KezdőlapE-kereskedelemEzek a magyar kereskedők 4-szer több árbevételt érnek el azért, mert exportálnak...

Ezek a magyar kereskedők 4-szer több árbevételt érnek el azért, mert exportálnak [kutatás]

-

Az adatot az is húzza valószínűleg, hogy 2-3-szor is több alkalommal vásárolnak egy évben a környező országokban a fogyasztók. A címben és az első mondatban lévő adatok lényegében két ízben is jó hírrel szolgálnak nekünk. Az egyik, hogy van még tér a hazai e-kereskedelemben, a másik pedig az, hogy érdemes nemzetközi piacban is gondolkodnia egy hazai kereskedőnek, gyártónak.

A cikkben található információk a friss 2022-es Az Online Export Kutatás anyagból származnak, amelyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség és a GKI Digitál (velük többször is találkozhattál már itt, van benne rutinjuk) készített.

A hazai piac. Átlagosan ennyiszer vásárol online egy magyar egy évben

Szépen növekvő adatot látunk itt. Már átlagosan 19,4-szer vásárolunk online. Nos ez a nemzetközi statisztikában ennek többszöröse, de legalább még van hová nőnie a hazai e-kereskedelemnek.

Az európai e-kereskedelem nagysága

Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy lássuk az összefüggést az egy főre jutó éves vásárlások száma (tranzakciók) és az adott ország e-kereskedelmi mérete között. Nálunk alacsony a tranzakciószám, a lista végén is kullogunk.

Helyezzük összehasonlításba az adatokat a magyar piaccal szemben a többi országot.

A kép alapján azonnal eszedbe jut az a tartalmunk, hogy csak nem most indult el a lengyel Amazon (már egy éve). Persze könnyen mutatnak nagyobb számot, hiszen lakosságszámban többszöröse a hazainak. Na jó annyival nem. Nézzük csak! 34 millióan vannak a lengyelek, mi 9,5 millióan, és 11X nagyobb piac ott az e-kereskedelem. Igen, jó piac! Nem csak a népesség miatt. Jön is mindjárt a kutatásból származó konklúzió, hogy első lépésként érdemes a piacteret megcélozni. Na, de mielőtt rátérnék a többi adatra, ha Amazonnal kapcsolatos cikkeket, útmutatókat keresel, akkor erre találod:

Az exportáló vállalkozások jellemzői

A magyar társas vállalkozások egészét nézve, az exportáló, export forgalommal is rendelkező vállalatokra jóval nagyobb működési méret jellemző, mint a nem exportálókra:

  • exportáló cégek esetében átlagosan több mint kétszeres foglalkoztatotti állomány
  • akár 4-5-szörös átlagos árbevétel;
  • másfélszeres átlagos bérszint;
  • nagyobb a hosszúlejáratú hitelállomány;
  • nagyobb a tárgyi eszköz állomány és az ingatlan vagyon;
  • 3-5-szörös is lehet az eredménytartalék mérete;
  • az exporttevékenységgel rendelkező vállalatok esetében megjelenik a külföldi tulajdon.

Az online értékesítés és az export logisztikai kihívás és méretgazdaságossági kérdés. Nem csak saját termékkel lehet exportálni, piaci termékek is értékesíthetők.

Az exportnak jelentős gátja, hogy a kereskedelemben kapható termékek nagy része importból származik és nem saját, egyedi termék – a kereskedők ezért úgy gondolják, hogy felesleges vele más piacra lépni, hisz ott ugyanúgy elérhető, beszerezhető. A legtöbb és legtöbbet exportáló kereskedő általában vagy a maga területén piacvezető, vagy saját termékeket is értékesít. Ezzel együtt egyáltalán nem biztos, hogy valóban nem alkalmas az adott termékportfólió, vagy akár csak egy része exportra (ezt azonban a kereskedők nehezen tudják felmérni, megítélni – derült ki a kutatásból)

Apropó exportáló cégek! Velük is beszélgettünk az exportról: 50 milliót kaptak a Cápáktól. Hol tart ma a The Lollipop Manufactory [podcast]

Konklúzió exporttal kapcsolatban

  • Fontos előre meghatározni a piacra lépés folyamatára szánt keretösszeget.
  • Az exportra jó kezdőmegoldás a célország valamelyik marketplace szolgáltatója.
  • Az exporttól való félelem a legtöbb esetben nem valós.
  • Nem elegendő egy jó weboldal, a márka és a weboldal nem lehet „idegen” – Értsd fogyasztó központú weboldal kell
  • Fontos a megfelelő logisztikai partner.
  • A legkritikusabb a képzett munkaerő megtalálása, valamint a helyismeret.

Mennyire vagy lemaradva a hazai export versenyben?

Az alábbi ábra bekerült az éves top 10-be, annyira szürreális. Egyszerűen imádom!! Kicsit hasonlít A magyar cégek 99%-a legyőzhető cikkben fejtegetett konklúzióval. Vagyis ahogy a digitalizációban már csak kicsit is teszel már versenyelőnyöd lehet, nos az exportnál is ez a helyet. Kereskedő vagy? Nyomtasd ki és ragaszd ki a falra. A konkurenciáid bottal se pixálják majd az export piacot.

Nem is értem az ábrát. Ez azt jelenti nem is foglalkoznak azzal, hogy mi kell a szintlépéshez? Hiányzik a cégeknél a stratégia gondolkodás? Hogy terveznek előre? Egyik sikeres cégvezető ismerősöm mondta azt úgy féléve, hogy

“HA NEM IJEDSZ MEG ATTÓL A GONDOLATTÓL, HOGY MIT FOGSZ CSINÁLNI A VÁLLALKOZÁSODDAL 3-5 ÉV MÚLVA, AKKOR MÉG NEM ELÉG JÓK A TERVEID”.  

Nos itt a kereskedők többsége biztos nem ijed meg semmitől, mert ezek szerint terv sincs az asztalon. De jó! Úgy növekedhetsz, mint a bolondgomba! Hajrá!

Merre tovább?

Forrás: HVG, GKID – DKSZ

Mándó Milán
Azt az üzleti blogot írom, amit én is szívesen olvasnék. A célom, hogy nap mint nap benntartsalak az üzleti flowban, fenntartsam a lelkesedésed! 7 éve foglalkozom azzal, hogy vállalkozások működését fejlesztem, újítom meg. Imádom az üzleti statisztikákat, stratégiákat, kutatásokat és ezeket mind összekapcsolni. És ebben segítek neked a cikkekben, oktatásokban, sőt akár chaten is!

Hol tart a vállalkozásod?

További friss cikkek