A marketingben az ingyen ebédnek vége. Túl könnyű volt eddig reklámoznia magát mindenkinek, és most a videós algoritmusok korában ez a belépési küszöb jóval feljebb ment. Erről beszélünk a podcast elején. A repohár körüli üzleti megoldás bukásáról beszélünk, ami lényegében senkinek nem jó. Erre várjuk tőled is a javaslatokat, tapasztalatot, gondolatokat. Az embereket nem könnyű átverni. A fogyasztók 70%-a tudja, hogy üzleti céllal lépnek bele a cégek az LMBTQ témába, reklámjaikban azért szerepeltetik, mert ezzel több forgalmat remélnek. Miután ezt átbeszéltük folytatjuk azzal, hogy a Twitter-Elon Musk ámokfutás után lehetőség nyílt a piacon arra, hogy most valaki valami újat hozzon létre. A mikrofonok mögött Mándó Milán, Nyiri Donát és Sólyom Eszter (ülési sorrend).

Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt éred el, Apple podcast-ben itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül. Szövegért görgess lejjebb!

A heti híreink és témáink:

• 0:00 – Videók nélkül már nincs marketing?
• 9:47 – Kudarc a Repohár üzlet?
• 19:38 – Az emberek 70%-a nem hisz a márkáknak
• 32:13 – Kiből lesz az „új Twitter”?

A videós algoritmusok kora. Visszatért a vadnyugat a marketingbe?

Anno 2013-2017 környékén volt egy olyan időszak, hogy még nagyon kevesen vágtak bele például a közösségi média marketingbe. Aki jól csinálta, igazi vadnyugati időszakban volt része, könnyű pénzszerzés és még sorolhatnám. Sok cég azért nőtt ki rövid időn belül és ért el sikereket, mert jól használta a közösségi médiát. Míg akik hagyományos marketinget használtak (szórólap, plakát…) érezhették a gyengébb “eléréseket”, eredményeket. Most is valami ilyesmi történik a marketingben. Szerintem te is érezted, hogy lejjebb csavarták az eléréseket a közösségi média oldalak. A Facebook is itthon a videós tartalmakat erőlteti, mindez köszönhető a Tiktok sikerének. Közben mi történik? Élelmes vállalkozók érnek el óriási sikereket videós tartalmaik miatt, míg a vállalkozók többsége nem mer lépni. Igaz itt van valami! Magasabb lett a sikeres marketing belépési küszöbe? Igen! És ez mondhatjuk akár lehet jó is. Vagy tőke kell, vagy idő, tanulás amivel sikert lehet elérni. Eddig elég volt, ha csak kiposztoltunk valamit, és picit hirdettük. Fogjuk meg ezt a lehetőséget!

A videóban beszéltünk arról, hogy kb. 500 000 forint elég lehet ahhoz, hogy a videósmarketingünket belekezdjünk. Lehetséges, hogy pont a középen lévő vállalkozók fognak ebből kimaradni és nehezen ugorják be a magasabb belépési küszöböt. A növekedésben lévő cégek könnyedén veszik az akadályt és lehet pont azok fogják még, akik kezdők, akik már ebbe belecsöppentek.

Erről bővebben egy cikkben írtunk a Minneren: A videós algoritmusok kora. Visszatért a vadnyugat a marketingbe?

Repohár üzleti modell bukása? Téged is bosszant? Oldjuk meg!

Ahol problémát szimatolhatunk, arra egyből képes vagyok rávetni magam. A G7.hu és több más média oldal is az elmúlt időszakban lehozta a repohár problémát. A fő probléma, hogy nehézkes a visszaváltás, a rendezvényszervezők a betéti díjként leadott pénzt vissza nem adják, helyette inkább tokent adnak, és ez már egy jobb megoldás. Bár a repohár elvileg zöld megoldásnak indult, de attól így jó messzire került. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a Zöld Követ Egyesülettel közösen több mint 4500 fogyasztót kérdezett meg erről. A válaszok egyértelműek: szeretnék visszakapni az emberek a pénzt. Másik fontos kérdés,hogy a repohár jogi értelemben betétdíjas termék, vagy sem. A pénz visszaadása nincs egyértelműen szabályozva. Ezért is a BKIK a Pénzügyminisztériumtól és az adóhatóságtól is állásfoglalást kért erről. Ha üzleti alapon vizsgáljuk, akkor a műanyag pohár a legolcsóbb megoldás még mindig. Amíg a nagykereskedőknek van még raktáron, addig a készleteket ki lehet árulni. Ami még ez ellen szól, hogy a rendezvények utáni takarítás költsége jelentősen megdrágult.

Ami nehézség, hogyha a tokenezés helyett a fogyasztó hozza-viszi a poharat, akkor a vendéglátó nem tudja biztosítani a higiéniát. Ha a fogyasztónak egészségügyi problémája lesz, az senkinek nem jó.

Számoltunk egy olyat, hogy több mint 1 millió poharat, tokent az elmúlt időszakban eladtak így, ami 500 millió és 1 milliárd forint közötti összeget jelent, amit begyűjtöttek így repohár szolgáltató cégek.

Forrás: g7.hu

Az emberek 76%-a már nem hisz a márkáknak

Múlt héten meséltem Milánnak és Eszternek, hogy áll a bál a Starbucks körül, mert állítólag megtiltották bizonyos üzletekben a dolgozóknak a Pride dekorációk felrakását. De nem a kávézólánc az egyetlen, aki rátaposott a fékre az LGBTQ+ támogatás kapcsán, a Target áruházlánc is levett idénre a polcaitól minden szivárványos dekor terméket. Ez a jelenség ugyebár a következménye annak az Anti-LGBTQ+ nyomásnak, ami például a Bud Light gyártó Anheuser-Buscht érte és éri április óta. Na ezt így önmagában nem akartam hírnek behozni, de rátaláltam egy nagyon érdekes extra infóra. Egy új felmérés azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire bíznak a cégekben, mennyire hisznek nekik, amikor ilyen társadalmi problémákról van szó. (Legyen az épp a környezetvédelem, a nők jogai, vagy a meleg egyenjogúság)

Az eredmények szerint az Egyesült Államok lakóinak 76%-a hiszi, hogy a márkák csak és kizárólag üzleti okokból, az értékesítés miatt állnak bele ilyen témákba. Ez azért elég durva szkepticizmusra utal, igaz én sem hiszem, hogy a cégek többségét érdekli, amit épp nyilatkozik. A sajnos a kutatás nem érhető el Magyarországról, így nem tudok pontos módszertant vagy több eredményt, mint amit az Adweek cikke közöl. Ami még biztos, hogy az amerikaiak több, mint fele úgy látja, a cégek túlságosan belefolynak a társadalmi ügyekbe. Ez lássuk be jogos, ahogy az a kritika is, hogy ha le kell szedned a szivárványdekord a mérges Tweetek és az ellentábor nyomása miatt, akkor lehet, hogy eleve felesleges volt kirakni őket.

Cégek és a szociális kérdések

Radikalizálódás is szerepet játszik? Túl nagy elfogadás = mérgesebb és hangosabb anti-xy tábor? lehet épp a beleállásuk eredményezi most a nagy negatív nyomást és maguknak okozták a bajt?

Persze a kutatások is érdekesek, mert korábbi kutatásból kiderült, hogy a fogyasztók 53%-a elvárja, hogy a cégek részt vegyenek a társadalmi ügyekben.

Például a a Domino’s Pizza Amerikában több városban is kátyúkat tömött be. Természetesen együttműködve a helyi szervekkel. Mindezt úgy kommunikálta, hogy ők is az autóikkal kárt okoznak az aszfaltban, hiszen sok pizzát szállítanak ki. A marketing üzenete pedig, hogy így a legjobb minőséget tudják majd kiszállítani. A marketing fogás mellett ez elnyerte a társadalom tetszését is. Azért belegondolva itthon is ez egy fájó pont az embereknek, bármilyen márkát a keblünkre emelnénk, ha ilyet csinálna. Igaz?

Na, de nézzük a másik oldalt is! Mi van akkor, ha cégek nem szólalnának fel ilyen társadalmi ügyekben, akkor nem jutnának el elég emberhez ezek a társadalmi ügyek? Eszternek igaza van, hogy egy plakát nem oldja meg. Talán azért sem, mert annyi a reklámzaj egyébként is, hogy már csak legyintenek az emberek. Sokkal mélyebben lehetne beleépíteni a cégek folyamataiba, és olyan ügyekbe álljanak bele, ahol tenni is képesek.

theguardian.com

„A következő Twitter” – új social appok + kkv vonatkozás

Egyre több új, induló social media appot látok úgy aposztrofálva a médiában, hogy „a következő Twitter”. A Twitter körüli botrány mintha csinált volna egy vákumot, amit most egyszerre igyekeznek betölteni a Twitter ex alkalmazottai és a többi mainstream közösségi platform.

Hogy néhány példát mondjak:

• már korábban is létezett, de a Twitter körüli hírek miatt lett hirtelen felkapott a Mastodon.
• pár napja érkezett meg IOS-re a közösségi médián történő hírfogyasztást megreformálni kívánó Post
• A Bluesky ötletgazdája maga a Twitter korábbi CEO-ja, Jack Dorsey. Május végén érte el a 100 ezer felhasználót az egyelőre meghívásos platform.
• az Artifact egy AI alapú híraggregátor az Instagram társalapítóitól
• a pletykák szerint a Meta vezetősége már látta a tervezett Twitter alternatívát, ami az Instagram szöveg-alapú társa lenne majd, és egyelőre a Project92 munkanéven fut.

Nos az egyik amit meg akarok kérdezni tőletek, hogy szerintetek lesz-e egy sikeres „új Twitter”? Mi kell ahhoz hogy a sok új appból egy ki tudjon emelkedni? (De erről már sokat beszéltünk úgyhogy csak röviden)

Az látható, hogy az Elon Musk Gate után a Twitter piacára több tekintet is irányult, ami igazán jó táptalaj a startupok indulásának. Hirtelen sokan kezdtek el gondolkodni alternatívába, és kellő figyelmet is kaphatnak egy nagyobb piacra lépésnél.

A másik kérdés, hogy ezeket a Twitter vagy Instagram alternatívákat több esetben volt alkalmatottak készítik. Egy kicsit visszatérve magyar kkv nézőpontra, aki esetleg most épít csapatot, tréningeli az első néhány alkalmazottját, és látja ezeket a híreket: valid félelem lehet hogy az alkalmazottad lelép és megcsinálja a konkurenciádat?

A sikeres vállalkozók 70%-a a korábbi munkahelyén “szerezték” az ötleteiket.

Tomas Chamorro-Premuzic, a London College professzorának kutatásából kiderült, hogy a sikeres vállalkozók a korábbi cégüket otthagyva az ott megtapasztalt dolgokból építettek sikeres ötletet és vállalkozást. Miért olyan magas ez a szám? Mert a cégek többsége nem hallgatja meg a munkavállalókat, nem vonja be őket, nem hagyja rájuk az innovációt. Így ők motivációt látnak abban, hogy saját maguk valósítják meg ötletüket, gondolván: jobban tudom csinálni, mint a főnök. A többség azt nyilatkozta, hogy az elviselhetetlen és csökönyös főnök miatt lépett ki és valósította meg saját maga az ötletét és lett ezzel konkurenciája a volt cégének. A másik pedig, hogy legtöbbször a munkahelyen tudjuk megszerezni a megfelelő piacismeretet, hogy arra épkézláb vállalkozási ötletet építhessünk.

Utóbbi bekezdéshez kapcsolódó cikk a Minneren:
Az intrapreneurship segíthetné innovációban a KKV-kat, vállalkozásokat. Teret adunk az alkalmazottnak [kutatás]

Korábbi hírszemlék:

• Taylor Swift perelheti rajongóit? – A Sprite kreatív kudarca – Eladták a Google Domainst #hírszemle – 2023. 06. 22.
• A robot pizzéria kudarca – Soha többé elfelejtett jelszó – A Lidl lenyom mindenkit – Hírszemle – 2023. 06. 19.
• A Netflix meglepő sikere – Csípős-csirkeszárnyas Oreo? – Akciós-újság.hu felvásárlás – 2023.06.15.
• 15 perces városok – Elbukik a kisüzemi sörfőzés? – Cégek, ahol fizetnek, ha felmondasz – 2023.06.12.
• 1,5 millió magyar hallgat – Itt az Apple szemüveg – Ingyen TV üzleti modell – 2023. 06. 08.