A TikTok nem a hirdetésekből, hanem kizárólag a saját TikTok érme belső valutáiból 10 milliárd dollárt költöttek a felhasználók. Ők az első nem játék alkalmazás, akik ezt elérték. A sokak által használt Figmát az Adobe nem tudta bekebelezni – legalábbis elsőre – fennakadt a trösztellenes hatóságokon. Itt a karácsony, bár még van pár nap, de érdemes a használtcikkek felé kacsintgatni. Nem lennél egyedül, egy felmérés szerint az emberek 64%-a venne/vett használtcikket szeretteinek. Folytatjuk a könyvajánlót, ahol ezen a héten a Kreativitásugrás könyvet hoztuk nektek. Elsőre nem tűnhet vonzó olvasmánynak, viszont érdemes belelapozni, mivel a szerző 56 interjút készített, a legkülönfélébb munkakörökben dolgozó emberekkel. Tőlük a munkájuk kreatív részét kérdezte, mivel szerinte nincs olyan, hogy „kreatív ember” vagy kreatív típus, minden emberben ott a kreativitás képessége, és ez fejleszthető is mindenkiben.
A mikrofonok mögött: Mándó Milán, Nyiri Donát, Sólyom Eszter.
Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt, Apple Podcast-ban itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:
Heti híreink és témáink:
0:00 – Intro
5:05 – TikTok felhasználók költése elérte a 10 milliárd dollárt
15:41 – Az Adobe mégsem veheti meg a Figma-t
23:59 – Karácsonykor is a használt termékeké a főszerep?
31:52 – Üzleti könyvajánló – Kreativitásugrás
A TikTok lett az első nem-játék app, amin a fogyasztók költése elérte a 10 milliárd dollárt.
A rövid videós alkalmazás idén decemberben érte el ezt a mérföldkövet a data.ai adatelemző cég szerint. A 10 milliárd dolláros költés az Apple AppStore és a Google Play összesített forgalma. Eddig ezt a számot csak mobilos játékoknak sikerült elérnie, konkrétan akik megelőzik a TikTokot most költésben az a Candy Crush (a csúcstartó 12 milliárd dollárral), az Honor of Kings, a Monster Strike és a Clash of Clans.
Ez a bevétel a TikTokon belüli „érmék” vásárlásából származik, amit a felhasználók azért vesznek, hogy utána a tartalomkészítőket megajándékozzák velük. Ez egyfajta virtuális valuta, amit a kreátorok pénzzé válthatnak – igaz, a TikTok 50%-os jutalékot tart meg belőle. A legnépszerűbb in-app „termék” egy 1321 érmét tartalmazó csomag 19.99 dollárért, ami a bevétel negyedéért felelős. Természetesen a TikTok hirdetések és e-kereskedelmi megoldások további bevételt generálnak a közösségi média alkalmazásnak, ezeket azonban a data.ai felmérése most nem számolta – a 10 milliárd csak a fogyasztók kiadásából jött össze.
Forrás: TechCrunch
Az Adobe mégsem veheti meg a Figma-t
15 hónapja jelentették be, hogy az Adobe felvásárolja a riválisát a Figma-t. Már itt egyből felmerült, hogy a piaci versenyt befolyásolják ezzel. Egészen pontosan 20 milliárd dollárért szerette volna felvásárolni a másik grafikai céget, de elakadt a hatóságoknál. Az Adobe szerint „nincs egyértelmű út” az Európai Unió és az Egyesült Királyság trösztellenes szabályozóinak jóváhagyásához.
Sokak szerint ez a döntés is figyelmeztetés a nagy tech cégeknek, hogy vége a monopol helyzetnek, és a hatóságok résen vannak az ilyen célú felvásárlásoknál, stratégiáknál.
Az Adobe-nak már így is költséges az egész. 1 milliárd dollár felmondási díjat kell fizetnie a Figma-nak, mert meghiúsult a felvásárlás. Ez az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) előírása alapján történik.
Egy másik szál, csakhogy lásd ezt a stratégiát: Airbnb mindenkit felvásárolt az elmúlt több mint 10 évben, aki kicsit is hasonló koncepcióban indult el, mint ők. 26 ilyen akvizíciója volt. Lényegében megvédte az elmúlt időszakban az üzleti modelljét.
Karácsonykor is a használt termékeké a főszerep?
2023 januárjában hoztuk először a hírt, hogy komoly növekedés figyelhető meg a használt termékek körében. 2022 őszén érintette meg először komolyabban a fogyasztókat az infláció és a vásárlóerejük csökkenése, ami miatt több, mint 20%-os forgalomnövekedés volt a használtcikkeknél. Eközben minden más szektor csökkent. Jöttek a celebek, akik elkezdtek vintage és használt ruhákat felvenni vörösszőnyeges eseményeken, majd arról is beszámoltunk egy hírszemle adásban, hogy a Z generáció mennyire nyitott a használtruha hordás felé. 2022-ben már nagyobb ütemben nőtt a használtruhák forgalma, mint a hagyományos ruházaté. Van ahol a turizás már egy piacképes szolgáltatás, és egy csomó influenszer húzta fel erre a csatornáját és értékesít is. Pár hete beszéltünk róla, hogy az elektronikai eszközöknél külön piaci modellé kezd válni a használt termékek felújítása és újra eladása.
Mivel 2023 végére nem sokat javult a helyzet és a vásárlóerőt egész Európában rosszul érintette az árak emelkedése, a karácsony sem maradhat ki ebből a trendből. Az Adevinta felmérése szerint, tőlünk nyugatabbra a lakosság 64%-a legalább fontolgatja, hogy használt terméket vásárol karácsonykor. A cég ismerős lehet, ugyanis 2023 februárjában adták el a magyarországi érdekeltségeiket, például a Jófogás.hu-t és a Használtautó.hu-t. A cég a fő nyugati piacára kívánt összpontosítani és kicsit megnyeste a portfólióját.
A felmérésben 5000 spanyol, belga, holland, francia, olasz és német fogyaszót kérdeztek meg, a következő eredményekkel:
- A megkérdezettek 50%-a kevesebbet szeretne költeni idén karácsonykor.
- 64% fontolgatja, hogy használt terméket vásárol, szemben a tavalyi 32%-al akik ténylegesen így tettek.
- Köztük 25% szeretne valami nosztalgia vagy retro terméket venni ajándékba.
- A használt vásárlást fontolgatók 47%-a jelölte meg elsődleges oknak a spórolást.
- Míg 37% a fenntarthatóságot helyezte előtérbe.
Forrás: Adevinta
Könyvajánló: Kreativitásugrás
A szerző szerint a kreativitás az a képesség, hogy a problémák megoldása során oda-vissza tudjunk kapcsolgatni a kíváncsiság és az alaposság között.
A kötet megírásához 56 interjút készített emberekkel mindenféle területről hogy kiderítse, ki hogyan használja a kreativitást a munka során. A szerző szerint nincs olyan, hogy „kreatív ember” vagy kreatív típus, mert minden emberben ott a kreativitás képessége, és ez fejleszthető is mindenkiben.
Az innovatív emberek az három I-t alkalmazzák a problémamegoldás vagy másokkal való együttműködés során. Ez az informálódás (kíváncsiság), az improvizáció, és az intuíció.
A szerző a mondandóját való életből vett példákkal támogatja meg, amelyek között vannak személyes és cégvezetőktől, céges folyamatokból kölcsönzött sztorik is. Nekem különösen tetszett a Bridgewater Associates példája, bár nem általános. A cégnél a radikális transzparenciát hirdetik a bizalom jegyében. Ezzel indokolva minden egyes beszélgetést felvesznek a cégnél. Nincs olyan zárt ajtó, ami mögött ki lehetne beszélni, hogy már megint hülye a főnök. Ennek pedig pont az a célja, hogy ne akarjon senki más háta mögött sustorogni, hanem merjenek nyíltan, a meetingben egyet nem érteni, akár a CEO-nak is ellent mondani az alkalmazottak. A munkavállalók 30%-a kiesik ebben a kultúrában, de aki 18 hónapnál tovább bírja, azok között kialakul egy autentikus kultúra, amiben mindenki fel meri vállalni a véleményét, és elfogadják, hogy a beszélgetések fel vannak véve, mert értik hogy ez őket is védi és ők is tanulhatnak belőle.
A könyvet itt tudod megvásárolni: Pallas Athéné
Korábbi hírszemlék:
- A használtpiac megállíthatatlan – Londoni taxisok az Uberen – A randi appok halála – Könyvajánló – 2023.12.15.
- Jövőre megfizetsz a palackodért – LifeTilt dráma – Jobb az EUR bevétel, mint a HUF #hírszemle – 2023.12.08.
- Hol fogunk a jövőben bankolni? Adócsalásért kapott bírságot az Airbnb. Sminkfilter, mint marketing eszköz? Könyvajánló – 2023.12.01.
- Ezért nem működik a homeoffice? Tesla Cybertruck – beperelnek, ha eladod? Üzleti könyvajánló – 2023.11.27.
Kiemelt kép: Canva
