A mai Minner Hírszemle adásban nincs hiány az érdekes marketingfogásokból: kibeszéltük a XIXO félresikerült (?) influencer-kampányát, a Burger King ehetetlen „valódi sajtburgerét” és a Maybelline virális, ámde teljesen kamu londoni buszos gerillamarketingjét. A reklámos hírek között egy kis szervezetfejlesztés is belefért, itt a Digiméter új kutatása a hazai cégek digitalizációjáról. 24 mélyinterjúból vonták le a következtetéseket, és kiderült, a cégvezető tehet a legtöbbet a digitalizációért még akkor is, ha nem ért hozzá. De meglepő módon az IT részlegnél fontosabb a HR is. Figyelem: a Hírszemle adás garantáltan aszpartámmentes! A mikrofonok mögött Mándó Milán, Nyiri Donát és Sólyom Eszter.

A hírszemléink:

Youtube, Spotify, Apple Podcast, vagy az alábbi lejátszón keresztül az aktuális adás:

A heti híreink és témáink:

• 0:00 – A XIXO bizarr kampánya… sikeres?
• 10:48 – A Burger King ehetetlen sajtburgere 1
• 8:06 – A digitalizáció a cégvezetőn múlik?
• 33:05 – Kreativitás vagy átverés a CGI kampány?

Xixo bizarr kampánya. Vagy zseniális?

• A Xixo miután a WHO bejelentette, hogy az aszpartám anyagot potenciálisan rákkeltőnek nyilvánította elindított egy influencer kampányt. Ebben ugyanazt mondja több tucat influancer, hogy ez a kedvenc kólájuk, mert aszpartám mentes. Ezzel lovagolták meg. Minden influencernek ugyanaz volt a szöveg.
• Marketinges oldalról ez egy sikeres kampány, mert betalál a célcsoportnak. Akik ezeket az embereket követik, ők isznak kólát.
• Nehéz levezényelni egy nagy márkának, ezért jobb a fix script.
• Ide illik a mere exposure effect, hatalmas márkaismertséget csináltak ezzel. Csak azzal, hogy folyamatosan látod belemegy az agyadba, hiába vagy tudatos fogyasztó. Lásd anno Notino, vagy About You kampány.
• A tömeghatás (social proof) is közrejátszik. Tehát úgy érzi a fogyasztó, hogy más is veszi, sőt híres emberek, akkor neki is jó (mégha nem is veszi az influencer).

A Burger King ehetetlen „valódi sajtburgere”

Gyanítom eleve inkább PR fogásként született meg, nem fogyasztásra szánt termékként a Burger King új sajtburgere Thaiföldön. Az új szezonális burger sajtosabbat még nem láttatok, ugyanis 20 szelet sajt van benne és ennyi… A cég úgy nevezte el, hogy „real cheeseburger” azaz valódi sajtburger. A thai éttermekben csökkentett áron rajtolt el és nem kellett neki 1-2 napnál több, hogy felrobbanjon túle a közösségi média. A vasárnapi rajt után a bangkoki egységekben keddre fel kellett függeszteni a házhozszállítást, hogy ki tudják szolgálni a betéri vendégeket.

Az egésznek van egy olyan érzése, mint az április 1-es bolondok napi bejeltnéseknek, csak ők most tényleg ki is dobtak egy ilyet. A burger persze ehetetlen, a legtöbben épp arról posztolnak és videóznak, hogy jó ha a felét meg tudod enni mert túl tömény. Szóval mi értelme van? Hát pontosan ez. Amit szintén mindenki elmond a posztjában, hogy látott róla egy videót és azonnal elindult megkóstolni.

Próbáltam megkeresni volt-e bármilyen mélyebb célja a kampánynak, de nem. Limitált ideig, csak egyetlen országban egy olcsó, cserébe sokkoló termék. A célját azt hiszem elérte, az egész világ a Burger King sajtos rémálmáról beszélt egész múlt héten. Tíz- ha nem százezrek mentek el megkóstolni Thaiföldön a sajtburgert és brand awareness szinten globálisan is jót tett nekik a hírverés.

Szerintetek jó eleme ez a marketingnek? Itthon miért nem használják többet ezt kis éttermek?

A burgerezők, gyorséttermek sokszor csinálnak ilyen extrém ízű ételeket. Ez segíti a marketingjüket, segíti azt, hogy újra visszatereljék a vendégeiket a rutinba. Érdekesség, hogy itt még a szórakozás is ez egyben, nem csak az, hogy eszel.

Forrás: nytimes

A cégvezetőn múlik a digitalizáció – Digiméter

A Digiméter újabb kutatása most nem kérdőíves megkérdezés volt, hanem 24 mélyinterjú volt, amelyben egyetemi oldalról, KKV oldalról, szakmai szervezetek oldalról a digitalizáció széles skáláján részt vettek emberek. A kutatás célja annak kiderítése volt, hogy mi serkenti vagy gátolja (a magyar) kis-és középvállalkozások digitalizációját – az eredmények alapján a kettő összefügg, nincsenek külön csak serkentő, vagy csak gátló tényezők. A nemzetközi szakirodalom alapján 16 támogatott tényezőt soroltak be az interjúalanyok azok fontossága alapján. Mindezek alapján a digitalizációban a cégvezető a legfontosabb, aki költséghatékony módon digitalizálja az üzleti folyamatokat a vállalati szervezeti kultúra figyelembevételével, amiben az úgynevezett „killer application”-ök, a piacról készen beszerezhető áttörő technológiai megoldások vannak a segítségére. A magyar kkv-k sajátossága a digitalizációban a gyors megtérülés elvárása, a forráshiány, a nem jogtiszta szoftverkörnyezet, az alacsony dokumentáltság és a kevésbé szabályozott folyamatok, a transzparens digitalizáció ellen dolgozó szürkegazdaság és a területhez értő szakemberek hiánya.

A top 3 tényező, ami serkenti, vagy gátolja a digitalizációt:

• A cégvezető legyen digitálisan felkészült, a gyakorlata, attitűdje, szemlélete legyen nyitott a digitális világra
• A releváns informatikai eszközök/technológiák igénybevétele/megvásárlása ne legyen jelentős anyagi tétel (ártényező).
• A jelenlegi üzleti folyamatok legyenek kidolgozottak, sztenderdizáltak vagy legyen lehetőség a sztenderdizálásra

A kutatás azt mondja, hogy bár a cégvezetőtől indul a digitalizáció, de nem kell, hogy szakmailag felkészült legyen a digitalizáció terén, elég csupán, ha nyitott a digitális megoldásokra és megfelelő szakemberekkel, és tanácsadókkal veszi körül magát. A tanulmány kitér arra, hogy nemcsak meglévő folyamatokat lehet digitalizálni, hanem akár újakat is bevezetni, pont a digitalizációs törekvés miatt.

További számodra is érdekes megállapítás lehet, hogy  a digitalizáció leginkább HR- és szervezetfejlesztési kérdés. Ezért a HR-nek szinte nagyobb szerepe van, mint az IT területnek.

Hallgasd meg bővebben a podcastban!

Forrás: Digiméter

CGI volt a Maybelline szempillás buszos kampánya. Ez így átverés?

Megjárta a TikTokot (majd a Linkedint) a Maybelline kreatív reklámkampánya, amelyben londoni buszokra és metrószerelvényekre nagy műszempillát ragasztottak, egyes megállóhelyekre pedig óriási szempillaspirálokat állítottak ki, amelyek alatt elhaladva a járművek „kifestették a szempillájukat”.

A gerillamarketing kampányt több szakmai lap és hírmédia is lehozta, csakhogy a csavar a történetben, hogy az offline kampány valójában nem létezett. A való világban nem raktak egy buszra sem szempillát – a virális videó teljes egészében CGI-al készült.

Nem a Maybelline az első, aki olyan virális reklámot készít, ami csak az interneten létezik. Áprilisban a Jacquemus posztolt egy rövid klipet az Instagramra, amiben busz méretű színes táskáik száguldoztak Párizs utcáin. Mint kiderült, ez sem valódi kampány volt, a videót egy erre szakosodott 3D művész készítette.

Szerintem ez több kérdést is felvet. Ma már van olyan fejlett a technológia, és olyan minimális az emberek kritikus gondolkodása, hogy egy TikTok videó alapján százezrek elhiszik, hogy wow milyen kreatív reklámot csináltál.

Mivel főként az ötlet a lényeg egy ilyen megmozdulásnál, így nem mondhatjuk azt, hogy ez átverés lenne. Hiszen egyébként is a mögöttes ötlet, ami lenyűgözi az embereket és nem maga a performansz. A gerillamarketinghez hozzátartozik már az, hogy terjedjen a weben, az hozza az igazi eredményt. Nem hoztak rossz döntést.

Arra is jutottunk, hogyha ezt megcsinálták volna élőben, lehet hogy a tömegközeledést is felborították volna. Annyian tódultak volna oda és fényképezzék, videózzák.

Forrás: creativebloq.com, papermag.com/

Korábbi hírszemlék:

• Meglopták a Revolutot – ChatGPT érdeklődés csökkenés – AI az új Gyakorikérdések? Hírszemle 2023. 07. 17.
• Mi a MOHU? Kinek kötelező regisztrálni rá? Bolt vs Taxisok? Lidl vs GVH – Hírszemle – 2023. 07. 13.
• Túl kapzsi cégek – Sokaknak még honlapja sincs? – Hol veszik el a produktivitásod? Hírszemle – 2023. 07. 10.
• Vállalkozási ötlet elemző AI – Újratölthető dezodor a magyar siker? – Jön az új Twitter #hírszemle – 2023. 07. 06.