Mit csinálnak másként a sikeres, gazdag emberek? Valamit máshogy az biztos, hiszen nekik is 24 órából áll egy nap, mégis előrébb vannak. Persze lehet itt dobálózni, hogy szerencséjük volt, vagy beleszülettek, de itt nem csak gazdag emberekről van szó, hanem mondjuk azokról, akik karrierjükben csúcsra jutottak. Mit csináltak másként? A cikkem célja az, hogy összegyűjtsem azokat a tényezőket, amelyeket te vagy én fel tudunk használni a mindennapokban, és ezek egy új szintre tudnak vinni minket. 

Na várjunk csak! Biztosan egyből Jeff Bezost kell másolni? Vagy Elon Muskot! Nem vagyok elvakult, hogy ezeket ajánljam, persze itt-ott meg lesznek említve, hiszen sikeres emberekről írok éppen, de majd figyeld csak a cikkben a megoldásomat! Egyrészt itt nemcsak a vállalkozókra, cégvezetőkre értjük, hogy ők sikeresek, hanem a karrierjükben egyre nagyobb csúcsokat elérő alkalmazotti létben lévőkre is.

Figyelem! És itt már leszögezem! Ez nem egy olyan cikk lesz, hogy leírok egy lehetetlen napi rutint, amit nemhogy nem tudsz követni, de még az a sikeres ember sem csinálja, akiről szó van. Kezdjük is a kedvencemmel, a hajnali 4-kor keléssel. 

Nem kell 4-kor kelned, 5-kor már futnod, hogy sikeres legyél? 

Tele az internet olyan videókkal, cikkekkel, ahol azzal dobálóznak, hogy adott sikeres ember már hajnali 4-kor felkel, és amikor te még átfordulsz a másik oldaladra, vagy benyomod a szundit ő már fél napját majdnem le is tudta. Lehet van pár robot, aki így csinálja, de még a nagyok is hagynak időt a pihenésre. A környezetemben is a hajnali 5-kor kelők klubjába csatlakozók valahogy hamar abbahagyták eme “sikerrecept” alkalmazását. 

Jeff Bezos, Arianna Huffington, Oprah Winfrey mind a 8 órás alvásban hisznek, és alkalmazzák. Sőt egyikük sem állít ébresztő órát, hanem a biológiai órájukra hagyatkoznak. Igaz, Oprah ebben igazi lifehacket használ, mert a kutyája be lett tanítva, hogy reggel mikor kéretőzzön ki. 

Ha már reggel, akkor itt meg kell említenem, hogy ettől még fontos a reggeli rutin. Sok ilyen beszámoló megemlíti, hogy a reggeli kávét kihagyják a sikeres emberek, helyette vizet töltenek magukba. Ennek kutatási alapja is van: a vér természetes kortizol koncentrációja segíti az éberségünket. Tehát a testünk saját maga éberen tart minket és ennek csúcsa az alábbi időszakokban van:

• 5:30-6:30 között
• reggel 8:00-9:00 között
• 12:00-13:00 között

A kortizol koncentráció 9:30 és 11:30 között esik le a legalacsonyabb szintje. Tehát ebben az időszakban a legoptimálisabb kávézni. A kutatás feltételezi, hogy reggel 6-7 óra körül kel az ember, továbbá vizsgálták, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy ki mikor kel. Tehát ha te hajnali 5-kor kelsz, akkor pont annyival előrébb kerül az a sáv, amikor hatása lesz a kávédnak.

Egy lépéssel hátrébb? Miért az extrém sikeresekhez akarsz hasonlítani? Kezdjük néhány lépcsővel lejjebb! Karrier kutatás

Naivak vagyunk, ha egyből egy Jeff Bezos napi rutinját akarjuk felfalni, lemásolni egy az egyben és azt hisszük, hogy akkor most megváltjuk a világot. 

A VitalSmarts vezetőtréninget tartó vállalkozás felmérése alapján az embereknek 46%-a a megfelelő szokások meglétének tulajdonítják a karrierjükben történő fejlődést. Mindössze 22,5%-ban gondolják úgy, hogy meghozott döntéseik miatt lépdeltek előrébb, és 24,6% gondolja, hogy tehetségüknek köszönhetik a sikerüket. 

A válaszadók a következőt jelölték meg a siker és a kudarc különbségként: 

• Próbálj meg többször az igenre gondolni akkor, amikor komfortzónádból kívüli feladat, projekt, kihívás elé állítanak. 
• Legyél kíváncsi! Ezt sikeres emberekről szóló kutatások, tanulmányok is írják. 
• Reggel először kezdj neki a legnehezebb vagy legfontosabb feladatnak.

Célok priorizálás, Warren Buffett módszer

Én sem vagyok híve a bullshit tippeknek, vagy “limonádé tanácsoknak”. Így a célkitűzést szeretném rövidre fogni úgy, hogy a környezetemben lévő milliárdosok, vagy karrierjükben csúcson lévők is időnként alkalmazzák a SMART célokat (olvasd el itt, hogy mi ez). Valaki tudatosan évente, valaki 2-3 éves SMART célokat határoz meg. Itt is az a lényeg, hogy inkább legyen, és törekedj rá, hogy betartsd, mint csak lógsz a levegőben. 

Na, de mit is csinált Warren Buffett? Mi a titka? Nem ismered őt? Az omahai bölcs a világ egyik legsikeresebb befektetője. Sok jó szokása van, mint a napi több óra könyvolvasás (azért lehetetlen ebben követni), de most a priorizálási módszeréről lesz szó. 

A legenda szerint saját pilótája karrier céljairól beszélgettek egyszer repülés közben. Buffet arra kérte a pilótát, hogy írja le 25 legfontosabb célját. Miután ezt megtette, arra kérte jelölje be azt az 5-öt, ami számára a legfontosabb. Azt tanácsolta, hogy csak erre az 5-re koncentráljon, mert ha ott van a maradék 20 is, akkor azok a célokra (vagy feladatok) fordított idő elvesz a legfontosabb 5-ből. És bizony itt kerülhetünk szembe azzal, hogy ezek nem teljesülnek, vagyis mindenbe egy kicsit kapunk csak bele.

Ezt hívjuk fókuszálásnak? Richard Jolly, a London Business School szervezeti viselkedésének adjunktusa sok vezetővel dolgozott együtt és arra a következtetésre jutott, hogy időt és energiát fektetnek az igazán fontos dolgokra. Sőt ezeket le is írják. Előző nagy bekezdésben a karrierkutatásban is volt szó erről, hogy a legfontosabb feladattal kezdj. 

Mit csinálsz holnap? Írd le még ma! Egy másik ehhez kapcsolódó napi rutin, amit például Kenneth Chenault American Express volt vezére, és Charles M. Schwab amerikai gyártulajdonos is alkalmaz, hogy a nap végén írd le azt a 6 feladatot, amivel holnap foglalkozni fogsz. Ez a módszert segít, hogy ne reggel kelljen ezen gondolkodnod, kapkodnod, segíti a reggeli tisztánlátást, motivációt is ad, hogy részben már megvan tervezve a nap. 

Leírni a célokat? Kell, vagy elég fejben tartani?

Bár fent a SMART célokról már volt szó, de ettől sok esetben lehetnek magasabb röptű céljaink is, érdemes különválasztani. Például nekem a Minnernél a SMART célom feltornászni a Youtube követőket 10 000 fölé (ez mindig 1-2 éven belüli cél). Nagy célom (most – korábbiak teljesültek), hogy olyan csapatot építsek, akik úgy tudják működtetni a Minnert, ahogy én tenném, sőt még jobban is! Vagyis, ha 3 hónapig a Minner felé se nézek akkor is ugyanolyan minőségben működjön, menjenek a folyamatok és még innováció is legyen a cégben (ha szükséges).

A leírt szónak ereje van, és ez az erő a céljaink elérésére is kiterjed. Ha leírod a céljaidat, az máshogy aktiválja az agyad, mintha csak gondolkodnál rajtuk. Elkötelezettség érzetet és motivációt teremt, továbbá cselekvésre késztet. Ezt egy kutatás is megerősítette: Dr. Gail Matthews a Dominikai Egyetemen végzett tanulmányában azt találta, hogy azok a résztvevők, akik leírták (kézzel, papírra) a céljaikat, 42%-al nagyobb eséllyel érték el őket. Nem semmi!

Grant Cardone-nak igazi lifehackje van erre az Inc.com szerint: minden nap kétszer írja le a céljait, egyszer reggel felkelés után, egyszer este lefekvés előtt. Azt mondja, hogy a céljaival akar kelni és feküdni. Sir Richard Branson, a Virgin-csoport alapítója szintén hisz a papír-ceruza erejében, és mindig, mindenhová visz magával jegyzetfüzetet – sőt, azt mondta, sose tudta volna a cégét ekkorára építeni azok nélkül a jegyzetek nélkül. Lehet én is áttérek a papírra, de most a mobilom jegyzetfüzetébe vannak ömlesztve a gondolatok, ötletek, bármilyen területen is jusson eszembe (időnként átnézem őket, rendszerezem, feldolgozom…).

Felesleges meetingek

Mark Cuban az amerikai Cápák között (Shark Tank) ikonikus befektetője csak akkor szeret megbeszélést szervezni, ha abból valóban üzlet / hasznos információ, dolog születik. Szerinte egyébként csak raboljuk más, egymás idejét. Az a trükköt használja, hogyha bárki megbeszélést akarna vele szervezni (legyen az befektetőként, vagy akár munkatársakkal való kommunikáció), akkor először megkéri, hogy írja le kérdéseit. Utóbbi azért is jó, mert letisztázza magába a megbeszélés szervező is, hogy mit akar, lehet rájön tárgytalan, vagy lehet az e-mail fordultával meg lehet válaszolni. Minden meetingnek, vagy apró megbeszélésnek is legyen napirendi pontja (van egy meeting cikkünk, ebben hasonlóról van szó).

Nekem nagyon bejött Sárospataki Albert módszere. Albert a Cápák között 7. évadában szereplő cápa, emellett a Billingo az egyik legsikeresebb projektje (online számlázó). Nos tapasztaltam is, hogy milyen jól figyel a fentiekre, amikor a Billingo X Minner féléves együttműködés első megbeszélése volt. Neki az a receptje, hogy mindenkit felhív, hogy biztosan felkészült-e a találkozóra, mert nem szereti azt, ha csak egymást nézik és ott találják ki együtt, miről is beszélnek éppen. Ahogy fent is Cuban, ő is arra törekszik, hogy ne raboljuk, hanem tiszteljük a másik idejét. Egyébként van egy szint, ami felett bizony, 1-2 órányi felesleges meetingelés az egész napot keresztbe teheti, leszívhatja a mentális kapacitásod, és nem jut idő másra.

Rögzült vs növekedési gondolkodásmód. Mindset, attitűd fejlesztés

Carol Dweck a Stanford egyetem kutatója foglalkozott részletesebben a rögzült és a növekedés gondolkodásmóddal, azok közötti különbséggel.

A rögzült gondolkodásmóddal rendelkezők azt hiszik, hogy képességeik, intelligenciájuk, tehetségük rögzített tulajdonság és nem lehet változtatni.

A növekedési gondolkodással rendelkező emberek megértik, hogy tehetségük, képességeik erőfeszítéssel, kitartással fejleszthetőek. Nem gondolják azt, hogy mindenki akkor zseni lesz, hanem azt hogy mindenki okosabb lehet, ha ezen dolgozik. Ehhez társul egyfajta pozitív attitűd is.

Az érdekesség ebben, hogy lehet valaki növekedési gondolkodásmóddal áll hozzá a munkához és tudja fejlesztéssel a karrierjében előre léphet, míg egészség esetében azt gondolja „soha nem voltam az a sportoló típus” – majd nem is edz. Tehát látszik akár egyszerre jelen lehet a kettő.

Nehéz egyből átváltani egy területen növekedési gondolkodásmódba. Talán a legjobb stratégai ilyenkor, hogy kis változtatásokra koncentrálunk, apró lépésekkel kezdjük. Kicsit ennek köze van a szokás kialakításához is. Visszatérve a sportolós példára. Ha nagy távolságot akarna valaki futni, vagy nagyobb súlyokat emelni máris kudarcot vallana ezért elmegy a kedve. Kis lépéssel kell kezdeni és figyelni, hogy máris rátévedtünk a szokások kialakítására, hiszen ezáltal megváltozik a napi rutinunk. Ehhez ajánlott könyv az Atomi szokások (James Clear).

Önképzés és olvasni, olvasni, olvasni – de mit?

Thomas C. Corley 5 éven át kutatta, interjúztatott szegény és gazdag embereket. Vizsgálva a napi rutinjukat, a gondolkodásukat, mindent igazából még a szerencsejáték szokásaikat is. A gazdagok, sikeres emberek több időt töltenek személyes fejlődésükkel és önképzéssel mint az átlag. A tanulmányában a gazdagok 41%-a szegény családban született (a szerencse akkor már itt elpártolt tőlük? Nem!), továbbá 87%-uk úgy gondolta, hogy nem szerencsések voltak, hanem saját maguk hozták létre a lehetőségeket, amik gazdaggá tették őket.

A gazdag interjúalanyok közös tulajdonsága, hogy átlagosan napi 1 órát olvastak, míg egy átlagos ember naponta 21 percet. Ebbe beletartozik a könyvolvasás, tanfolyamok, előadások. Thomas kutatásából kiderül, hogy 3 témában olvasnak könyvet a milliárdosok: sikeres emberek önéletrajzi könyve, önfejlesztő anyagok, és történelem.

Thomas kutatásából még kiderült, hogy naponta legalább 15 percet csak úgy gondolkodnak. Erről írtam is egy cikket korábban, ott kifejtettem, hogy miként teszik ezt, és min gondolkodnak: a milliárdosok napi 1 órát foglalkoznak ezzel, és szerintük ez a sikerük egyik kulcsa.

Ennek a bekezdésnek köze van ahhoz is, amit feljebb írtunk, hogy időnként a komfortzónádon túli dolgot is be kell vállalnod.

Szokás csekklista

Tudom, hogy sok hasznos információ volt fent, de jó lenne egyben röviden látni, hogy tudjuk is mihez nyúljunk. Összeállítottam a cikkünk alapján:

• Reggeli kávé elhagyása. – Tudom fájdalmas lesz, de 2 hét után az agyad már triggereli, hogy neki nem kell a kávé, hiszen a kortizol maga működik. 9:30 után ráérsz magadba tölteni az első kávét!
• Délután / este / munkaidő végén írd össze a másnapi feladatokat.
• Reggel kezdj először a legnehezebb feladattal
• Mondj igen komfortzónádon kívüli projektre is. A túl specializált területeken már lehetetlen sikert elérni, bele kell „kapni” másba is. Ökölszabály kellene ehhez igaz? Elég ha 1,5 évente van valami izgalmas új területed, nem kell folyton ezt hajszolni.
• Használj SMART célokat az éves, vagy rövidebb célkitűzéshez.
• A prioritás a feladataidban is fontos, nemcsak a céljaidban! Alkalmazd, foglalkozz azzal, hogy priorizálod a projekteket, feladatokat.
• Írd le papírra is a céljaidat, akár többször is.
• Olvass naponta, sőt szánj időt a gondolatok tisztázására, olvasottak feldolgozására és / vagy a napi dolgokon való elmélázásra.
• Válts át növekedési gondolkodásmódba! És ne azt hajtogasd, hogy: „én ennyire vagyok képes”, vagy „soha nem voltam az a … típus”.
• Foglalkozz az időddel! Kerüld a felesleges meetingeket, vagy kényszerítsd rá azok szervezőit, hogy készüljenek fel, írjanak agenda-t.

Van még ilyen cikk?

• Mi a különbség a gazdag és a szegény gondolkodásmódjában?
• Számít-e a szerencse a bizniszben? Másnak bejött, mert jókor volt jó helyen? [kutatás]
• Sikeres célkitűzési módszerek, hogy véghez vidd az idei terveid. SMART célok példákkal [kutatás]

Forrás: Kávés kutatás: Popular Science/Steven Miller, neurosciencedc.blogspot.com/
Karrier kutatás – PrNewswire – Resolving to Find Career Success in 2020? New Study Says Habits Trump All–Even Decision-Making and Talent
Mark Cuban rutinja
Rögzült vs növekedés szemlélet / Buffer
Fotó: Envato License