A hazai munkaerő-piacon egyre több ázsiai vendégmunkás jelenik meg, több cég foglalkozik a közvetítésükkel. Miért alkalmazzák inkább őket a magyar munkások helyett? Döntött a Kúria: nem munkaviszony a platform alapú ételfutárkodás – így a Wolt vagy a Foodpanda futárai nem minősülnek bújtatott munkavállalóknak. A döntésben ugyan a platformtól függés kimutatható, viszont a munkáltatótól teljes a függetlenségük. Fontos személyes márkát építened CEO-ként? Igen, fontos, erre több kutatás is bizonyítékot ad – a cikkből és a podcastból minden kiderül!

A mikrofonok mögött Mándó Milán és Nyiri Donát.

Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt, Apple Podcast-ban itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:

Heti híreink és témáink:
1:12 – Szeretnél legális rabszolgákat? Új iparág épül épp erre
14:30 – Döntött a Kúria: nem munkaviszony a platformalapú ételfutárkodás
21:44 – Kell a CEO-nak személyes márkát építenie?

Szeretnél legális rabszolgákat? Új iparág épül épp erre

Nem kifejezetten KKV fókuszú téma, de úgy gondolom a következő évtizedek munkaerőpiaci trendjeit meg fogja határozni, ezért beszélnünk kell róla: a fülöp-szigeteki munkások. Tavaly több, mint 10.000 ember érkezett tőlük Magyarországra és egészen új iparág lett a távol keleti fizikai munkások behozatala. Aki gyors volt, már bele is vágott ebbe. Nem csak olyan piacvezető cégek foglalkoznak már nagyban ezzel, mint a Prohumán, hanem sok kis cég épült fel ezzel a céllal. Fogynak a jó domainek is, viszont a landing oldalt átböngészve azért sok kérdés felmerül az emberben. 

Hogy fog ez hatni hosszútávon a magyar társadalomra? A kommunikáció szerint kukázd a „túl sokat akaró” magyarokat és alkalmazz olyan ázsiai munkásokat, akik „örülnek, hogy dolgozhatnak”. De ez nem egy ilyen fura bújtatott rabszolgamunka? Nagyon visszás az a fajta teljes kiszolgáltottság, ami a közvetítők kommunikációja mögött van. A családjuk megélhetése tét, ezért nem mond fel, örül a túlórának, mert a kultúrájuk része stb.

Ugyanakkor nézzük meg a cégvezetői oldalt is. Tényleg olcsóbb, motiváltabb munkaerőt kapunk, kevesebb fluktuációval? Ez minden termelővállalat álma és a magyar gazdaság versenyképességét javíthatja, ha olcsóbban, többet tudnak termeli a KKV-k és a nagyvállalatok egyaránt.

Forrás: Azsiaimunkaero

Döntött a Kúria: nem munkaviszony a platformalapú ételfutárkodás

A Kúria az ételfutár üzleti modellben „alkalmazott” munkavégzést nem minősítette munkaviszonynak. Tehát a Wolt, Foodora vagy más platform alapú megoldás esetében a jelenlegi alvállalkozói megoldás nem minősül rejtett munkaviszonynak.  Például a bíróság elé vitt esetben a futár visszautasíthatta az adott munkát, valamint nem volt hierarchikus kapcsolat és egymástól való függőség sem. Egyébként erre most így rácsodálkoznak, persze a taxisoföröknél már korábban lehetett ez. Visszatérve a Kúria megállapítása az, hogy a futár maga döntötte el, hogy vállal-e és mennyi aktív időtartamot, maga osztotta be idejét, amikor feladatokat vállalt, és ezt senki nem ellenőrizte és nem kérte számon.

A platformmunkavégzés új terület a munkajogi szakértő szerint, amelyben keveredik a munkajogi és a vállalkozásalapú foglalkoztatás. 

A szakértők szerint bár önálló munkavégzésnek minősül, ám például egy futár jelentős mértékben függenek megbízóiktól. Ez teljes mértékben igaz, például briteknél is az Uber soförőkről már beszéltünk itt a podcastban, ahol is igencsak kevés joguk van, és nem egy álom Uber sofőrnek lenni. 

Ezen felnevetett Milán. A szakértő szerint: „Egyes rendszerek kihasználják, hogy sokan saját akaratukból, például a kollégákkal való verseny miatt rendszeres munkát végeznek, valójában akár magasabb óraszámban is, mint amennyit a munkajogi szabályok megengednének.” – ezt hívják vállalkozásnak? Akkor mégis vállalkozó? 

Van itt még érdekes gondolat. Például az önfoglalkoztatottnak nincs reális alkupozíciója a nagyvállalati megbízóval szemben, tehát például nem tudja a szolgáltatás árát megemelni. 

Forrás: 24.hu

Kell a CEO-nak személyes márkát építenie?

Az Entrepreneur egy új cikkében több kutatási eredményt is felhoznak érvként amellett, hogy vezetőként nem hanyagolhatod el a saját branded építését. Legyen szó akár a szervezeten belüli, akár a kifelé, a cég arcaként mutatott imázsodról, fontos, hogy vezetőként legyen saját véleményed és személyiséged. A kutatások szerint:

• Az Y generációs munkavállalók 50%-a elvárja, hogy a cég vezetője kiálljon valami mellett társadalmi kérdésekben.
• A fogyasztók 77%-a, nagyobb valószínűséggel vásárol olyan cégtől, ahol a CEO aktív a közösségi médiában.
• Ugyanígy a vásárlók 82% jobban bízik azokban a cégekben, ahol a vezetés aktív a közösségi médiában.

Szóval nem csak a munkavállalóknak fontos a személyes márkád és a személyiséged megmutatása, hanem a vevőidnek is. A cikk arról is beszél, hogy a társadalmi kérdésekkel vannak, akik megégetik magukat, de általában azok a kampányok és cégek járnak pórul, akik nyerészkedni akarnak egy adott trenden. Aki őszintén véleményt formál, általában nem jön ki rosszul belőle.

A cikk abban is segít, hogy állj neki meghatározni az énmárkád. Meg kell keresned azokat a core értékeket, amik mentén biztosan állást tudsz foglalni. Lehet ez pl. egy iparági változás vagy trend támogatása vagy elutasítása. A lényeg, hogy ülj le és írd össze:

• mik azok az értékek, amik számodra a legfontosabbak
• hogy akarod, hogy mások lássák a márkád
• milyen stílusban szeretnél kommunikálni
• milyen témákról szeretnél beszélni és miket szeretnél elkerülni

Ha ezek megvannak, sokkal könnyebben és magabiztosabban fogsz tudni posztolni.

Donát szerint az elképesztő média és reklámzajban, ami körülvesz minket, emberekhez tudunk jobban kapcsolódni, nem pedig arctalan, jellemtelen márkákhoz. Nem lehet a kommunikációd túl steril. Gyakran látjuk, hogy a cégek túl óvatosak a közösségi médiában, mert mindenkinek meg akarnak felelni, senkit sem akarnak megbántani. Pedig épp a vezető személyisége vonzhat be törzsvásárlókat, új ügyfeleket és lendítheti új szintre a marketinget. 

Forrás: Enterpreneur

Kiemelt kép: Wolt

Korábbi hírszemléink:

• Nyert az Apple: 2023-ban ők adták el a legtöbb mobilt. Kötelező lesz az MPL minden webshopban – 2024.02.02.
• Ne sokat dolgozz, hanem hatékonyan! AI és a média. A Stanley piaci megújulása a Minner Hírszemlében – 2024.01.26.
• Ingyen hamburger másnaposságra. Calvin Klein reklám – manuális hype? Könyvajánló– 2024.01.19.
• A kínai márkák feltörőben? A home office árnyoldala. A vállalkozó mentora lehet egy könyv is!– 2024.01.11.