Robert Kiyosaki, a Gazdag papa, szegény papa című könyv szerzője egy november végi Instagram reels videóban kijelentette, hogy: ha ő csődöt jelent, akkor a bank is csődbe megy. Mit is értett ez alatt? 1 milliárd dollár adósságot halmozott fel az üzleti guru, a bank viszont nem tudna ennyi pénzt, vagyontárgyat behajtani rajta. Kiyosaki az amerikai dollárt “WC papírként” emlegette egy podcastben, ahol emellett azt is megfogalmazta: “1 milliárd dollár adósságom van, viszont az adósság csak pénz”.

Mennyire gazdag az, akit hitelek finanszíroznak? Bíznál egy szinte istenített üzleti guruban, aki 1 milliárd dollárral tartozik a banknak? Nehéz megfogni ezt a témát, mi az irodában is sokat beszélgettünk róla – nézzünk egy kicsit a kijelentések mögé!

Átverés a Gazdag papa, szegény papa?

Kiyosaki a pénzügyi tudatosságról szóló könyveiben, sajtómegjelenéseiben a jó adósság értékét hirdette a rossz adóssággal szemben. Jó adósság amit pénztermelő vagy növekedő értékű dologba fektetsz, például ingatlanba vagy egy üzleti vállalkozásba. Rossz adósság, ami pénzt nem termel, de további kiadásokra, például havi törlesztőrészletre kötelez, mint egy autólízing – ilyen tartozása nincs is Kiyosakinak, ahogy elmondta, minden ilyen nem termelő vagyontárgyát egészében kifizette.

Az én meglátásomban a könyv nem feltétlenül átverés. Persze, mondják mindig, hogy aki nem tudja, tanítja, így elképzelhető, hogy a szerző sem tudja alkalmazni a saját bölcsességeit. De nézzük meg konkrétan, hogy mi a helyzet: Robert Kiyosaki vagyonát nagyjából 100 millió dollárra teszik. Ez azt jelenti, hogy a vagyonának tízszerese az adóssága.

A szerzőnek emellett van könyve, ami az üzleti életről szól. A Gazdag papa cashflow négyzet, vagy a Fejleszd a pénzügyi IQ-dat vajon átverés lenne? Minden könyvében van olyan hasznos információ, amit az olvasó el tud raktározni. Még ha a szerző megkérdőjelezhető kijelentéseket is tesz, a sikeréből látszik, hogy sok embert inspirált a hozzáállása. Manapság még mindig sokan ódzkodnak a bankoktól és a hitelt elkerülendő rossznak tartják, holott pénzügyi tudatossággal valóban lehet jól használni.

Na de mi is az a jó adósság?

Ne tévesszen meg a szó negatív jelentése, nem feltétlenül jelent ez rosszat. Mindegy, kitől kérsz kölcsön, legyen az a bank vagy akár a szüleid, barátaid – a lényeg, hogy mire fordítod a pénzt. 

Kiyosaki szerint olyan adósságot szabad csak magunkra vállalni, amely később kitermeli a rá fordított pénzt. Nem kell, hogy ez kézzelfogható dolog legyen: a tanulmányokra vagy vállalkozásfejlesztésbe fektetett pénz például jó adósság. A körülményektől függően akár a lakáshitel is lehet jó adósság, hiszen az ingatlanok ára folyamatosan nő. Lehet, hogy most úgy nézel a 20 éves lakáshiteledre, hogy “úristen, meddig fogom nyögni ennek a terhét”, viszont gondolj bele: 10 évvel ezelőtt, ha belementél volna egy 15 millió forintos lakáshitelbe, már most többszörösét érné a befektetésed. Arról nem is beszélve, mire mennél ma egy 15 milliós lakáshitellel… (tudom, sarkos a példa).

Ha van jó adósság, akkor van rossz adósság is

Nem is olyan nehéz rájönni, hogy mi a rossz adósság. Ha az értéke esik abban a pillanatban, hogy a tulajdonodba kerül az már a rossz adósság. Sajnos ez sok mindenre igaz, amire szükségünk van, mint például ruhák, autók, és az a fránya 200 centis tévé is, amin a meccseket sokkal nagyobban, élesebben lehet nézni. 

A hitelkártyával történő vásárlás, a személyi kölcsönök, vagy az autóhitel mind-mind rossz adósságnak számítanak. Térjünk vissza arra a 200 centis tévére. Nem vársz, és gyűjtögetsz, hanem úgy gondolod, hogy van egy jó kis hitelkártyád, na majd azzal. Megveszed a tévét 500 000 forintért, 18,9 százalékos kamatlábbal. Ha havi szinten költesz rá mondjuk 20 000 forintot, az azt jelenti, hogy a végére, mire az adósságod törleszted, összesen 696 875 forintot költöttél… Megéri 200 centis tévén nézni, ahogy Szoboszlai gólt lő?

Vállalkozásként kell hitel? Nem ördögtől való, sőt!

Röviden: Igen, sőt már-már kötelező. Hosszabban helyezzük más perspektívába a kérdést. Nézzünk erre egy példát: a gyáraknak nagy profitja van abból, hogy legyártanak termékeket. Viszont a gépek használódnak, tönkremennek, folyamatosan kell újítani azokat, ami már nagyon régi, elavult, le kell cserélni. Hogyan csinálják? Nem úgy, ahogy elsőre gondolnád. 

Az ügyesen gondolkodó gyárak az új gép maximum felét fizetik ki önerőből, a másik felét behitelezik, gyakorlatilag adósságot termelnek maguknak. Miért? Nem a teljes nyereséget ölik bele az új gépbe (amit ugyan megtehetnének), hanem hagyják, hogy a gép termelje ki a hitel törlesztőjét. Ez azt jelenti, ha van egy 1 milliárd forintos új gép, amire 500 milliót hitelez be a gyár, azt általában 2-3 év alatt visszatermeli. Így a cégnek nem kellett visszaforgatnia saját zsebből a gépbe. Sőt, akár 2 gépet is meg tudott venni egyszerre úgy, hogy ugyanannyit fektet be, mintha egy gépet teljes egészében kifizetne. Lejár a hitel, onnantól teljes hasznot gyárt a gép.

Oké-oké, kicsit lassítsunk, nem vagyunk gyártulajdonosok. Viszont ha van egy vállalkozásod, vagy egy céged, akkor is igaz a példa. Felveszel hitelt, amiből fejleszted az eszközparkod, és felveszel 2 alkalmazottat. Ugyanaz, mint egy gép a gyárban? Lényegében igen, mivel a két alkalmazott fogja kitermelni neked a hiteled. Legyen 1-2 év, mire visszafizeted a hitelt, amit felvettél. Utána azt, amit hitelre fordítottál, már nyereségként realizálsz. Így nem a profitodat forgatod vissza, azt ki tudod venni. Gondolkodj majd el ezen!

Olvasnék még hasonlót

• Mi a különbség a gazdag és a szegény gondolkodásmódjában?
• Kevés pénzből marketing? Így szerezz vevőket pénztárcakímélő módon
• Számít-e a szerencse a bizniszben? Másnak bejött, mert jókor volt jó helyen? [kutatás]
• Így tudsz házat és autót venni 5 éven belül! – Egy ázsiai (dollár) milliárdos…

Források: MarketWatch, Debt, Britannica

Kiemelt kép: Gage Skidmore / Flickr