eléri a 36 %-ot (a “munkavállalók” között). Tehát a piac adott, de még sem tud nyereséges lenni, a tulajdonos mohósága, hibái miatt vissza kellett lépni a tőzsde kibocsátástól, ami pedig ha bejött volna mutatja, mennyit lehet kaszálni egy tőzsde kibocsátással, főleg tulajdonosként, korai befektetőként (értsd kibocsátás előtt). Izgalmas!

Közösségi iroda piac

Coworking, vagy magyarul közösségi iroda egy olyan ingatlan, amiben a szabadúszók, vagy távolról dolgozok tudnak asztalt, irodát vagy éppen tárgyalót bérelni.
Nagyrészt ez úgy történik, hogy a közösségi iroda vagy saját ,vagy bérelt ingatlan ad tovább bérbe így a szabadúszóknak (grafikus, programozók, coach, marketinges, vállalkozó, startup…). Dizájnosan be van rendezve úgy, hogy egy menő irodai környezetben érezhesse magát a szabadúszó.

A legtöbb közösségi iroda tehát valójában nem egyben ad bérbe egy irodát, hanem darabokban, akár egy-két órára, napra is, vagy havi, negyedéves bérletben. A legtöbb közösségi iroda úgy gondolja, hogy az úgynevezett sharing economy-ban van, vagyis a közösségi megosztás piacán, holott ezzel szemben egyszerű ingatlan bérbeadók. A WeWork után folytatom ezt a részt!

A WeWork sztori

A cég úgy gondolta, hogy a növekedés miatt jobb bérelni az ingatlanokat, és 10 éves lízingszerződéseket kötöttek. Persze éppen 2008-as válság után indultak, egy felívelő szakaszban, így már az ingatlanpiaci recessziót nem érzékelte a cég. Viszont a kitettsége óriási 24 milliárd dollár világszerte, miközben a cég jelenleg alig ér 10 milliárd dollárt és még évente 2,2 milliárd dollár veszteséget is termel (2 milliárd bevétel mellett!). A számok folyamatosan növekszik, de ahogy a bevétel úgy a veszteség is.

Néhány tény, amiért visszaléptek:

  • A tulajdonos Adam Neumann saját maga által birtokolt ingatlant adott bérbe a cégének. Évente például csak erre elmegy 37 millió dollár a WeWork cashflowjából.
  • A tulajdonos hitelt vett fel a cégétől, amiből villákat, farmokat és luxusingatlanokat vett.
  • Saját maga bejegyezte a We márkanevet, majd eladta a cégnek. – később ezt a pénzt visszaadta.
  • Igen a tulajdonos körül van ennyi negatív dolog, el is távolították.
  • 12 milliárd dollárt fektettek már bele a cégbe külsős befektetők. A pénz nagy részét a Softbank, akik érthetően nem örültek a botrányos híreknek, és emiatt leértéktelenedett a tőzsdei kibocsátás előtt a cég, szinte annyira, amennyi pénzt ők beletettek.

A részvénykibocsátás nem jött össze, visszalépett a cég, pedig már 60 milliárd dollárra is becsülték a cég értékét. Gondolj bele ez legalább 5-100-szoros hozam a kezdeti befektetőknek, ha nem több, vagyis csak lett volna. A botrány után viszont 10-12 milliárdra csökkent a cég értékelése.

A közösségi iroda piac kockázata

Több hazai közösségi irodát is látva itthon is nehéz piac. Nagy a szabadúszók között a fluktuáció, időnként hullámzó a bevétel. És bár van olyan piac, ami megfigyelhető a WeWorknél is, hogy nagy multik is bérelnek tőlük helyet a munkavállalóknak, vagy egy-egy kihelyezett meetinget tartanak, de lehetetlen csak bérbeadásból fenntartani a közösségi iroda vállalkozást. Kellenek az extra szolgáltatások, amiket viszont nagyon-nagyon nehezen vesznek igénybe a freelancerek. Hiszen pont az a helyzet, hogy szabadúszók.

Ez a nagyfokú szabadság miatt is tartja úgy Aswath Damodaran a New York-i Egyetem pénzügyi professzora , hogy egy válság, recesszió esetén nagy kockázatnak van kitéve ez az üzleti modell, mivel a legtöbb esetben veszteséges cégekről beszélünk, egy válság pedig a WeWork-ot csődbe viszi, és mivel az irodapiac nagy részét már ők uralják, így komolyabb károkat is elszenvedhet maga az egész szektor is.

A vevői rutin – könnyen váltanak

Pár napja írtam egy cikket a vevői rutinokkal kapcsolatban. Most nézzük ezt meg a közösségi irodában dolgozó szabadúszók esetében. Nagyon könnyen le tudnak mondani a közösségi iroda használatáról egy recesszió esetén. Márpedig Amerika már javában benne van. Pedig a szabadúszók száma egyre jobban nő. Az USA-ban 57 millióan vannak már, ami már a munkavállalók 36%-át jelenti. Csak van egy bökkenő! Túl sok az alternatíva, nem csak a másik közösségi irodák, hanem otthon, egy kávézó, Starbucks, nyáron egy park…, de persze legfőképpen otthon a fő alternatíva. A rugalmas bérlés neki előnyös, de a cégnek nem, hiszen nincs röghöz kötve. A közösségi iroda piac is egy olyan üzleti modellben van, hogy bár igen létezik, de sok esetben nem működőképes, nem tud profitot termelni.

Persze mindenre lehet találni jobb megoldást, ezen a piacon aki most életben marad az elkövetkező 3-5 évben, az lesz igazán piacvezető. A WeWorknek persze megvannak az esélyei, ha változtat üzleti modelljén, fel tud mutatni végre profitot, mivel 527 000 felhasználója van 528 helyszínen. De ehhez úja kell gondolnia a működését, ami nehéz lesz. Már bejelentett létszámcsökkentést, több ezer munkavállalót bocsátanak el, de az kevés lesz a profithoz, hiszen az csak néhány száz millió dollár spórolás.

Hazai coworking iroda nyitásával kapcsolatban készítettünk már podcast-et. Azt hiszem hamarosan újra előveszem a témát, mert belelehet vinni érdekes üzleti modelleket, van is rá néhány ötletem. Addig is hallgasd meg itt!: Hogyan indíts vidéken közösségi irodát? Megéri? – podcast

Fotók: WeWork/Facebook
Forrás: Index.hu, BusinessInsider

2020-as vállalkozási ötletek szeptember 30-tól a Minner hírlevélben!

Iratkozz fel most! A hétfőnként kiküldött Minner hírlevélben az üzleti hírszemle mellett a 2020-as üzleti ötleteket, trendeket is első kézből olvashatod! Feliratkozás