Még egy körtés logónak is nekimentek az Apple ügyvédjei – a Prepear nevű étkezéstervező app készítői végül engedtek a nyomásnak és változtattak a logón. Ez csak egy az Apple több száz védjegyfelszólalása közül. Új hír, hogy hatalmasat nőtt a HR-es, toborzó, munkaerőközvetítő és -kölcsönző cégek árbevétele 2022-ben. A top öt kölcsönzőcég össz árbevétele 101 milliárdról 131 milliárd forintra nőtt. Eközben Amerikában az Amazonnak gyűlik meg a baja a HR-el: június végén 84 Amazon futár kezdett sztrájkolni Kaliforniában, akik technikailag nem is az Amazon alkalmazottai. Az emberek feletti felelősséget szervezi ki alvállalkozónak így a kereskedelmi óriás? A mikrofonok mögött Sólyom Eszter, Nyiri Donát, és Mándó Milán.

A podcast hanganyaga

Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt éred el, Apple podcastben itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül. Szövegért görgess lejjebb!

A heti híreink és témáink:

0:00 – Intro
6:12 – Az Apple kisajátít egy szót
19:19 – Van pénz a HR-ben! De még mennyi
29:24 – Sztrájkolnak az Amazon futárok, akik nem Amazon futárok

111 éves szervezet logójának ment neki az Apple

Az Apple rengeteg megkérdőjelezhető fontosságú pert folytat a védjegyei és szellemi tulajdonai védelmében. Most éppen egy svájci gyümölcstermesztő szövetség, a Fruit Union Suisse ellen pereskedik a techóriás. A 111 éves szövetségnek ugyanis szintén egy alma a logója – bár az piros, és a svájci zászlóra emlékeztető fehér kereszt látható benne. A per jogalapja, hogy korábban az Apple levédetett a svájci szellemi tulajdoni hivatalnál egy Granny Smith zöldalmát ábrázoló fekete-fehér képet, erre hivatkozva próbálják lecseréltetni a bő évszázados intézmény logóját.

Elrugaszkodottnak tűnik? Pedig az Apple ezt már korábban is megcsinálta:

• A Tech Transparency Project által végzett vizsgálat megállapította, hogy az Apple 2019. január 1. és 2021. december 31. között 215 védjegyfelszólalást nyújtott be, köztük az „Apples to apples” kártyajáték ellen, valamint egy Dr. Apples című fantasy hangjáték ellen.
• Az USA-ban és Kanadában jelentkezők közül, akik védjegykérelme ellen felszólaltak, 2/3 az Apple-étől független területen működő cég volt, 20% pedig valamilyen oktatáshoz kapcsolódó projekt, ahol érthető módon gyakori szimbólum az alma
• Egy étkezéstervező app, a Prepear alkotói kénytelenek voltak megváltoztatni a logójuk egy részét, hogy elkerüljék a pereskedést az Apple-el, pedig az érintett logó egy körtét ábrázolt.

Ezt a viselkedést, amikor egy cég erőszakos és indokolatlan módon visszaél a védjegyével trademark bullying-nak is nevezik. Az érintett kis cégeknek nincs annyi erőforrása, hogy pereskedjen a tech óriással, ezért sokszor inkább logót váltanak. Az aktuálisan érintett Fruit Union Suisse igazgatója, Jimmy Mariethoz szerint az Applenek ezzel nyilvánvalóan nem az a célja, hogy a saját, harapott alma logóját védje, hanem hogy gyakorlatilag bármilyen alma képét birtokolja. Aggódnak, hogy ha a bíróság az Applenek ad igazad, az jogilag ingoványos talajjá tenné egy alma képének bármilyen vizuális megjelenítését, például reklámjaikban.

Hasonló védjegy-trollkodás jellemzi a Monster energiaital anyacégét. Több száz tiltakozást adtak be védjegykérelmek ellen, amelyek bármilyen formában tartalmazzák a „monster” vagy más szörnyre utaló szót, még az energiaitaltól teljesen független iparágakban is. Például egy társasjáték és egy Beauty & the Beast Cuisine nevű étkezéstervező cég ellen.

A podcast beszélgetésben: Donát felvetette, hogy szükséges lenne a bíróságnak akár büntetni az ilyen túlkapásokat, hiszen nem fair hogy egy hétköznapi tárgyat vagy élelmiszert egy márka kisajátítson. Milán szerint ez fenyegető is a kis cégekkel szemben, akik nem lehetnek biztosak benne hogy mellettük döntenek még ha abszurd is a támadás. Példának hozta a Manó Menüt, akiket szintén beperelt az Apple, de ők nyertek és megvédték az almás logójukat. Másik oldalról viszont az Apple a saját, erős márkáját próbálja megvédeni a felhígulástól.

Érdekes sztori, hogy pár éve egy olasz cég sikeresen visszatrollkodta az Apple-t: Steve Jobs nevét védették le és csináltak belőle ruhamárkát. Itt is a logó, egy kiharapott J betű miatt támadta őket az Apple, de sikertelenül. Erről Minner cikk ide kattintva.

Források: Hustle (Apple), Hustle (Monster)

Van pénz a HR-ben? De még mennyi!

A HR-el, munkaerővel foglalkozó cégek igencsak jó évet zártak 2022-ben:

• 60 cég közül mindössze 4-nél csökkent az árbevétel.
• Többségénél 30%-kal is nőtt a forgalom és nem volt ritka a duplázás sem.
• A top 5 kölcsönzőcég össz árbevétele 101 milliárdról 131 milliárd forintra nőtt.
• A munkaerő kölcsönző piacán a WHC tavaly 45 százalékot bővült, 33 milliárd forintra, itt az adózott eredmény 1,7 milliárd forint.
• A fejvadász piacvezetője a Humanfield, amely 65 százalékos növekedéssel 1,2 milliárd forintot ért el, adózott eredménye pedig 831 millió forint lett.
• Az állásportálok piacán a továbbra is piacvezető Profession 14,9 milliárd forint árbevétel mellett (plusz 31%) 7,3 milliárd forint profitot ért el. 

A podcast beszélgetésben: Ritkán esik szó ezekről a szektorokról, miközben láthatóan nem csak óriási forgalmat mutatnak, de nyereséget is ki tudnak hozni ezek a cégek. Látszik, hogy valós igényt szolgálnak ki, a cégeknél van pénz a HR-re, toborzásra, és hajlandóak is kifizetni. Milán szerint ezek a számok egy még bővülő piacot jeleznek. A kis cégek is tudtak nagyot növekedni az elmúlt évben.

Donát szerint ez pont azt jelenti, hogy a cégeknél nincs rendben a szervezetfejlesztés, cégkultúra, és nagyon nehezen találnak munkaerőt a cégek, ha toborzó és munkaerő-kölcsönző cégeket bíznak meg. A megtartóerő hiánya, a magas fluktuáció jó az állásportáloknak is, hiszen ilyenkor gyakran kell drága hirdetéseket feladni.

Kapcsolódó cikkünk: Nehezebb munkaerőt találni, mint vevőt? Erre IS használják a közösségi médiát

Forrás: HR Portál

Sztrájkolnak az Amazon futárok, akik nem is Amazon futárok

Június 22-e, csütörtökön 84 Amazon futár kezdett sztrájkba a cég egy kaliforniai telephelyén. A sztoriban a csavar, hogy ezek az emberek nem Amazon alkalmazottak és így a vállalat lesöpörte magáról az újabb vádakat, hogy esetleg nem bánik jól a dolgozóival. Sőt, erre hivatkozva egyáltalán le sem ülnek velük tárgyalni, a futárok ugyanis valóban egy delivery-partner, azaz alvállalkozó cég emberei. Nem konkrétan az Amazonnal állnak munkaviszonyban. A vállalat meg is kérte az egyik magazint, hogy ne hivatkozzon a sztrájkolókra Amazon futárként, miközben ők a saját honlapjukon is ezt teszik.

A kellemetlen helyzet jól rávilágít arra, hogy nem lehet egyszerre minden téren nyerni. A cég az utolsó mondatig előírja a futárok viselkedését, köszönését, bekamerázza a kocsikat, megmondja hogy vezessenek, miben dolgozzanak… és a többi, de amikor épp nem tetszik nekik valami, azt mondja semmi közük az egészhez.

Ha valaki Amazon egyenruhában visz ki csomagokat és az Amazontól kapja a fizetését, csak az átmegy egy alvállalkozón, akkor már tényleg semmilyen közük hozzá? A futárokat alkalmazó cég része a fizetésükből valójában kiszervezett felelősség. Azért tartanak el plusz egy céget, mert olcsóbb, mint a munkavállalók követeléseivel foglalkozni. Egy normális cégnél vagy alkalmazottad és teljes kontrollod van, vagy alvállalkozód és kevesebb felelősséged. A kettő egyszerre nem szabadna, hogy működjön, mert nem jó a társadalomnak.

Tényleg ennyire nem éri meg nekik a munkavállalókat emberszámba venni? Meddig tud egy óriáscég nyomást gyakorolni 275.000 emberre, mielőtt azok felállnak és veszélybe sodorják a működést?

A podcast beszélgetésben: Milán felvetette, hogy ha egy Wolt vagy Foodora futár késik, vagy bunkó, akkor is a cégre lennél mérges és rajta kérnéd számon, nem pedig Kiss Pista E.V.-n, így az Amazon terelése nem értelmezhető. Ugyanakkor kapitalista, cégvezetői oldalról nézve az Amazon elve, hogy az első a vevő, és valószínűleg pontosan kiszámolták, hogy a munkavállalók kizsigerelése és hasonló botrányok nem befolyásolják olyan mértékben a vásárlók elégedettségét, hogy megérje vele foglalkozni.

Eszter ezt a Shein és hasonló fast fashion cégek botrányaihoz hasonlította: mindenki tudja, hogy az olcsó, hipergyors divat alacsony bérért izzasztóműhelyekben készül Ázsiában, de ez addig nem is fog változni, amíg a fogyasztók ennek ellenére vidáman rendelnek tőlük.

Donát szerint azonban kénytelen lesz az Amazon is foglalkozni ezzel, nem csak a vásárlók miatt, hanem mert a statisztikák szerint 2024-re elfogy a felvehető munkaerő, olyan ütemben rágják meg és köpik ki az embereket. Erről az Amazonos belső jelentésről itt írtunk: Az Amazon kifogy az új munkaerőből?

Forrás: Denver Post, Inc.com

Korábbi hírszemlék:

• A Repohár modell bukása – Ki lesz az “új Twitter”? – Már nem hiszünk a márkáknak – Hírszemle 2023. 06. 26.
• Taylor Swift perelheti rajongóit? – A Sprite kreatív kudarca – Eladták a Google Domainst #hírszemle – 2023. 06. 22.
• A robot pizzéria kudarca – Soha többé elfelejtett jelszó – A Lidl lenyom mindenkit – Hírszemle – 2023. 06. 19.
• A Netflix meglepő sikere – Csípős-csirkeszárnyas Oreo? – Akciós-újság.hu felvásárlás – 2023.06.15.
• 15 perces városok – Elbukik a kisüzemi sörfőzés? – Cégek, ahol fizetnek, ha felmondasz – 2023.06.12.
• 1,5 millió magyar hallgat – Itt az Apple szemüveg – Ingyen TV üzleti modell – 2023. 06. 08.