Igazán meglepő hírt hozunk az Instagram háza tájáról. Az Instagram reklámbevétele túltesz a YouTube hirdetési bevételein. Hogyan történhetett ez meg? Folytatva egy másik témával, az Amazon egy kicsit átverte az embereket a pénztár nélküli boltjaival. Most meg is szűnteti őket, a videóból kiderül, hogy nem minden volt robotizált, amit annak mondtak. Harmadik témánk, hogy a YouTube vezetője nehezményezi, hogy az OpenAI videós AI-ja a platform videóiból tanul. Körbejárjuk ezt a megjegyzést, mert több oldala is van ennek témának.

A mikrofonok mögött Mándó Milán, Nyiri Donát és Sólyom Eszter.

Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt, Apple Podcast-ban itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:

Heti híreink és témáink:

0:00 – Országjáráson a Minner
9:50 – Az Instagram több pénzt csinál, mint a YouTube?
20:40 – Megszűnik, soha nem is működött az amazon pénztár nélküli vegyesboltja
32:56 – YouTube videókból tanul az AI. Nem tetszik a Google-nek.

Az Instagram több pénzt csinál, mint a Youtube?

A Meta nemrég nyilvánosságra hozott adatai szerint, az Instagram reklámbevétele, még a YouTube-én is túltesz. A cég jelenleg küzd a helyi fogyasztóvédelem monopólium vádjával, ezért egy csomó eddig nem látott adatot nyilvánosságra kellett hozniuk. Ebből az egyik legérdekesebb, hogy végre kiderült mekkora szeletet is jelent az Instagram a nagy egész Meta rendszeren belül. Mint kiderült, 2021-ben $32.4 milliárd folyt be az Instagram hirdetésekből. Ez a teljes hirdetői bevétel kb 30%-a volt abban az évben, tehát nem egy jelentéktelen kis mellékága ez a cégnek.

A másik érdekesség, hogy az Instagram bevétele 2019 óta minden évben túltett a YouTube-én, ami messze a legnagyobb videómegosztó, ha tartalom mennyiségről van szó, ráadásul a YouTube-nak 2.7 milliárd, míg az Instagramnak 2.4 milliárd felhasználója van. Nem sokkal volt lemaradva persze a YouTube, $28.8 milliárdot termelt. Keresgéltem kicsit, és mint kiderült a nagy különbség a két platform között a tartalomgyártók kifizetése. Az Instagram minimálisan ad csak pénzt a felhasználóknak, míg a YouTube a reklámokért kapott pénz 55%-át továbbadja a gyártóknak. Ez magyarázhatja, hogy bár a long form videók sokkal többet érnek, és sokkal értékesebbek ezek a reklámok, mégis a Meta zsebében marad több pénz.

Fun fact, hogy anno 2012-ben 1 milliárd dollárért vette meg a Facebook az Instagramot.

Hirdetői szempontból vajon melyik a jobb? Persze cégtől függ. Eszter feltevése, hogy drágább Youtube-on egy kattintás, ráadásul erőforrás-igényesebb a kreatívok, videó hirdetések elkészítése. Instagramon könnyebb elkezdeni hirdetni pár kattintással, illetve jól össze van kötve a Facebook hirdetéskezelővel. A YouTube azonban még a felhasználói élmény rovására is támogatja a hirdetőket pl elkattinthatatlan hirdetésekkel, AdBlockerek felismerésével, az Instán sokkal könnyebb áttekerni az idegesítően sok reklámot.

Forrás: TheVerge, Udaipurkiran

Megszűnik, soha nem is működött az Amazon pénztár nélküli vegyesboltja

2018 elejétől működtek az Amazonnak olyan boltjai, amiben a vásárlóközönség csak megfogta és eltette amire szüksége volt, majd sorban állás és kasszázás nélkül távozott. A rendszer lényege, hogy több mint száz gépi tanulórendszerre kötött kamera ellenőrizze, ki mit vesz le a polcról, majd az Amazon fiókjukhoz kötött bankkártyával automatikusan levonásra kerül a termékek ára.

Ez a pénztár nélküli, „just walk out” rendszer azonban megszűnik, a technológia ugyanis soha nem működött.

A boltban felszerelt kamerák képét több mint ezer, Indiában dolgozó alkalmazott figyelte, akiknek az volt a dolguk, hogy a vásárlók által elvett terméket felismerjék és címkézzék.

A mesterséges intelligenciának ez alapján kellett volna megtanulnia a folyamat kezelését, ez azonban évek alatt sem sikerült neki, írja az Index. 2022 közepén ezer vásárlásból 700 esetben volt szükség emberi ellenőrzésre, miközben 20-50 volt az elvárás. Az esetek többségében a kisétáló vevők csak órákkal a vásárlás után kapták meg a blokkot. A pénztár nélküli, csak kisétálós fizetés ráadásul nem növelte a vásárlói élményt: az ügyfeleknek hiányzott a kontroll érzése a pénzköltésük felett, szerették volna például azonnal, a kinyomtatott blokkon látni, ha egy jó akcióra lecsapva tényleg pénzt spóroltak. 

Milán szerint az az egyik legnagyobb baj, hogy egyből élesben tesztelték. Példának hozta, hogy az IBM a 70-es, vagy 80-as években hangalapú számítógép irányítást tesztelt, viszont ez sem hozott olyan átütő sikert, mert míg egy csendes szobában talán lehetett használni, de nagyobb hangzavarban, mondjuk egy irodában már annyira nem.

Az eset nagyon hasonlít a kaliforniai Cruise önvezető taxikra. Ott szintén nem a csúcstechnológia, hanem a központból dolgozó profi sofőrök ismerték fel a gyerekeket vagy az úttesten előforduló munkagödröket, és avatkoztak bele az autók útjába. De még így is annyi balesetet okoztak az autók, hogy kitiltották őket az államból. 

Forrás: Index

Youtube videóból tanul az AI. Nem tetszik a Google-nek

Néhány hónapja óriási hír volt, hogy az OpenAI Sora képes egy szövegből videót csinálni, saját maga megalkotni azt. A New York Times pernél is láthattad, hogy az OpenAI a nyílt internetről tanultatta a rendszerét, és a Youtube is erősen érzi, hogy a platformra feltöltött videók segítették az AI-t. 

Az OpenAI technológiai vezetője a Bloombergnek adott interjúban nem adott egyenes választ, hogy milyen adatokból taníttatták a videós AI-jukat. A YouTube vezére megjegyezte, hogy nem tartja elfogadatónak, hogy a Sora-t. 

Nos ott a másik oldal, hogy a Google szintén más adatából tanítja a saját AI-át. Szóval hol az igazság? 

Egy másik hírt is behozott Milán a beszélgetésbe: tömeges, silány, MI-írta cikkekbe bukott bele a CNET, írja az IT Business. A Wikipédián a CNET-et megbízható forrásként tartották számon, ám már tavaly egy szerkesztő jelezte, hogy rengeteg AI által írt cikkbe fut bele. Ezek a tartalmak pontatlanok, a megfogalmazások rosszak. 

Az új tulajdonos állhat a háttérbe, akinek a média portfóliójában több olyan weboldal is van, ahol feltehetően AI által írt cikkek jelennek meg. Azt sem tesz jót a CNET megítélésének, hogy a médiacég vezére többször is istenítette az AI-t. Kontextus: Az IT médiában dolgozók, olvasók, szakemberek közel 30 éve bíznak bennünk a szigorú szerkesztési és termékértékelési standardjaink miatt. Ez most meginogni látszik. 

Érdekes felvetés, hogy az AI miért ne tanulhatna ezekből? Például egy festő más festők képein inspirálódik, és tanul, vagy egy zeneszerző is más zeneszerzők műveiből képzi magát. Persze a mesterséges intelligencia más, mivel ő nem látja ezeket a képeket, vagy hallja a hangokat, szimplán 0-kat meg 1-eseket lát.

Milán meglátása, hogy azzal, hogy a tartalmak egy részét az AI fogja írni (és már most is ezek szerint), így a jó tartalomgyártók fognak felértékelődni. Emellett tisztulni fog a piac, kevesebb emberre lesz szükség, a „legjobbak maradnak életben”.

Forrás: HVG, ITBusiness

Korábbi hírszemléink:

• Google, Google Térkép nélkül? Bezárt Hosszú Katinka étterme. Új MAGYAR fogyás-gyógyszer a láthatáron? – 2024.04.12.
• Minden 3. ember megnyitja a hírlevelet? Ez egy igazi mítoszrombolás lesz! – 2024.04.05.
• Bosszút állnak a munkáltatók. Lebuktak a távmunka visszaélők – Hírszemle – 2024.03.29.
• A marketing fele ablakon kidobott pénz? Itt van hová dobod ki egy részét! + Apple-Spotify csata – 2024.03.22.