A papír halott, 2022-ben csak appot lehet csinálni?

Dátum

Megosztás

Miután megjelent a Beerálat vállalkozás bemutatkozója, aztán egy kérdés a Minner Extra csoportban, sokan elítélték az ötlet légjogosultságát. Jött sok hozzászólás, hogy miért nem applikációban készült mindez. Itt rájöttünk, hogy ez egy tök jó cikk téma! Miért vannak az emberek ráfixálva az app fejlesztésre? Tudjuk egyáltalán, hogy mennyire nehéz monetizálni bármilyen appot, főleg a (globális szempontból) láthatatlan méretű magyar piacon? Milán is én is úgy éreztűk, hogy nem, vagy legalábbis nem eléggé. Nagyon átgondolt, hosszú távú stratégia és üzleti modell kell, ahhoz, hogy egy app pénzt hozzon, és utána sem biztos, hogy megérte bajlódni vele, annyira keveset. Na de nézzük meg először miért lenne jó egy app.

Jogos kérdés! Lássuk miért nem nyert az app

Az app előnyei

Egy kisebb applikációt fejleszteni a mai világban nem nehéz, főleg nem egy jegyzetelős appot. Ha nem kellenek bele komoly közösségi funkciók, szinte egy no-code megoldás is képes kezelni a rendszert. Ugyan ez nem lesz szép vagy elegáns megoldás, és főleg nem lesz benne komoly UX/UI, egy használható szintre felhozni még nem sok erőforrás.

Az app előnye bármiféle fizikai tárggyal, főleg jegyzetfüzettel, határidőnaplóval, értékelővel szemben, hogy a telefonodon van. Könnyen hordozható, nem felejted otthon, mindig kéznél van. Plusz előnye, hogy minden beleírt dolog kereshető, rendszerezhető. A számlákat is mennyivel jobb excelben vagy billingoban szűrve megnézni, mint a papírokat számolgatni. Kaphatsz egy csomó statisztikát, láthatod melyik fajta söröket szereted például a legjobban. (A búzákat átlagosan 4-re a barna söröket csak 2-re értékeled, az egyikből már 30-at ittál a másikból csak 7-et stb…). Szintén fontos előny és értékajánlat lenne, hogy nem telik be. Könyvből, aki durván kóstol lehet 5-öt is kivégez, az app viszont örök.

Ezeket egy papír alapú megoldás nem tudja kezelni, így az értékelésen túl sok extra felhasználói funkció ad még értéket. Az online használat miatt ráadásul én is látom ki mit csinál és ha esetleg felhúzok egy webshopot, targetálni lehet a hirdetéseket, kuponokat, kampányokat. De tényleg ennyire egyszerű lenne? Jöjjön a fekete leves:

A kommentlők szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy a füzetet senki sem vinné magával, míg telefon mindenkinél van. Igen, de a telefonodban te hány applikációt használsz rendszeresen? Hány tudott olyan szinten szokást kialakítani vagy behálózni, hogy mindig, amikor kell megnyitod és sosem felejted el? Erre adok én egy jó választ, nem kell, hogy az app ennyire elkapjon és szokást alakítson ki. Sört kóstolni nem ugyanaz, mint sörözni. Akik szeretnék felírni maguknak mit kóstoltak és ittak, azoknak a fejében lesz, hogy használják hozzá az eszközüket. Az applikáció tényleg nem marad otthon és nem „macerás” írni bele sörrel a kezedben, ebben veri a könyvet. A valódi probléma nem ez.

Honnan lesz itt pénz?

Reklámok

Az app problémája a monetizáció, amire számos megoldás létezik mégsincs köztük igazán jó. Az első és legegyértelműbb az appon belüli hirdetések. Az app ingyenes, de használata közben néha felugrik valami, muszáj megnézned egy videót, mielőtt elmenthetnéd a söröd vagy beírhatnád a következőt. Hányan fognak hosszú távon használni egy ilyen megoldást? Jó kérdés, én kb a 3. megakasztás után törölném, de tegyük fel az emberek imádják, hogy ingyen van és nem ennyire durvák a reklámok, csak bannerekről beszélünk.

Ebben az ideális esetben a Google AdMob kalkulátora szerint 50.000 aktív felhasználóval havi 466 dollár bevételt generálnának a reklámok Androidon, IOS-en ugyanez 985 dollár bevétel egy hónapban. Nem is hangzik rosszul, csak épp nem lehet ennyi embert összeszedni egy magyar applikációval. A kézműves sörök egy niche piac, az összes hazai sörfogyasztás 3%-át teszik ki forgalomban. Ahogy a piac méretéről egyszer már írtam kb. 97.500 ember lehet aki rendszeresen iszik ilyeneket itthon. Kb. 50% koverziót lehetetlen elérni, örülhetünk ha 2% fölé megyünk. Az AppStore oldalra eljutók kb 31%-a tölti le, amit lát, ha pedig regisztrálni kell az appon belül azon megint csak 33% jut túl. A teljes piac nagy részét el sem fogjuk érni a létezésünkkel, szóval a 2%-os konverzió szerintem kijön a matek végén. Közülük 52% fogja heti szinten használni, így végül tegyük fel lesz 1000 aktív felhasználónk, aki szorgalmasan jegyzi fel a söreit. Láthatjuk, hogy a hirdetések nem jó opció, havi pár dollárt generálnak csak.

Fizetős app?

Az app nem lehet fizetős sajnos. 2022-re a freemium modellek tombolnak, az emberek elvárják, hogy ne kérjenek tőlük pénzt „látatlanba”. Beállíthatunk mondjuk 1,5 eurós díjat, de ekkor még kevesebb felhasználónk van, igaz kerestünk 100-200 ezer forintot.

Vagy épp előfizetés?

Lehetne a rendszer előfizetéses, ahol havidíjat kérünk. De miért? Az, hogy használod az appot lehet a szolgáltatás egy része, de ennél érezzük, hogy azért több kell. Kaphatnak kuponokat, kedvezményeket, sörös tartalmakat. Viszont akkor ez egy hosszú távú stratégia, a letöltők közül sokan lemorzsolódnak, ha egyből előfizetést kérünk. Lehet ingyenesként indulni, rávenni őket a használatra, aztán előfizetőssé tenni, hogy hozzáférjenek a már felírt sok sörhöz. Nem túl etikus, de működhet. Az előfizetéses rendszer hibája a fejlesztési költség, amiről direkt nem az elején akartam írni.

Onnantól, hogy pénzt kérsz az appért vagy a használatért havidíjat, már nem nézhet ki úgy, mint egy turbósabb excel. Ekkor már minőségi app kell, ráadásul az előfizetéses funkciókhoz már fejleszteni kell. Egy egyszerűbb app is 5-6 millió forinttól indul az egyik fejlesztői blog szerint, máshol 3 millió az alja. A legalja! Behúzunk 300 rendszeresen előfizető embert, akiktől havi 1500 forintot kell elkérni, hogy 1 éven belül megtérüljön a fejlesztés. Ez még nem lehetetlen, de ennyiért már könyvet is vehetnének 2 havonta. A felhasználó nem jár jól és őszintén szólva szerintem ennyit nem adnának érte. Egyszerűen nincs elég értékajánlata. Ha csak 499 forintot kérünk havonta, azt még el tudom képzelni, de akkor a megtérülésünk ugrott a béka feneke alá.
Az előfizetéses rendszer egy tyúk-tojás problémát vet fel. Például lehet gamifikálni és jobbnál jobb funkciókkal teletenni, de akkor a fejlesztési költségek szállnak el. Tehát minél jobbat akarunk, hogy legyen miért fizetni, annál többet kell nekünk fizetni és végül ezért nem lesz profitunk.

Legyen ingyenes és majd a B2B hoz pénzt

Opció lehet az is, hogy az appunk teljesen ingyenes és rámegyünk a felhasználószerzésre. Minden letisztult, egyszerű, a pénz msáhonnan jön. A cégek fizetnek nekünk pl. a felhasználó adatokért, hírlevélbe kerülő reklámért, PR cikkekért, a legújabb sör megjelenés reklámjaiért. Ez sem egy életképtelen modell, de látni kell, hogy média oldal lettünk, nem sör értékelő. Nincs termékünk, csak egy reklámfelületünk a főzdéknek. Ezzel a modellel egy sörös blogot is csinálhatunk, de a felhasználók problémáját valamelyest megoldottuk legalább.

Nagyobb piacra kell menni?

Ha valóban nagyot akarunk gurítani egy ilyen niche piacon, nemzetközi szinten kell gondolkodni. Ekkor a felhasználók potenciális száma nagyságrendeket nő, a médiamegjelenések jönnek maguktól, miközben a sima banner hirdetések is hozhatnak elég pénzt a működéshez. Ez viszont csak álom marad, mivel angol nyelven van már hasonló megoldás, nem is egy, amiket nem én fogok lenyomni egyszemélyes cégként.

Egy nemzetközi appot elindítani és ahhoz felhasználókat szerezni más nagyságrendű feladat. Ezt nézd:

Statistic: Average mobile app user acquisition costs from September 2019 to August 2020, by region (in U.S. dollars) | Statista
Find more statistics at Statista

Egy előfizető megszerzése Európában majdnem 70 dollár, és ez 2019-2020, szóval azóta valószínűleg még több is. Tudom épp arról volt szó, hogy reklámokból megélünk, de ez egy fontos statisztika, mielőtt bárki előfizetéses appot szeretne csinálni. Csak letöltést elérni is több, mint 1 dollár, szóval sok felhasználónál komoly marketing budget kell. Persze nem lehetetlen, csak nem egy esettanulmány kaliberű feladat, főleg ha a cél egy költségek nélkül indítható vállalkozás.

Fontos! Nem azt mondom, hogy appot csinálni hülyeség lenne. A cikk lényege, hogy rámutassunk ez sem épp sétagalopp. Amikor valaki azt írja, hogy erre app kell, szerintem vadul alulbecsüli a megtérülést és/vagy a befektetés igényét egy ilyen projektnek.

Mire képes a papír?

A könyv formátumnak rengeteg hátránya van. Nem fogják magukkal vinni, aránylag drága és több is kell belőle, mert 1 betelik. Viszont kétségtelen, hogy vannak előnyei. Fizikai termékekért sokkal többet vagyunk hajlandóak kiadni. Amikor egy digitális termékért fáj 1000 ft, azt röhögve fizetjük ki valami kézzel fogható tárgyért. A jelenlegi könyv és füzet árak mellett 2000-3000 forint között teljesen reális egy ilyen értékelő ára, főleg ha ajándéktermék is. Nézzünk meg pár elvitathatatlan előnyt, aztán elmesélem miért tartjuk ezt a jobb indulási formának.

  • Az emberek egy része imád kézzel írni. Kézzel írni egy más élmény, mint bepötyögni a telefonba valamit. Könnyebben is alakul ki szokás emiatt. Plusz köztudott, hogy jobban megmarad a leírt információ a fejünkben, így felhasználói oldalon is van haszna.
  • A cél az lenne, hogy a sörkóstolás mellé a Beerálat kitöltése egy plusz élmény legyen. Nem egy nyűg, hogy jajj fel kell írni megint. Ha viszont plusz fun factorként tekintünk rá, a papír alapú, kézzelfogható termékhez könnyebben társítunk érzelmeket.
  • A fizikai termék látványos. Offline értékesíteni a sörözőkben sokkal könnyebb. Szép displayen kiállítható pár darab, ami elkapja a tekintetet.
  • 5%-os ÁFA. Azt hiszem ezt nem kell elmagyarázni miért király.
  • Gyors gyártás az appfejlesztéshez képest. Egyszerűbb termékfejlesztés.
  • Validálni az ötletet majd a piac fogja, de a könyvkiadás szépsége, hogy szinte költségek nélkül tudunk indulni. A termékre építhető brancs kampány tökéletes az első adag gyártási költségeit összeszedni, ha pedig senkinek sem kell, nem költöttünk el feleslegesen pénzt.
Naplót tölteni sokaknak élmény. Miért ne lehetne a sörkóstolásnál is az?

Jó, de ma már SENKI nem ír kézzel!

Több elemzést elolvasva, ez a mondat foglalja össze a lényeget legjobban: „All market predictions are forecasting growth for the paper notebook market.” A technológia próbálja imitálni a kézzel írást, jelennek meg olyan eszközök mint a reMarkable, de ezek nem szívják el az embereket a papír piacról. Az évtervezők, edzés tervezők, határidőnaplók mind egy szálig kiválthatók digitális eszközökkel, mégis évről évre nő a keresletük. A piac bővül, nem csökken, szóval, aki szerint az emberek mára nem szeretnek írni, az szerintem beragadt a saját közegébe és nem tekint ki onnan.

Őszintén én magam sem szeretek kézzel írni, lassan nem is tudok…, de ismerek olyat, aki mindent füzetbe ír, szereti a papírt és kész. Szóval a piacnak van realitása, ne mondjuk, hogy senki sem vesz ma füzetet/könyvet.

Összegzés: Egyik sem egy jó termék?

Aki szerint a könyv eleve hülyeség, azt persze nem most fogom tudni meggyőzni. De hátha az appról sikerült lebeszéljelek, és most már úgy érzed mindkettő borzalmas.

Ami itt a valódi nehézség (még mindig), hogy niche piacon vagyunk. Igazatok van abban, hogy sokan megveszik/megkapják majd és nem tudnak kialakítani szokást rá. Otthonhagyják, elfelejtik, nem töltik tovább. Sokan nem fogják a könyvet hosszú távon használni, így ahogy az app-nál itt is kell majd valami más. Lehet app is lesz vagy online felület, hogy lefedjük az offline-online piacot, de ugyanúgy nincs bevételi forrás. A végén értékesíteni kell, pl felhúzni egy sörös webshopot a meglévő márkanévre, vagy affiliate rendszerben terelni valamelyik meglévő shophoz. Az app és a könyv is csak egy első ugródeszka, a belépője a márkának a sörpiacra, amivel aztán fejlődni kell. Sosem terveztünk vele úgy, hogy könyveladások pörögnek majd évekig és ez generálja a folyamatos bevételt. Amire rá akartunk itt mutatni, hogy elindulni sokkal könnyebb a könyvvel, mint egy app-al.

Végül ugyanoda fog kifutni mindkettő, kell valamit építeni rá, de a 0-ról vállalkozás indításhoz, szerintem a papír a nyerő.

Források:
Digital Notes vs Paper Notes – research.com
Paper Notebooks vs. Mobile Devices: Brain Activation Differences During Memory Retrieval – Umejima et al.
Paper Notebooks Market Size – prnewswire.com
Average mobile app user acquisition costs – statista.com
A growing market for paper notebooks – linkedin
Mennyibe kerül egy mobil applikáció fejlesztése 2020-ban?
Average App Conversion Rate per Category – apptweak.com
AdMob kalkulátor
thinkwithgoogle.com

Képek: Canva

Nyiri Donát
Nyiri Donát
Több, mint 6 éve foglalkozom tartalomgyártással. Máig imádok kutatni, információt átadni. A célom, hogy úgy tanulj valami újat, hogy közben minden egyes mondat szórakoztat is. A Minnernél hasznos üzleti tartalmakkal, a Tízes Lista nevű Youtube csatornán pedig a világ érdekességeiről szóló videókkal próbálom elérni ugyanezt.