Lett egy világmárkánk, ez pedig a Helll. A podcast elején érintjük a témát, jó ha foglalkozunk vele, mert itt nőt fel a szemünk láttára. Vagy lehet nem is figyeltünk rá annyira? Elmúlt 1 évben robbant a hír, hogy a Netflix fellép a jelszómegosztás ellen. Nos ezt annyira sikeresen levezényelte, hogy még nőtt is a felhasználószám. Az Oreo azzal éri el, hogy bekerüljön a médiába, hogy extrémebbnél-extrémebb ízeket dob a piacra. Apró érdekesség, hogy sokszor csak néhány darabot gyárt le a különleges Oreoból, pusztán ezért a marketinghekkért. Az akciós-újság.hu felvásárlását azért hoztam be, mert izgalmas látni, hogy még egy egyszerű oldalt is több tízmillió forintért felvásárolhatnak. Bár mini exit, de ahogy láthatod sok erőforrást nem kellett beletennie az alkotónak. A mikrofonok mögött Nyiri Donát, Sólyom Eszter és Mándó Milán.
Youtube videóban itt éred el a podcastot, Spotify-on itt, Apple Podcast-ben itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:
A heti híreink és témáink:
- 0:00 – A Hell meghódítja a világot
- 7:48 – Az Oreo bizarr ízei zseniális marketing
- 15:23 – akciós-újság.hu felvásárlás. Igazi startup álom
- 24:39 – Bejött a Netflixnek a jelszómegosztás tiltása
Hell magyar márka nemzetközi sikere
Tudtad, hogy a Hell forgalmának nagyobbik része származik exportból? A Görög nyaraláson is találkozhatsz olyan helyi bolttal, ahol Hell plakátot látsz és a jól ismert ízeket ihatod. Már több mint 50 országban elérhető a Hell energiaital, 61 milliárd forint hazai forgalom mellett 88 milliárd forint export bevétele van volt a cégnek 2022-ben, sőt 14 milliárd forint üzemi eredményt produkált. Bruce Willis reklámarcként lassan eltűnik a márkakommunikációból, helyette ún. hétköznapi hősök témát veszik elő. Az energiaitalokra a fogyasztási szokásokat megvizsgálva már nem csak funkcionális termékként tekinthetünk, hanem a mindennapok természetes kellékeiként is.
A podcast-ben beszéltünk arról, hogy a siker annak is köszönhető, hogy minden nyelven érthető, kiejthető neve lett a cégnek. Sokan az indulásnál nem is gondolták, hogy ez magyar márka, mint ahogyan sokan nem tudják a Retro Jeansről, vagy a Devergo-ról, vagy a Saxo London-ról.
Egy olyan névvel, mint mondjuk a Tüzelő puli valószínűleg nem ért volna el olyan sikert. Egy ilyen FMCG terméknél fontos még a reklámozás, hogy keressék a fogyasztók a terméket a boltban. Egy kerekasztal beszélgetésen pont mesélte egy ex. Danone-os, hogy nap mint nap küzdeni kell azért, hogy a polcok előtt a fogyasztó a Danone mellett döntsön.
Forrás: vg.hu/
Az Oreo furcsa ízei egy zseniális marketingfogás
Hazánkban is egyre több különös szezonális Oreo keksz jelenik meg, de külföldön pörög igazán ez a jelenség. Azon túl, hogy van mondjuk epres, meg a pride hónapra szivárványos, volt már wasabis, svéd halas, puncsos, lime-os, dinnyés, csípős csirkeszárnyas Oreo. Szembejött velem egy egyszerre triviálisnak ható és közben érdekes cikk, ami arról szól, hogy az Oreo természetesen nem akarja ezeket az új ízeket eladni. Pontosabban nem vár tőlük profitot, nem ez a céljuk. Ezek csak és kizárólag marketing célt szolgálnak.
Számos nagy márka, ami rendelkezik valamilyen flagship, fő termékkel, előszeretettel alkalmazza ezt a taktikát. Ilyenek a Burger King vadabbnál vadabb szezonális szendvicsei például. A lényeg, hogy a fő termék idővel unalmassá válik és ezekkel az új ízekkel valójában csak elérést vásárolnak. Akár finom, akár borzalmas amit piacra dobnak, szinte minden magazin és hírportál lehozza az új termékük hírét, sokszor tesztjeit is, az izgalmasabb ízek pedig magáért a kontent élményért eljutnak vloggerek és influenszerek ezreihez. Erre rátesz egy lapáttal, hogy sosem lesznek állandó termékek, mindig csak limitált ideig vannak a polcokon. A pikáns ízeket sokat vagy megkóstolják, ami után rájönnek mennyire finom is az eredeti, vagy eleve csak meglepődnek és undorodnak, nem vásárolnak, de ekkor is eszükbe jut a termék. Jó eséllyel a következő napokban vagy akár hetekben vesznek egyet a hagyományos ízekből.
Az extrém ízek kiadása olyan, mint a clickbait címek, amik mögött ugyanaz a tartalom van. Felkeltik az érdeklődést, frissen tartják a márkát és folyamatos elérést biztosítanak.
Hazai példa ilyen megoldásra talán a HELL, de aki kifejezetten médiahack-ként használja, az nincs. Talán te leszel a következő? Lehet szolgáltatóként is valami izgalmasat kitalálni!
Milyen piacokon működhetne még ez jól? Miért nem csinálják többen? Nagy márkaként a KitKat vezet be ilyen különleges ízeket, azt is főleg Japánban.
Külföldön van olyan cég, akik csak azzal foglalkoznak, hogy extrém ízeket csinálnak termékekhez. Csak néhány terméket legyártanak, hype-ot generálnak mellé, kiküldik néhány influencernek, médiaoldalnak.
Van ahol kifullad és nem érdekes egy idő után, de az Oreo valahogy jobban bírja, mint más márkák.
Forrás: gq.com/
Akciós-újság.hu felvásárlás, exit. Igazi startup álom
A Centrál Média csoport (pl. 24.hu) felvásárolta az akciós-újság.hu -t. A havonta közel 1 millió látogatást elérő online portál látogatóknak szánt alap szolgáltatása rém egyszerű: feltölti az üzletláncok akciós újságját, annak képeit. Egyébként így, hogy nem valami lapozható varázslatként van feltöltve még jobb is, csak görgeted és látod az akciókat, bele tudsz nagyítani ha kell. Csak összehasoníltásként a lidl.hu -t havonta 3,5 milliószor látogatják. Az oldal bevétele természetesen az oldalon futó hirdetésekből van, és talán még lehetne fő oldali kiemelésekből (például adott cég fizet érte). Maga az üzleti modell is érdekes. Az áruházláncoknak jó persze, hogy más terjeszti ezeket az újságokat, de közben az ő „szellemi termékükkel”, ha lehet így mondani keres pénzt.
A Centrál Média csoport a napi 20 000 látogatottsággal bíró oldalt szeretné tovább fejleszteni és beleilleszti az egyre növekvő digitális szórólap piaci üzletágukba. Szerintük a digitális szórólap piac most nő igaz. Számításaink szerint 40-150 millió forint között lehetett a vételár.
Megoldották azt, hogy egy oldalon megtalálod az összes nagy üzletlánc akciós újságját. További előny, hogy nem ilyen lapozható verzióban, hanem képek, és csak görgetni kell, semmi bonyolult dolog.
Számításaink szerint havonta 500-1,5 millió forint Google Adsense forgalmat generálhatott az oldal, így az éves 20 millió forgalom mellett reális lehet a saccolt 40-100 millió forintos felvásárlási ár.
Lehet, hogy még más cégnek is izgalmas lehet, hogy kiadhat ilyen online katalógust? Az emberek letöltenek ilyeneket? Az olyan piaci szereplők, mint mondjuk a Manna vegyesbolt, GRoby -nekik is érdekes lehet ilyen. Lehet olyan üzlet is, hogy valaki ilyeneket gyárt, készít. Tudtad, hogy sokszor a cégek még fizetnek is azért, hogy bekerüljenek a termékeik így az újságba? Például adott újságba nem került volna be XY tejföl, ezért fizet a márka kb. 800 000-2 000 000 forintot, hogy ott legyen.
Forrás: Media1
Bejött a Netflixnek a jelszómegosztás tiltása
Sokan a Netflix halálát vizionálták amikor a streamingóriás bejelentette: fellépnek a jelszómegosztás ellen. Az első számok azonban egyelőre őket igazolják, mióta bevezették a szigorítást, nagyobb mértékben ugrott az új előfizetők száma, mint a világjárvány kezdeti időszakában. A szigorítás első két napján, május 26 és 27-én az USÁban napi 100 000 új regisztrálója volt az oldalnak. A hírre a vállalat részvényeinek értéke is 2%-al nőtt, az elmúlt hónapban így összesen 27%-al nőttek a részvények – írja az Index.
A vállalat május közepén értesítette a felhasználóit 103 országban, köztük Magyarországon, hogy szigorítanak, így nem nézhet majd több háztartás Netflixet ugyanabból a felhasználói profilból.
Ami érdekesség itt, hogy a Netflix a bevételei növelésére nemrég elindította az olcsóbb, reklámtámogatású csomagját, majd meglépték a jelszómegosztás tiltását, a konkurencia pedig nagyon hallgat, egy-két twitteres poénkodáson túl. Elképzelhető hogy kísérleti egérként tekintenek a Netflixre, majd követik ezt a döntést ha sikeresnek ítélik.
A többi streamszolgáltató is örülhetett ennek az eredménynek, hiszen ők is bevezethetik. Sőt mondhatni nyertesek nyugalmában voltak, ha a Netflixnek nem jött volna be, mennek át hozzájuk a felhasználók.
A Netflix szenved éppen azzal, hogy kezdi elérni a felsőplafont az előfizetők számában. Egy korábbi hírszemlében beszéltünk a Patagonia márka (lásd itt) alapítójának érdekes felvetéséről: Az alapító a McKinsey-nek adott interjúban elmondta, hogy nem céljuk a folyamatos növekedés, hanem azzal foglalkoznak, hogy tudnak még fennmaradni a következő 50 évben, erre koncentrálnak. Szerinte van egy olyan cégméret, aminél a vállalkozás már nem tud feljebb jutni, nagyrészt utána sejthető a lejtmenet. Érdekes elmélet, hiszen a jelenlegi részvényesi szemlélet szerint folyamatos növekedést várunk el a cégektől. Mi van akkor, ha a Netflix ezt már pont most érte el, és vagy arra kell törekednie, hogy ezt fenntartani és ebből kihozni a legjobbat, vagy horizontálisan bővülni. Ami nehéz most, hogy a részvényesi nyomás viszont a folyamatos növekedés mellett van.
A folyamatos növekedési kényszer szemléletmódon lehet változtatni kellene?
eredeti adatok, grafikon: https://www.antenna.live/post/a-first-look-at-the-impact-of-netflixs-password-sharing-crackdown
Korábbi Hírszemle adások
- 15 perces városok – Elbukik a kisüzemi sörfőzés? – Cégek, ahol fizetnek, ha felmondasz – 2023.06.12.
- 1,5 millió magyar hallgat – Itt az Apple szemüveg – Ingyen TV üzleti modell – 2023. 06. 08.
- Az AI elveszi a munkád, de tehetsz ellene! Mire használják már most is? – Hírszemle 2023. 06. 05.
- Mégsem vagyunk boldogtalanok? – A legkedveltebb márkák – Ügyvédnek nem kell weboldal – Hírszemle – 2023. 06. 01.
- A fiataloknak NEM ELÉG egy munkahely – Vigyázz töröl a Gmail – Kövesd az IKEA példáját – Hírszemle – 2023. 05. 29.
