Az elmúlt években a magyar piacon is berobbant a podcast láz, sorra bukkannak fel az új műsorok, egyre színesebb a hazai podcast paletta. A legnépszerűbb formátum pedig az interjú, amiben az állandó műsorvezető mindig más vendéget kérdez. A gond csak akkor van, ha tervezés, átgondolás, stratégia nélkül, alapbeállításként kezd valaki interjúzni, mintha más formátum nem is létezne. Nézzük, mi (lehet) a gond az interjú podcastekkel, és milyen alternatív lehetőségek léteznek még!

Téma vs formátum

Mi a különbség a téma és a formátum között?

Nagyon röviden: a téma a miről. Ez szinte bármi lehet a pszichológiától a humoron át a megtörtént bűnesetekig – ezek viszonylag népszerű témák. De niche témában is készülhet podcast párezer, akár pár száz hallgatónak.

A formátum ezzel szemben a hogyan. Az adások szerkezeti felépítése, struktúrája, a tartalom rendszerezése. Kik szólalnak meg, milyen szerepkörben, milyen rendszerességgel… és a többi. Ez is lehet kreatív és változatos, de talán nincs végtelen variáció. A továbbiakban a leggyakoribb formátumokat fogom bemutatni.

Interjú podcast – jó, de nem az egyetlen

Nagyon sokan ha podcastra gondolnak, akkor interjú podcast jut eszükbe. Hallgatóként ez érthető, mert rengeteg van belőlük, és sokan hírességekkel, szaktekintélyekkel készült interjúkon keresztül találkoznak először a podcast műfajjal. A gond az, ha leendő podcasterként is azt gondoljuk, hogy „podcast = vendéggel beszélgetés”, és alapértelmezettnek tekintjük az interjú formátumot.

Interjút készíteni könnyű?

Az interjú podcast készítésről sokan azt gondolják, hogy könnyű, hiszen csak ki kell választani az érdekes vendége(ke)t, és kérdezni őket (kérdezni meg mindenki tud, nem?), a bölcs interjúalanyok meg megtöltik érdekes tartalommal az adást, sőt még terjesztik is a saját közönségük elé. Kész a sikerrecept.

A valóság azonban az, hogy a hallgatónak is élvezetes,

jó interjút készíteni egyáltalán nem könnyű.

Nem véletlenül szakma a műsorvezetés és tanítanak kérdezéstechnikát újságíróknak, riportereknek. Alapos felkészülést és gyakorlást igényel jól kérdezni. Még ha te élvezed is a beszélgetést, nem biztos, hogy abból egy élvezetes műsor lesz külső hallgatóknak.

Interjú podcast nehézségei, problémái

Azon túl, hogy a legkevésbé sem könnyű jó interjút készíteni, van még pár hátulütője ennek a formátumnak, amivel érdemes tisztában lenni:

• Telített a piac. Nagyon sok van belőlük, ezért ha nincs valamilyen nagyon különleges koncepciónk, akkor nehéz kitűnni a sok másik interjús műsor közül.
• Bonyolódik a felvételek szervezése. Több, valószínűleg elfoglalt ember idejét kell összeegyeztetni, nehezedik a technikai kivitelezése is a felvételnek, főleg ha nem egy helyszínen vesztek fel. 
• Alapos kutatást igényel, ha nem akarsz felszínes beszélgetést.
• A végeredmény a vendégeden múlik – az adás rossz lesz, ha a vendéged nem nyílik meg, unalmas, vagy nem gyakorlott előadó és rosszul fejezi ki magát, nem jól beszél, nem jó az orgánuma.
• Lehet, hogy egy vendéggel el tudsz érni új hallgatóközönséget, de ha csak a vendég miatt hallgatják, vajon maradnak-e a következő adás erejéig? Tudsz-e belőlük közösséget építeni?
• Tudsz-e szakértői márkát építeni, ha a műsorban te a kérdező szerepét töltöd be, és a meghívott vendégek a szakértőét? 

Persze nem kell temetni az interjú podcastot, és van még hely újaknak is a piacon, amire szeretnék rávilágítani az csak az, hogy tudatosan és stratégikusan válasszuk ezt a formátumot, ismerve az előnyeit és hátrányait is, nem pedig azért, mert ez az alapbeállítás a fejünkben.

Nézzük is, milyen formátumok vannak még!

Szóló podcast, one (wo)man show

Nevéből adódóan ebben a formátumban egy darab állandó műsorvezető szolgáltatja a tartalmat. Sokan így vágnak bele a podcastolásba, mert a legegyszerűbb kivitelezni, akkor veszed fel amikor ráérsz, arról beszélsz amiről te szeretnél, és egy hangsávot megvágni is könnyebb. Lehet ez egy laza, kötetlen monológ vagy egy erősen megszerkesztett, előre scriptelt adás is.

Jó választás lehet, ha sok a mondanivalód, és lebilincselően tudsz beszélni, hiszen egyedül így tudod fenntartani a hallgatóság figyelmét. További előnye, hogy bizalmi kapcsolat alakulhat ki közted és a hallgatók között, akik jól megismernek téged, így énmárkaépítésre kiváló.

Mik lehetnek a nehézségek, buktatók?

• nehéz egyedül szórakoztatóan beszélni egy teljes epizód erejéig
• nincs partnered aki megkérdőjelez vagy ráköt a szavaidra, külső nézőpont nélkül a saját véleménybuborékod lehet a műsor.
• nincs kivel megosztani a munkát és a marketing feladatokat
• a személyedhez kötődnek a hallgatók, amit ismeretlen emberként felépíteni hosszabb távú folyamat

Beszélgetős műsor, co-hosted

Két vagy három állandó co-host beszélgetéséből állnak a podcast adások. Leggyakrabban könnyed, bro talk, vagy humoros műsorokban látjuk ezt a formátumot, pedig illik a komoly gondolatokhoz is. Különösen érdekes lehet ha két különböző területről érkeznek a műsorvezetők így egyedi nézőpontot hoznak a műsorba. 

Itt is nagy szerepe van a személyiségnek, hiszen abszolút a karakterekhez kötődnek a hallgatók. De egy organikus, könnyed beszélgetés könnyebben hallgatható és természetesebb, mint egy előre megírt script, a hallgatása közben úgy érzi az ember, mintha személyesen ismerné a társaságot. Ráadásul ahogy összecsiszolódtok a társa(i)ddal, egyre jobbak lesznek az adások is.

További előnyei, hogy a különböző hangok jobban fenntartják a figyelmet, mint egy ember monoton hangja, illetve a műsorvezető társakkal lehet egymásra támaszkodni a beszélgetésben és az utómunkában is.

A nehézség itt olyan műsorvezető társakat találni, akikkel azonos az érdeklődésetek és a céljaitok, működik köztetek a kémia, de van annyi különbség a stílusotokban vagy nézőpontjaitokban, hogy a végeredmény nem egyetértésekben bólogató két (három) ember legyen.

Bite-sized podcast, „shortcast”

A podcast adások átlagosan 20-40 percesek, de nagyon gyakoriak a 40-60 perces adások és nem ritkábbak a még hosszabbak sem. Miért ne tűnhetnél ki úgy a tömegből, hogy ettől eltérően rövid, falatnyi adásokat készítesz? 

Rövid adásokat gyorsan, rövidebb felkészüléssel és rövidebb utómunkával készíthetsz. Így akár gyakrabban is megjelenhet adásod, beépülhet például a napi 5 perces leckéd a hallgatók rutinjába. Mind a rövid formátum, mind a napi adások felhozatala telítetlen piac, így kisebb a verseny ha itt akarsz ringbe szállni!

Nehézség lehet:

• röviden is eleget mondani, tömören, pár perc alatt valódi értéket érthetően átadni
• a podcast hallgatók egy része szereti a hosszabb adásokat, lesz aki el sem indít egy 20 perc alatti részt (míg másoknak pont ennyi ideje van) – célcsoport ismeret itt is elengedhetetlen.
• ha a célod reklámszpot értékesítése, az is nehezebb lehet a rövid adásoknál, illetve a hallgatók lehet, hogy nehezebben nyelik le a reklámokat ha 10 percet, nem pedig 60-at szakítasz meg szponzorblokkal.

Minisorozat

Ebben a formátumban egy valós (non-fiction) történetet mesélsz el, vagy egy témát, kérdéskört jársz alaposan végig egy 6-8-10 részből álló podcast sorozaton keresztül. Angolul limited series-nek nevezik, körülbelül egy podcast doku-sorozat. A lényege hogy adott epizódszám után véget ér, szemben a hagyományos podcastokkal, amik folyamatosan adhatnak ki új epizódot amíg a készítő rá nem un. 

A minisorozat részeiben általában egy műsorvezető meséli el a történetet, ami színesítve van bevágásokkal, a történet szereplőivel, érintettekkel készült interjú részletekkel. 

Gyakori az ilyen átívelő sorozat például true crime podcastoknál, de a minisorozat nagyon jól illeszkedik történelmi események, érdekes emberek életrajzának, vagy egy cég, márka történetének az elmeséléséhez. A jól elmesélt sztori beszippantja a hallgatót, és epizódról epizódra visszahozza a műsorra. 

Mik lehetnek a nehézségek, buktatók?

• az előre tervezés, hiszen alaposan meg kell tervezned, melyik részben mit akarsz elmondani.
• az ügyben érintettek felkutatása és megszólaltatása
• ha valamilyen megosztó vagy kényes ügyet göngyölítesz fel, akkor ott kiemelten érzékenyen kell kezelned a témát.
• nem lehet megspórolni a kutatómunkát, egy Wikipédia bejegyzés nem lesz elég forrásanyag.
• jól megválasztott műsorvezetőt igényel, aki magával ragadóan meséli el a történetet

Panel, kerekasztal podcast

Megpróbáltam elriasztani mindenkit az interjúzástól, erre itt a panelbeszélgetés, ami körülbelül interjú szteroidokon. Ki lehet tűnni vele, mert ez egy kevésbé agyonhasznált formátum, pont azért mert kihívás jól csinálni. A lényege, hogy egyszerre 3-5 vendéget kérdezget a műsorvezető egy adott témában, így több nézőpontból, alaposan megismerhetjük az adás témáját. 

Mik lehetnek a nehézségek, buktatók?

• megszervezni az adásokat, egy időbe, egy helyre szervezni 4-5 elfoglalt embert
• bonyolódik az utómunka, több hangsávot kell vágni
• profi műsorvezető kell aki tudja moderálni a beszélgetést, figyel arra hogy hasonló arányban kapjon mindenki időt megszólalni
• a hallgatóknak nehezebb lehet ennyi hangra figyelni, főleg ha azok hasonlóak vagy egymás szavába vágnak

Hangjáték

A rádiós hangjátékokhoz hasonlóan a fikciós podcast is egy kitalált történetet mesél el, szinkronszínészekkel, hangeffektekkel. Lehet sorozatként, több részen keresztül kifejteni egy történetet, vagy antológiaként minden részben más történetet elmesélni. A hallgatók nagyobb eséllyel lesznek visszatérőek, hiszen érdekli őket a történet folytatása. Kevésbé elterjedt formátum, ezért kisebb a verseny. 

Magyar fikciós podcastok is léteznek, például a Hazakísérhetlek? vagy a Dumaszínház MEGFM című fikciós rádióműsora. De van hangjátéka a BBC-nek is például, egy sci-fi drámasorozat. Jó terep lehet a hangjáték akár szülői vagy gyerek célcsoportnak is, például el tudok képzelni egy márkázott esti mese podcastot.

Mik lehetnek a nehézségek, buktatók?

• a hangjáték költséges és bonyolult
• nagy stábot, profi hangmérnököt, dramaturgot, színészeket, forgatókönyvírót… stb igényel
• nem csak a többi podcasttal, de minden szórakoztató, fikciós tartalommal versenyzel, mint például egy sorozat, vagy könyv, hangoskönyv

A megúszós: újrahasznosított tartalom

Készíthetsz podcast adásokat tartalommutációval, azaz felhasználhatod az audió részét egy korábban felvett előadásodnak, YouTube videódnak, és egy kis utólagos szerkesztéssel, intro és outro hozzáadásával lehet belőle podcast adás. Vagy ha eddig blogoltál, cikkeket írtál, akkor ezek lehetnek kiindulási alapok egy szóló podcast epizódjainak, akár scriptté is átdolgozhatod őket. 

Viszont nem véletlenül írom, hogy ez a megúszós tartalom: sose lesz annyira magával ragadó, mint a direkt podcastnek tervezett és készített podcast adások. Inkább kiegészítő anyagnak jó, ha nem „podcaster” akarsz lenni, hanem meglévő tartalmat szeretnél többféleképpen fogyaszthatóvá tenni, vagy új közönségeket elérni egy új csatornán a tartalmaiddal.

Csak ezek közül lehet választani?

A podcast egy tág kategória, amibe nagyon sokféle témájú és formátumú műsor belefér. Amit szerettem volna átadni, hogy van podcast az interjún és a szóló műsoron túl. Amikor új adást indítunk, akkor gondoljuk át, mi azzal a célunk, mi a témánk, kik a hallgatóink – és ezek alapján válasszunk. Lehet készíteni interjú podcastot is, de ne azért készítsünk interjút, mert nincs jobb ötletünk, mint okos embereket beszéltetni. 

A szabályokat ismerve pedig meg is szeghetjük azokat – senki nem tiltja meg, hogy a fentieket figyelmen kívül hagyva teljesen újszerű és saját podcast formátumot alkossatok a műsorotoknak!

Ez jó volt, van még ilyen tartalom?

• Tudtad, hogy van podcast képzésünk a MinnerAkadémián? Egy teljes külön videó szól arról, hogyan kérdezz jól: Podcast indítás, podcast marketing képzés
• A Minnernek is van podcast csatornája! Füledbe súgjuk az üzleti információkat: https://minner.hu/podcast/
• Podcast csatorna indítása, podcast marketing. Könnyebb, mint írni. Hogyan csinálj podcastet

Kiemelt kép: Canva