Innováció, termékfejlesztés. Honnan is indulhatna ki, mint a cégből belülről! Egy érdekes ötletről, külföldön már működő megoldásról írok ebben a tartalomban. Amennyiben már elültetem a gondolatot, üzleti modellt a fejetekben, akkor már megérte, hát még akkor, ha meg is valósul. Több oka is lehet annak, hogy valaki otthagy egy céget (most nem csak multira gondolok). Akár kiégés miatt, de van olyan eset is, hogy az ottléte közben felismer egy olyan problémát a cégnél, ami miatt azt mondja: én ezt jobban tudnám, csinálok egy vállalkozást (ezt még kutatás is alátámasztja). Vállalatvezetőként te is jobban örülnél, ha nálad maradna az innováció (munkatárssal együtt), és a céged profitálna belőle.
Na itt az egyik pont, amikor azt kellene mondania a cégnek, hogy csináld meg nálunk. A cégek többsége viszont nem nagyon szereti az innovációt, pedig ezzel csak azt éri el, hogy az alkalmazott egyszer csak a konkurenciája lesz, vagy a kulcsemberei, akik az innovációt adnák a cégben, ők lelépnek (és maradnak az átlagos munkatársak, vagy még rosszabb…). Mi lenne, ha okosan még jobban magukhoz láncolhatnák az alkalmazottakat és mindenki jól járna?
A technológiai óriásoknál már régóta bevett szokás az intrapreneurship alkalmazása. Ami röviden azt jelenti, mintha a cégnél lenne egy alkalmazott, aki egy saját projektet úgy valósítja meg a cégen belül, mintha vállalkozó lenne. Óriási motivációt is jelent ez a munkavállalónak, nem beszélve arról, hogy legtöbbször munkaidő után foglalkoznak ezzel, amivel valójában sokat nyer a munkáltató is.
Intrapreneurship – vállalkozáson belüli vállalkozás, egyéb megoldások
Az intrapreneur egy olyan személy a vállalkozásban, aki egy önálló projektet vezet a cégen belül (szinte minden vezetői, döntési jogkörrel) és a fő cél, hogy a projekt ötletet becsatlakoztassák végül az “anyacéghez” (bár nem mindig, akár lehet külön vállalkozás is). Tehát részben kihasználja az anyacég infrastruktúráját, de előre meghatározott büdzsével indul (ezt korlátozzák). Utóbbi korlátozása sarkallja igazán innovációra az adott projektben dolgozókat. Tehát kap infrastruktúrát, de tőkét nem igényel olyan nagy mértékben és utóbbi pont az is eredményezi, hogy innovatív megoldások születnek.
Így néz ki: az alkalmazott feldob egy problémára megoldást a cégnél és a vezetőség azt mondja:
Csináld!
Erre ad infrastruktúrát, talán valamennyi időt a munkaidődből is, de többségében ezt munkaidő után csinálják. Az ilyen projektvezetőnek vállalkozói attitűdökkel kell rendelkeznie. És ahogy az előbb fogalmaztam, láthatod, hogy néha a munkaidőn túl foglalkozik a projekttel, ennek egyik ösztönzője a tulajdonosi részesedés, vagy egyéb juttatás.
Nem azt mondom, hogy most akkor 100%-ban ebbe az irányba indulj el, ez különböző verzióban is megoldható. Ahogy látod, például az alábbi cégek esetében, a Facebooknál például ún. ötletversenyt szerveznek. Egy dolgot kell leszűrnöd most, hogy adj teret a munkavállaló ötleteinek, megoldásainak (akár céges folyamatok esetében is). A cikkben több példát is hozok, sőt lejjebb ötletelünk is.
Az alkalmazottakra is hallgató, őket “bevonó” cégek 21%-kal profitábilisabbak, derül ki a Gallup felméréséből.
A céged sikere részben az innovációképességen is múlik, derül ki a BDC/Nielsen egy 2014-es kutatásából.
Facebook, Google, Microsoft, Lego, Amazon már használja
A Google-nál a munkatársak a munkaidejük 20%-ában saját projekten dolgozhatnak, kihasználva a Google infrastruktúrájának nagy részét. Ilyen projekt volt anno például a Gmail, vagy a Google térkép, egy-egy alkalmazott kezdett el vele foglalkozni szabadidejében és az előbb említett munkaidejének 20%-ában.
De a Facebooknál is van ilyen, csak ők főleg hackathononkat szerveznek. Melynek lényege, hogy feldobnak egy problémát és a munkatársak csapatokban kidolgoznak rá megoldásokat (általában egy napon belül), sőt akár meg is valósítják néhány óra alatt (már amennyit tudnak). Ennek előnye, hogy az egyes részlegek is sokkal jobban együttműködnek, ami egy csapatépítőnek is felér. Ez nem intrapreneurship, nem kap senki tulajdonosi részesedést.
A Lego-nál általában munkaidőn túl engedélyezik a projekteken való dolgozást, de megkapnak minden segítséget, sőt tulajdonosi részesedést a projektből. Többször kereste fel őket már külsős, aki úgy csatlakozott hozzájuk a projektjével. Például a LEGO® Architecture készletbe a megalkotó is invesztált, és neki is volt kockázata a termékben, természetesen tulajdonosi részesedése is.
A Microsoft pedig külön startupokat hoz létre, segítve azt, hogy a projektek ne vesszenek el a bürokratikus rendszerben, vagy a hosszú döntési folyamatokban.
Az Amazonnál várják az alkalmazottak ötleteit. Sőt ösztönzik is a munkavállalókat. Ilyen ötletelésből született meg például a Prime Now, Amazon Go, Amazon drónos kiszállítás (Amazon PrimeAir) vagy például Alexa. Már az Amazon első éveiben bevett szokás volt, hogy tele volt az iroda post-it-ekkel, hogyha valakinek van egy ötlete, azonnal le tudja írni. Azóta ezt már tovább fejlesztették. Bármelyik alkalmazottnak van egy ötlete, azt ösztönzik is, hogy kezdje el kidolgozni és alakítsa projektté:
- dolgozzák ki a termék elképzelését,
- a piacra dobás folyamatát,
- írják össze, mi kell a megvalósításhoz, mire van szükség.
- Gyűjtsék össze az előnyöket, hogy mik lehetnek a várható kérdéseik
A 650 000 Amazon alkalmazottból 2018-ban 10 000 volt olyan, akik elindítottak kisebb projektet, vagy ötleteik alapján bevontak egy másik projektbe, kaptak kinevezést és hasonló intrapreneurship projektben részt vettek. Láthatod, hogy az Amazon az innovációt a cégen belül tartja, sőt ezzel is pozitív munkavállalói légkört hoz létre.
Érdekesség, hogy a szűk, korlátozott költségvetés innovációra is sarkallja az intrepreneur-öket, illetve az önállóság további pozitív hatással van a projektekre.
A legnagyobb probléma – ami egyben lehetőség is
A Maryland Egyetemen kutatták azt a területet, hogy miért ignorálják a munkavállalók ötleteit a menedzserek, felsővezetők. Kiderült, hogy a menedzserek nem a saját pozícióik védelmében nem ösztönzik az ilyen alulról jövő ötletek megszületését. A fő ok, hogy tudják, egy ilyen ötlet hiába jó megoldás egy problémára, akár több hónapig is eltarthat, míg a vezetőség rábólint. Itt most nagyobb cégekre kell gondolni (több száz fő alkalmazott). A menedzsereknek tehát nincs döntési jogkörük, így inkább a rövid távú célok teljesítésére koncentrálnak, amiben nincs benne az innováció, tehát az ötleteket ignorálják.
Ez egyben egy lehetőség is, mivel a fent leírt problémára pont az intrapreneurship lehet a megoldás, de vannak egyéb ötletek is.
A sikeres vállalkozók 70%-a a korábbi munkahelyén “szerezte” az ötletét
Tomas Chamorro-Premuzic, a London College professzorának kutatásából kiderült, hogy a sikeres vállalkozók a korábbi cégüket otthagyva az ott megtapasztalt dolgokból építettek sikeres ötletet és vállalkozást. Miért olyan magas ez a szám? Mert a cégek többsége nem hallgatja meg a munkavállalókat, nem vonja be őket, nem hagyja rájuk az innovációt. Így ők motivációt látnak abban, hogy saját maguk valósítják meg ötletüket, gondolván: jobban tudom csinálni, mint a főnök. A többség azt nyilatkozta, hogy az elviselhetetlen és csökönyös főnök miatt lépett ki és valósította meg saját maga az ötletét és lett ezzel konkurenciája a volt cégének. A másik pedig, hogy legtöbbször a munkahelyen tudjuk megszerezni a megfelelő piacismeretet, hogy arra épkézláb vállalkozási ötletet építhessünk.
Ha úgy nézzük az Amazon és a többi hasonló innovatív cég ennek akar elébe menni azzal, hogy bevonja a munkatársakat az ötletelésbe, innovációba, és bizalmat szavaz nekik, sőt még erőforrást is ad. Ezzel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazott is tudja, egy már működő cégnél sokkal könnyebben sikerre viheti az ötletét.
Intrapreneur vagy ahhoz hasonló ötletek
A fentiek alapján tehát érdemes kipróbálni, akár teszt jelleggel, hogy olyan projektet hoz létre egy cég:
- ami valamennyire beleillik az intrapreneurshipbe. Tehát a projektvezető rengeteg döntési jogkörrel rendelkezik, szinte (sőt nem is szinte, hanem tényleg) egy különálló vállalkozást vezet
- ha ez nem tetszik a cégnek és úgy érzi, kockázatos, akkor követheti a Facebook példáját, akik úgynevezett hackathonokat szerveznek. Ez egyrészt erősíti a csapatmunkát, mert olyan mintha egy csapatépítő lenne. Gondolj bele! A HR is örül (csapatépítő kipipálva), a cég is boldog, mert lehet valamelyik folyamatot, vagy terméket a munkatársak ötletei alapján fejleszthetik, és akár külsősöket is be tudnak vonni, ami új lendületet adhat a cégnek.
A legjobban a cégben dolgozók látják a folyamatokat, lehetőségeket, akik nem vezetők, akik nap mint nap találkoznak.
Ennek további előnye, hogy a cég egyes részlegei jobban megismerik a másik területek folyamatait és az ötletelés közben egymástól is adaptálhatnak dolgokat. - +ötlet a Minneren található 200 üzleti ötlet (folyamatosan frissül, aktualizáltak) közül van olyan, ami biztosan beleillik egy-egy cég profiljába, azon lehetne ötletelni egy fenti belsős hackathonon, hogy miként illik a cégbe, hogy kapcsolható be, vagy éppen azt tovább gondolni, vagy éppen adaptálni egyik-másik ötletből, de akár neked feldobni a cégnél az ötletet, hogy te ezt megvalósítod, valamiben egyezzetek meg, és intrapreneur leszel (projektgazda). Kattints ide a 200 vállalkozás ötlethez!
Hajrá! Remélem ki tudsz indulni ebből! Sok sikert!
Kapcsolódó cikkek:
- Pénzjutalom helyett így motiváld a munkavállalóidat. Motiváció, ösztönzés tippek
- Mi a cégkultúra? Eszik vagy isszák a vállalati kultúrát?
- Nehezebb munkaerőt találni, mint vevőt? Erre IS használják a közösségi médiát
- Mivel tűnhet ki egy vállalkozás a tömegből?[+kutatás] [+Podcast]
Forrás: Inc (Google projekt)
Harvard Business Review,
Amazon.com/blog, Inc.
Amazon drónos rész: BusinessInsider
Tomas Chamorro-Premuzic/London College – Harward Business Revew
BDC/Nielsen
A tartalom egy része a Haszon magazin 2019 júniusi számában is megjelent, szerző Mándó Milán
Fotó: Canva
