Több mint 9 éve indítottam el a Minner.hu – márkát, média oldalt és üzleti tanácsadó céget. Az elmúlt években voltak pozitív és negatív tapasztalatok, éltem meg sikereket és kudarcokat is, amelyeket elég szép számmal fel is jegyeztem, sőt korábban is többször megosztottam veletek. Most ebben a podcast sorozatban témánként rendszerezem a saját tapasztalataimat, tovább tartalomkészítőként a témába vágó példákat, kutatásokat is bemutatom neked. Az első adásban az innovációról lesz szó. Nemcsak én, hanem például Csillag Péter milliárdos angyalbefektetőtől is hallhatod az innovációval kapcsolatos gondolatait, továbbá magyar és nemzetközi példákkal szemléltetem hogyan is tudod adaptálni a cégedbe. A mikrofon mögött tehát én, Mándó Milán a Minner CEO-ja.
Podcast, videó és cikk formában is megkapod ezt a tartalmat!
A podcast elérhetősége, videó (időbélyegek lent).
Spotify-on itt éred el, Apple Podcast-ben itt, Youtube videóban itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:
A podcast témái, időbélyegek:
- 0:00 Intro, bevezető
- 2:15 Innováció röviden, másként
- 6:00 Minner.hu innovációs példák, pozitív
- 26:41 Minner innovációs kudarcok
- 37:21 Milliárdos az innovációról
- 39:18 A munkatársak innoválnak
- 47:41 Nemzetközi innovációs példák
- 1:07:02 Piackutatás és az innováció
- 1:14:40 Félnek a munkavállalók a változástól
- 1:20:24 Vezetőként innovációs ötletek
A podcast leirata, szöveges verziója
Innováció ahogyan még nem hallhattad
Innováció nem csak egy teljesen új terméket, fejlesztést, digitális megoldást jelent. Ahogyan Csillag Péter is elmondta, már a vállalkozásunk folyamatainak fejlesztésében is lehet innováció. Például hatékonyabbak vagyunk, vagy bevezetünk egy új eljárást, nem kell ahhoz új dolgot piacra dobni, hogy innovatív vállalkozás legyünk.
Minner innovációs példák
Már a vállalkozás elindítása is lehet egy innováció, a legtöbb esetben itt innoválunk első körben. A Minnernél ilyen volt az, hogy anno a brókeri alkalmazotti létemet szabadúszóra cseréltem. Itt az ügyfelek többször jelezték vissza, hogy alig várják a hívásomat. Miért? A részvények mellett beszélgettünk iparágakról, üzleti modellekről, trendekről, lényegében üzletről. Az a lelkesedés nagyon bejött az ügyfeleknek, és jelezték már akkor, hogy „nincs olyan ember, akivel ezekről beszélgethetnék, csakis veled”. Én már akkor blogoltam, csak nem minner.hu néven, és akkor úgy döntöttem, hogy legyen ebből egy márka, egy média oldal, ami üzleti témában jelenít meg cikkeket, tartalmakat. Nem kell felhívnom mindenkit, hanem több tízezer, százezer embert elérhetek egyszerre. Ez saját, belső innováció.
Innováció volt a piacon az is, hogy ebben a szegmensben nem volt még olyan piaci szereplő, aki az üzletről ebben a formában, mélységben írt volna ilyen rendszerességgel, ez külső innováció. A legtöbb szakmai blog heti 1-2 cikket tett fel az oldalára, a Minnerre viszont napi 3 került fel a legelején. Én csak azt akartam, hogy legyen elég tartalom, amit fogyasztani tudnak az emberek, majd rá 3-4 évre ez lett az előnye a Minnernek, hogy bármikor is jöttél fel az oldalra volt friss tartalom, másnál nem (erről 10 perc körül beszélek bővebben).
A legnagyobb felismerésem 2016-ban, hogy fontos tényező a rendszeres tartalom, mert ezzel piacot szereztem már előtte is. Akkor is kell írni, ha aktuálisan nem olvasnak, mert ez adja később a bizalmat.
Szponzoráció innovációm az volt, hogy a hasonló oldalak főként bannerekre építenek, viszont ilyen szűk piacon ez nem profitabilis. Így lettek a szponzorált cikkek, natív megjelenések. Ezek nem PR cikkek, hanem olyan tartalmak, amelyek 90%-ából ha kivesszük a szponzort, akkor is a cikk megállja a helyét a Minneren. 10 tartalomból 2 szponzor tartalom, ám ezt nehéz feljebb skálázni árban, miközben az erőforrások nőnek a nézettséggel, munkatársak bevonásával. De így is sales fókusszal készül a cikk, fontos a konverzió, átkattintás, ezt a natív cikknél irányítani tudjuk. Reklámozott nálunk már a Vodafone, vagy éppen a Pizza Hut (franchise-t reklámozta, van olyan Minneres aki 100 milliót letett egy pizzázó nyitására).
Chaten válaszolni innováció? Igen, más nem csinálja! Egyrészt meló, nehéz skálázni, nehéz beépíteni a cég üzleti modelljébe. 2014-2019 között több mint 7000 emberrel chateltem személyesen. Volt olyan, hogy napi 10 beszélgetést indítottak az olvasók, és volt akivel heti rendszerességgel beszéltem így. Ez segítette a cikkek készítését is, volt elég tartalomötlet, óriási elköteleződést hozott és ajánlást is tovább vitte. Ezt váltotta le egyébként később a Minner Extra (FB) csoport (figyelni kell a változást, vagy mi mit olt ki), így az üzeneteket már nem nekem kellett megválaszolnom, hogy részben a csoporttagok. Ez marketing innováció, stratégiai innováció.
Igen, ott van a MinnerAkadémia, mint videós tréning piac innováció, megoldás, de erről majd később. Másról szeretnék mesélni neked!
Közösségépítés, mint innováció: 2022-ben megkaptuk a legaktívabb üzleti közösség díját a Bridge Budapest-től. A hazai piacon nincs olyan média oldal, aki köré közösség épül. Persze a többségnél a politikai tartalmak miatt nem történik meg, de ez most mellékes. Megfigyeltem, hogy egy 100-120 fős rendezvényen voltam, akkor ott szétszéledtek az esemény után az emberek, ezzel szemben a néhány fős (10-30) startup eseményen sokkal jobban épültek a kapcsolatok. Utóbbit választottam, és néhány tucat fős eseményeket csináltam rendszeresen, havonta. Egy évben akár 10-20 eseményt is. Utólag visszagondolva, nekem ez volt az egyik marketing kiadásom, amit akkor nem is oda tettem, mint költség. Volt olyan szponzor, aki azért választott minket, mert nálunk látja a kézzel fogható közösséget. A Minner Extra FB csoport is ebből jött létre, ennek organikus növekedéséből.
Hogyha én a 2018-2019-es Minnerhez ragaszkodnék, akkor 2023-ban, 2024-ben rossz irányba kormányoznám a Minnert. Régen a Facebook feeden volt a hangsúly, most máshol fogyasztják a tartalmat az olvasók, változott hogy honnan jönnek. Változás = innováció, vagyis a változás követése is innováció, ha csak kicsit is, de az.
Innovációs kudarcok
2018-ban indítottam el a Minner Instant részt a Minneren belül. Ide kerültek azok a tartalmak, amelyeket nem írunk meg nagy cikkben, de jó lenne, ha eljuttatnánk az olvasókhoz. Rengeteg erőforrásba került még is így a tartalmak gyártása, hiába aknáztam ki azt, hogy tartalomgyűjtés közben vannak lepattanó tartalmak. Az olvasóknak nem volt jól elkülöníthető a nagy tartalmakhoz képest, lényegében ugyanazt az időt kannibalizáltuk. 2022-ben megszűntettük és egy kezemen meg tudom számolni, mennyi ember kérdezte, hogy mi történt az instanttal. Ez jól is mutatja, hogy sok évet pazaroltam el rá. Talán, ha applikációban megcsináltuk volna, akkor olyan célcsoportot vonzottunk volna be, akinek új rutint adtunk volna, de ugyanazoknak készítettük, akik egyébként is olvastak minket.
Ahogy megszűntettük elindult a Minner Hírszemle podcast, ami már több mint 1 éve megy és valójában az Instant pozitív változata, ami sikeres is.
Minner klub tesztje is felfogható kudarcként, de ez már tudatos innovációs tervezés volt. Le teszteltük 2 hónap alatt, hogy miként tudunk működtetni egy fizetős online / offline klubot. 50 fő csatlakozott a pilot időszak alatt. Kiderült, hogy a Minner Extra működését kannibalizáljuk úgy, hogy az átmenetet nehéz lesz jól levezényelni, főleg ha ezért pénzt is kérünk. Megtanultunk jobban automatizálni, hogyan lehet aktivizálni a tagokat, amit egyébként a Minner Extra csoport működésébe be is vezettünk.
Hoztam egy ruha kereskedő példáját, aki a vásárlás során meg tudta mondani a visszaküldött ruhák aránya alapján, hogy adott méretben jó lesz-e a ruha a vásárlóra (megadta az adatait). Ezért innováció, mégha kicsi is, mert máris a visszaküldött ruhák mennyisége csökkent, logisztikai és adminisztrációs költséget is csökkentett.
A munkatársak innoválnak
A kérdés, ami mellett az innováció stratégiát ki szeretném alakítani a későbbiekben, hogy 10-20 év múlva hogyan lehet elérni, hogy az akkori Minner munkatársak önmaguktól innováljanak. Itt már érezhető, hogy az innovációt el lehet érni úgy is, hogy a munkatársaktól várjuk az innovációt. A szervezetfejlesztésbe, cégkultúrába bele kell illeszteni az innovációs rutint.
3 havonta megkérdezzük magunktól, hogy jól csináljuk-e! Ez a Minner esetében már segíti azt, hogy a csapattagok is keressék azokat a lehetőségeket, ahol jobbak tudunk lenni. A Minner alapelvek közé is bekerült, a 3. pontba.
Nemzetközi innovációs példák
Az első példa a Justin.Tv-ről szól. Justin 2007-ben saját valóságshow-t csinált, online közvetítette 0-24-ben az életét. Később megnyitotta a stream oldalt másnak is, és az emberek elkezdték magukat közvetíteni. 2010 körül rájött arra, hogy sokan játék közvetítésre használják és itt aktívak a látogatók is, nézők is. 2011-ben elindult a Twitch weboldal, kivált ezt a rész. 2014-ben az Amazon felvásárolta 1 millárd dollárért a Twitch-t.
A Vodafone úgy csaltakozott a bankszektorhoz, hogy valójában telekommunikációs szolgáltatást nyújt. Afrikában a Vodafone márkaneve a Safaricom. Egyszerűen kihagyták a bankkártyás fizetést, és egyből a mobilfizetésre ugrottak. Jelenleg 27 millióan használják az M-Pesa mobilfizetési rendszert. Ezt a Safaricom üzemelteti, ami a Vodafone afrikai leányvállalata. Egy régebbi cikkben írtam is róla, hogy valójában ott megvalósult a Lopott idő című film, vagyis percekkel fizetnek egymásnak az emberek, vagy éppen a boltban. Létrehoztak egy olyan megoldást, aminek köszönhetően még nagy IT beruházás sem kell, egyszerűen csak a felhasználók a mobiltarifájukhoz, egyenlegükhöz tartozó perceket (kenyai pénzrá átváltva) el tudják másnak küldeni, telefonszámról – telefonszámra.
A Google-nek konkrétan annyi leállított projektje van, hogy már Google termékek temetője oldal is van. Pedig a legjobb agyak dolgoznak nekik, és pénzből is van elég. Google+, Goo.gl linkrövidítő mind a sírban vannak már. A Google-től megtanulhatjuk az elengedést, hogy zárjunk le projekteket.
A Google 70 – 20 – 10 -es innovációs modellje (a videóban 55. perctől beszélek erről):
A fenti számok azt jelentik, hogy a cég az erőforrásainak, idejének a:
- 70%-át a a fő tevékenységükre fordítja. Vagyis arra, amiből a legnagyobb bevételük van. A keresőóriás fő tevékenysége maga a kereső és a hozzá kapcsolódó reklámok, hirdetések (Google Ads)
- 20%-át a fő tevékenységükhöz kapcsolódó további szolgáltatások, termékekhez kapcsolódó fejlesztésekre, működtetésére fordítják
- 10%-át az egyéb dolgokra fordítják. Ide tartozik az innováció, új termékek fejlesztése, szorosan nem a keresőhöz és melléktermékekhez köthető.
Nálunk is volt olyan, hogy kipróbáltunk egy funkciót, és leválasztottuk. A Minnerakadémia már egy innováció volt, hiszen hazai piacon Udemy szerű oldalt indítottunk. Volt a MinnerAkadémián olyan megoldás, hogy napi jegyet lehetett venni a képzésekhez, néhány ezer forintért hozzáfértél a 6 óránál hosszabb képzésekhez. Nos elmaradt az érdeklődés, pedig jónak ígérkezett. Erre akartunk olyat építeni, hogy 24 óra alatt nem tudod megnézni a kurzust, és ha tetszik meg akarod tartani. Tehát beszámítjuk az árat, és így már olcsóbban tudod megvenni a kurzust. Felhívtuk a vásárlókat, visszajelzéseket kértünk attól a néhány embertől aki megvette és úgy láttuk nem érdemes erre építeni.
Amazonnál az indulásnál ha volt valakinek egy jó ötlete, akkor felírta egy post it-re és más is látta, ötleteltek, elkezdték beépíteni a vállalkozásba. Viszont egyre több ember lett, így nem volt a post it megoldást fenntartható. Bevezették azt, hogy a munkatársak pitchelhetik az ötleteit. Ilyen ötletelésből született meg például a Prime Now, Amazon Go, Amazon drónos kiszállítás (Amazon PrimeAir) vagy például Alexa. Bármelyik alkalmazottnak van egy ötlete, azt ösztönzik is, hogy kezdje el kidolgozni és alakítsa projektté:
- dolgozzák ki a termék elképzelését,
- a piacra dobás folyamatát,
- írják össze, mi kell a megvalósításhoz, mire van szükség.
- Gyűjtsék össze az előnyöket, hogy mik lehetnek a várható kérdéseik
A 650 000 Amazon alkalmazottból 2018-ban 10 000 volt olyan, akik elindítottak kisebb projektet, vagy ötleteik alapján bevontak egy másik projektbe, kaptak kinevezést és hasonló intrapreneurship projektben részt vettek. Láthatod, hogy az Amazon az innovációt a cégen belül tartja, sőt ezzel is pozitív munkavállalói légkört hoz létre. Ma 1,5 millió ember dolgozik az Amazonnál, és úgy látjuk az innovációban élen járnak. Jó ötlet!
A sikeres vállalkozók 70%-a a korábbi munkahelyén “szerezte” az ötletét
Tomas Chamorro-Premuzic, a London College professzorának kutatásából kiderült, hogy a sikeres vállalkozók a korábbi cégüket otthagyva az ott megtapasztalt dolgokból építettek sikeres ötletet és vállalkozást. Miért olyan magas ez a szám? Mert a cégek többsége nem hallgatja meg a munkavállalókat, nem vonja be őket, nem hagyja rájuk az innovációt. Így ők motivációt látnak abban, hogy saját maguk valósítják meg ötletüket, gondolván: jobban tudom csinálni, mint a főnök. A többség azt nyilatkozta, hogy az elviselhetetlen és csökönyös főnök miatt lépett ki és valósította meg saját maga az ötletét és lett ezzel konkurenciája a volt cégének. A másik pedig, hogy legtöbbször a munkahelyen tudjuk megszerezni a megfelelő piacismeretet, hogy arra épkézláb vállalkozási ötletet építhessünk.
Ha úgy nézzük az Amazon és a többi hasonló innovatív cég ennek akar elébe menni azzal, hogy bevonja a munkatársakat az ötletelésbe, innovációba, és bizalmat szavaz nekik, sőt még erőforrást is ad. Ezzel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazott is tudja, egy már működő cégnél sokkal könnyebben sikerre viheti az ötletét. Erről bővebben: Az intrapreneurship segíthetné innovációban a KKV-kat, vállalkozásokat. Teret adunk az alkalmazottnak [kutatás]
Egyik legismertebb magyar startupunk a Prezi (ami már felnőtt és nem is mondható igazán startupnak). A prezentációkészítő platformja siker volt, és a Microsoft PowerPoint alkalmazásának méltó vetélytársa a mai napig. Na de itt a pandémia, Zoom hívások tömkelege. Itt most egy piaci tényező is sürgette a fejlesztéseket. Előadások elmaradnak, ki használná a meeting közben a Prezit, rendezvények szintén elmaradtak, a meetingek a képernyők elé szegezték az embereket. A Zoom hívások közben a teljes képernyős prezentációk sokszor unalmasak – igény mutatkozott a professzionális előadásokra az embereknek, cégeknek.
Nos, a cég a Prezi Video termékkel rukkolt elő, aminek segítségével a fogyasztók úgy tudnak prezentálni, hogy közben ők maguk is láthatóak maradnak a képernyőn (egész nagyban).
Óriási lehetőség van abban, hogy az üzleti modelledet alakítod, változtatod. Ezt kevés hazai cég teszi meg, tehát ezzel ki tudsz emelkedni, sőt a bevételeidnek, profitodnak is jót tesz. Több ilyen ismert cégnek a kézzelfogható példáját hozom majd a közeljövőben, ami inspirál is minket és ötletet is ad. Mi jut először eszedbe a Xerox-ról?
VALÓSZÍNŰLEG A NYOMTATÓPAPÍR, A NYOMTATÓK VAGY A FÉNYMÁSOLÁS.
Nézd csak az alábbi ábrát! A Xerox bevételeit mutatja a különböző szegmensekből.
Az ábrán jól kivehető, hogy a bevételeik 57%-a származik a nyomtatók és hozzá kapcsolódó termékek eladásából. A maradék 43% az új innovációs szolgáltatásai, dokumentumokhoz kapcsolódó applikációk, megoldások, szoftverek. Míg azt gondolnánk, hogy a bevétele túlnyomó része a nyomtatókból van, addig ők erre rácáfolnak, sőt hamarosan fordulnak a %-ok és a szolgáltatásokból és digitális termékeikből (szoftverek, appok) származik majd a legtöbb bevétele. Ma nem lenne Xerox, ha megmaradtak volna csak a nyomtatópiacon. 1990-től elkezdték a szolgáltatás, szoftver fejlesztést. Az online, digitális piac felé mentek, és a dokumentumkezeléshez kapcsolódó szoftvereket fejlesztettek. A szervezetben változást hozott, sok sales-estől megváltak, mert már nemcsak eladni kellett a gépeket, hanem edukációs folyamatban is részt kellett venni.
Piackutatás is segíti az innovációt
A Hinge Research Institute friss 2019-es kutatásának eredményét láthatod az alábbi ábrán (KKV-kat vizsgáltak, tehát nem nagy brandeket, multikat).
Magyarázat / segítség:
Growth= növekedés
Profitability = profit
Research = kutatás
Occasional = alkalmi
Frequent = évente többszöri piackutatás (különböző területeken – pl. célpiac, versenytárs, termékkutatás…).
Azok a cégek, akik piackutatást végeztek, még ha alkalmanként is, több mint 10X-es növekedést tudnak felmutatni (éves), sőt profit rátájuk átlagosan 27%-kal nagyobb.
A Minner termékfejlesztés közben tanult meg sokat arról, hogy miért is érdemes kérdezni a vevőket, piackutatást végezni akár a vevőink körében. A konzultációs nap szolgáltatásunk első verziójában, amikor is több vállalkozó egyfajta mastermind-on vesz részt a találkozó után kaptak egy Minner tervet, amelyet mi készítettünk személyre szabottan a beszélgetések alapján. Itt volt az a tapasztalat, hogy az ügyfelek extrának tartották ezt a dokumentumot, miközben lényegében ezért gyűltünk össze, hogy azt a végén elkészítsük. Nekik viszont inkább az volt jó, hogy ott lehetnek a többi vállalkozóval. Ahogyan feljebb is volt szó, „mással nem tudnak ilyen témában beszélgetni”, és itt több vállalkozót is mi még bevonzottunk. Ezt elhagytuk, 3 főről felnöveltük 10-12 főre az emberek számát, munkafüzetet vezettünk be (ügyfél töltötte ki) és sikerült így elérni, hogy már az első alkalommal azt mondják az emberek: „Mikor lesz a következő? Jönnék arra is”. Zene volt füleinknek!
Félnek a munkavállalók a változástól vs új karriercélok
Korábban volt olyan munkavállalónk, aki érezhetően félt attól, hogy változtatunk a Minnernél valamit, attól félt, hogy ez azért történik, mert rossz irányba megyünk. Miközben pont a Minnernek kell jó példaként elöljárni az innovációban. A Minnernél szeretünk nyerni, szeretünk elbukni is, mert pont ezek vezetnek a nagyobb sikerhez. A Minner egyébként 2017 és 2023 között semmit nem változott az üzleti modellben, de fejlődni fejlődött.
Fel kell készülni, hogy a cégben ellenállás is lesz, és akár stresszt is okozhat, hogy most akkor baj van, hogy változtatunk?
A munkavállalók felkészítése az inovációra:
– Erre megoldás lehet az, hogy csak néhány munkatársat jelölünk ki, akik innovációs projekteket visznek, akár külön karrierlehetőségként is tekinthetünk erre.
– Utóbbi olyan cégeknél még inkább jó ötlet lehet, ahol nincs nagyon feljebb jutási lehetőség, viszont így karriercélt tudunk adni.
– Továbbá lehetnek innovációs meetingek, hogyan lehet jobban csinálni megbeszélések.
– Külön juttatást is kaphat a projektcélok teljesítése esetében.
Cégvezetőként így csináld, hogy jó ötleteid jöjjenek, saját brainstorming:
- Jelölj ki egy problémát, vagy írd le azt, hogy … így nézne ki a cégemben. Mindennap 15-30 percet foglalkozz vele, tedd ki post it -re, írj mellé amit csak tudsz. Ne kapkodj, egy idő után jönnek az ötletek.
- Hagyd, hogy ülepedjen a projekt. Ha van egy jó ötleted, innovációs megoldásod, fejlesztésed, akkor bátran várj egy kicsit. Érjen be az ötlet, idővel előjönnek kérdések.
Érdemes végighallgatni a podcastot, vagy megnézni a videót mert bővebben beszélek ezekről
