Ezért jegyzetelj papírra: Jobban emlékszel, gondolkodsz és mentális egészséged miatt

Gondolom te is kevesebbet írsz papírra, mint régebben! Mindenki így van vele, ahogy távolodunk az iskolától. Az egészséged, sőt a mentális egészséged miatt is érdemes naponta jegyzetelni, hát még azért is, mert így nem jövünk ki a “gyakorlatból”! Mivel még jobban felerősödik az élethosszig tartó tanulás, ezért is fontos lehet neked a következő információ, amit tudományosan is már bizonyítottak.

És nem csak tanulás közben lehet érdekes a jegyzetelés, hanem sokszor munkánk során is fel kell írni dolgokat, sőt néha összefüggéseket kell keresnünk, és a kézzel írt jegyzetek ebben segítenek nekünk. Természetesen, ahogy már megszokhattad, nem csak a levegőbe beszélek, hanem kutatással támasztom alá ezt az információt is.

Kutatások arról, hogy miért írj kézzel – érthetően

Pam Mueller (Princeton Egyetem és Daniel Oppenheimer (UCLA) a Psychological Science -ben publikálták a kézzel vs gépi jegyzetelés kutatásukat. Egyik tesztjükben TED előadásokat kellett jegyzetelniük az embereknek. Kiderült, hogy akik számítógépre jegyzeteltek (értsd gépeltek), ők többet írtak terjedelemben, mint akik kézzel. Ám utána ellenőrizve, hogy mi maradt meg bennük kiderült, hogy akik gépeltek kevésbé látták az összefüggéseket és nem emlékeztek annyi tényadatra.

Megvizsgálták úgy is, hogy ránézhettek a jegyzeteikre a tesztalanyok és kiderült így sem azoknak marad meg több információ, akik így ugye több információt legépeltek, hanem akik kézzel írták a lényeget.

Dung Bui, Joel Myerson, and Sandra Hale a Washington Egyetem pszichológus professzorai szintén ezt kutatták és publikálták megállapításaikat a Journal of Educational Psychology -ban. Ők egy érdekes dologra jöttek rá, hogy a gépi jegyzetelés max 24 órán belül tűnik jó megoldásnak, utána drasztikusan lecsökken a hatékonysága. A gépelésnél általában szó szerint történik a jegyzetelés, míg a kézinél már az elhangzott információk után elkezdődik a lényeglátás, szelektálás és összefüggés keresése. Továbbá onnantól a saját gondolatainkat vetjük papírra, emiatt könnyebb a későbbi újrafeldolgozása.

Mentális egészség: Karin James az Indiai Egyetemen már agyi funkciókat is mért (MRI). Publikációjából Trends in Neuroscience and Education) kiderült, hogy a kézírás serkenti, kondiban tartja azt az agyrészt, aminek “romlása” okozza az időskori emlékező képesség csökkenését.

Írj, írj, írj kézzel!

Ötletek jegyzetelésre:

  • Nem csak tanulás közben lehet jegyzetelni, hanem például könyv olvasása közben. Értem itt azt, hogy mindenkinek a szakmájában van könyv, amiben el szeretne mélyülni, bővítenie tudását. Igaz ez is tanulás akkor. Nos egy könyvben is érdeme jegyzetelni és erre használni egy kis noteszt, vagy magát a könyvre írni dolgokat. Sokkal jobban látjuk az összefüggéseket, amikor mi magunk megpróbáljuk jegyzetelés közben összefoglalni az adott részt. Ez magunktól nem fog menni, még ha úgy is gondoljuk, a jegyzetelés viszont “rákényszerít” minket. Továbbá így tartunk is 10 másodperces szünetet, ami szintén hatékony lehet, ahogy azt korábbi kutatásban említettem.
  • Projekt megvalósítás / tervezés: Hajlamosak vagyunk online jegyzetelni. Ne is hagyjuk ezt abba, bátran készíts tervet a Trello-ba, vagy ahová szoktad a projektjeidet tervezni! Mellette viszont próbáld ki papírra is leírni a dolgokat, rajzolni, összekötni dolgokat. Meg fogsz lepődni, de az agyad kezdi összekapcsolni a dolgokat, könnyebben eszedbe jutnak dolgok, hogy mit kell még tenni, mit kell még betervezni, mivel nem számoltál még. És később is gyorsabban visszahívod az emlékezetedből.
  • Post-it: Érdemes használni akár az irodában, akár otthon. Feljegyzetelni dolgokat, az előtérbe helyezni, akár egy-egy szót, információt. Rá-rá nézve, akár úgy gondolat eszünkbe jutva lejegyzetelni. Ez nagyon hatásos módja egy saját, önmagunkkal történő ötletelésnek, elhúzódó brainstormingnak. Ennek hatására felfedezhetünk összefüggéseket, segíti az agyunknak a gondolkodást.
  • Gondolattérkép: Ennek hatékonyságáról már biztosan olvastál, vagy hallottál. Amikor az információkat úgy veted pappírra, hogy összekötöd a gondolatokat, ide-oda nyilazol…. Ez az előbb említett ötletelésnél is jól jön. Rajzolj! Írj!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás: Psychological Science – 2014/ Pam Mueller (Princeton Egyetem és Daniel Oppenheimer
Journal of Educational Psychology – 2012/ Dung Bui, Joel Myerson és Sandra Hale Washington Egyetem,
Trends in Neuroscience and Education
Fotó: NeONBRAND /  Unsplash

2020-as vállalkozási ötletek szeptember 30-tól a Minner hírlevélben!

Iratkozz fel most! A hétfőnként kiküldött Minner hírlevélben az üzleti hírszemle mellett a 2020-as üzleti ötleteket, trendeket is első kézből olvashatod! Feliratkozás