Gondolkodtál már, hogy akár hazai, akár EU-n belüli élelmiszert szeretnél forgalmazni (pl. webáruházban). Biztos megijedtél, hogy élelmiszer, akkor sok nyűg van vele. Nos, megnyugtatlak! Semmi különös, sőt még engedély sem kell hozzá. Legyen az ital vagy étel, könnyű dolgod van. Itt vannak a Nébih válaszai a leggyakrabban feltett kérdésekre:

Röviden: csak néhány kivételes esetben kell engedély, ha EU-n belüli élelmiszert kezdesz el forgalmazni. Egyszerűen csak a kereskedelmi tevékenységet kell bejelentened. Harmadik országból az Európai Unió területére, így Magyarországra is élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet.

Hol kell bejelenteni az élelmiszer-forgalmazási tevékenységet?

Magyarországon a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóságnak kell bejelenteni, amely nem más, mint a tevékenység végzésének helye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője. Ugyanez igaz egyébként, ha webáruházat indítasz (árulj abban bármit).

Élelmiszer forgalmazás bejelentése esetén a jegyző értesíti az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt, amely az élelmiszer-vállalkozásokat nyilvántartásba veszi.

Mely élelmiszerek forgalmazásához szükséges külön engedély?

Azon élelmiszereket, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges , a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 57/2010. (V. 7.) FVM rendelete az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről 2. melléklete tartalmazza. A külön engedély iránti kérelmet a kiskereskedelmi létesítmény helye szerinti területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályánál (járási hivatal) kell benyújtani.

Kizárólag külön engedéllyel forgalmazható élelmiszerek:

– friss hús

Olyan hús, amelyen nem végeztek más tartósítási folyamatot, mint hűtés, fagyasztás vagy gyorsfagyasztás, beleértve a vákuumcsomagolt vagy a szabályozott nyomás alatt csomagolt húst.

– friss halászati termék, az élő hal kivételével

„Friss halászati termékek”: egész vagy előkészített, feldolgozatlan halászati termékek, beleértve a vákuumban vagy módosított nyomás alatt csomagolt termékeket, amelyeken a hűtésen kívül semmilyen további, tartósítást célzó műveletet nem végeztek.

(A fagyasztott hal nem ide tartozik)

– nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék

„Tejtermékek”: feldolgozott termékek, amelyek a nyerstej feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak.

– vendéglátó-ipari termék, az italok kivételével

Olyan étel, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, beleértve a közétkeztetés keretében előállított ételt is, amelyet elsősorban az előállítás helyén, illetve ideiglenes árusítóhelyen vagy tálalókonyhán szolgálnak ki, valamint közvetítő vállalkozás nélkül, fogyasztói kiszerelésben házhoz szállítva értékesítenek vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak.

– hűtést igénylő cukrászati készítmények, amelyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, illetve házhoz szállítással történik, a végső fogyasztó részére

– békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga.

Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. (A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza.)

A járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályának elérhetősége megtalálható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

Hogyan lehet az Európai Unióból élelmiszert behozni?

Az Európai Unió bármely tagállamából az EU vonatkozó jogszabályai szerint előállított és forgalomba hozott élelmiszer behozatala a terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) lehetséges. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni nem kell, a laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem írja elő.

Ennek magyarázata, hogy a tagállamokban közel azonos előírások vonatkoznak az élelmiszerek előállítására és minőségére.

Az állati eredetű termékek esetében a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően, engedélyezett létesítményben előállított, ellenőrzött és jelöléssel ellátott élelmiszerek csomagolásán szerepelnie kell az előállítás helyét azonosító jelölésnek (állategészségügyi azonosító jelölés: ovális alakú jel, amely tartalmazza kétbetűs kóddal annak az országnak a nevét, amelyben az előállító létesítmény található, és a létesítmény engedélyezési számát).

Milyen követelmények vonatkoznak a forgalmazni kívánt élelmiszerekre?

Magyarországon a közfogyasztásra szánt élelmiszereknek meg kell felelni valamennyi, az élelmiszerekre vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabálynak. A Magyarországon forgalomba hozott élelmiszereket magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról (továbbiakban: Jelölési rendelet) tartalmazza többek között a kötelező adatok felsorolását, az azokra vonatkozó részletszabályokat.

A tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatos információk az alábbi linken érhetőek el.

A Jelölési rendeletben foglaltakon kívül a földművelésügyi miniszter 36/2014. (XII. 17.) FM rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról előírásait is figyelembe kell venni. Továbbá külön rendelkezések az általános jelölési jogszabályban felsoroltakon kívül további kötelező jelölés feltüntetését is előírhatják.

Hogyan lehet az Európai Unió tagállamain kívüli, úgynevezett harmadik országból élelmiszert behozni?

Harmadik országból az Európai Unió területére, így Magyarországra is élelmiszert behozni csak a hatályos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően lehet. A behozatal során biztosítani kell a behozott termék tételeinek és a hozzátartozó kereskedelmi okiratoknak az egyértelmű megfeleltethetőségét, azonosíthatóságát, és ezek által a nyomonkövethetőségét.

Az Európai Unió területére történő beléptetés állategészségügyi határállomáson keresztül történhet.

Biztosítani kell, hogy a behozott élelmiszerek legalább a Közösségben előállított élelmiszerek higiéniai szabványainak vagy azokkal egyenértékű szabványoknak feleljenek meg.

A behozott élelmiszereket a forgalmazást megelőzően engedélyeztetni, laboratóriumban bevizsgáltatni nem szükséges.

Állati eredetű, vagy állati eredetű összetevőt is tartalmazó élelmiszer behozatala esetén a behozni kívánt terméket állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Az állategészségügyi bizonyítványt az élelmiszer előállítás helye szerint területileg illetékes hatóságnak kell kitöltenie.

Az állati eredetű összetevőt nem tartalmazó élelmiszer termékek – amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik – általában nem tartoznak az állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett termékek körébe. Az élelmiszer behozatala a terméket kísérő kereskedelmi okiratokkal (számla, szállítólevél) történik. 

Bizonyos állati eredetű összetevőt nem tartalmazó élelmiszerek behozatala fokozott hatósági ellenőrzés mellett történik. Ezeket a termékeket a 669/2009/EK rendelet mellékletében lévő felsorolás tartalmazza.  (A Bizottság 669/2009/EK RENDELETE (2009. július 24.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról).

Kötelező-e bevizsgáltatni a behozott élelmiszereket?

A külföldről behozott élelmiszerek esetében, a forgalmazást megelőzően kötelező laboratóriumi bevizsgáltatást jogszabály nem ír elő.

Amennyiben az élelmiszervállalkozó szükségesnek tartja a laboratóriumi vizsgálatot, azt bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban, a saját költségére elvégeztetheti.

Az egyes laboratóriumi vizsgálatok díjáról, a vizsgálatokhoz szükséges minta mennyiségéről és a vizsgálat időtartamáról mindig az adott laboratórium tud felvilágosítást adni.

Az egyes laboratóriumok akkreditált tevékenységeinek listája elérhető a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján.

Milyen követelmények vonatkoznak az élelmiszerek forgalmazására?

Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszerhigiéniáról II. mellékletének I., V., VI., VII., VIII., IX., X., XII. fejezeteiben részletezett, az élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó általános követelményeket kell betartani.

A forgalmazás minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek szennyeződéstől való védelmét, és az előállító által meghatározott tárolási feltételeket (például hőmérséklet).

Az élelmiszer-vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein alapuló folyamatos eljárást kell kialakítani és működtetni, valamint önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termék-visszahívási rendszert kell működtetni.

A vállalkozónak az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában biztosítania kell az élelmiszerek egyértelmű azonosíthatóságát és nyomonkövethetőségét. Olyan dokumentációs rendszert kell alkalmazni, amely ezt biztosítja.

Az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok gyűjteménye elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

A jogszabályok legfrissebb módosításait mindig a legnagyobb kiadási sorszámú letölthető dokumentum tartalmazza.

Ez is érdekelhet:

• Bérgyártás: úgy is lehet sajátmárkás terméked, hogy más gyártja. Üdítő, kutyaeledel, csokoládé, kozmetikai termékek…
• Kínai import a gyakorlatban, példákkal, érthetően. Beszélgetés egy szakértővel – podcast
• 50+ cikk marketingről, vevőszerzésről. Esettanulmányok, ötletek, tippek

Forrás: Nébih
Fotó: Envato License