Ha újra elosztanánk a világ összes vagyonát, akkor…

Dátum

Megosztás

Beárnyékolja a gazdasági kilátásokat a recesszió rémhíre, az átlagembert a magas infláció és emelkedő rezsiköltségek húzzák, miközben a World Inequality Report 2022 szerint a népesség 10%-a birtokolja a globális vagyon 75%-át (a top 1% kezében van a teljes vagyon 38%-a). A gazdasági egyenlőtlenség és a gazdasági növekedés között azonban érdekes összefüggés van.

Gátolja a növekedést a nagy egyenlőtlenség

Szögezzük le az elején: egy piaci alapú gazdasági rendszerben valamennyi egyenlőtlenség elkerülhetetlen. Hiszen:

az emberek eltérnek tehetségben, szorgalomban, érdeklődési körben, és a szerencse sincs egyenlően elosztva.

Az IMF azonban arra figyelmeztet, hogy a túlzott egyenlőtlenség erodálja a társadalmi kohéziót, politikai polarizációt (szélsőségek megerősödését), és végső soron alacsonyabb gazdasági növekedést okoz.

A gazdaságnak bizony jobb, ha a gazdagok továbbgazdagodása helyett a szegényebb lakosság vagyona nő, a fejlett világra azonban jelenleg nem ez a jellemző.

Gondolatkísérlet: mi lenne, ha újraosztanánk az összes pénzt?

A globális egyenlőtlenséget nem tudjuk gombnyomásra megoldani, de ha megtehetnénk, vajon mi történne? Tegyük fel, hogy újra tudjuk osztani a világ teljes vagyonát az emberek között. Egyáltalán mennyi jutna? Megoldana minden problémát, éhezést? És hosszú távon fenntartható volna-e ez az egyenlőség – vagy visszaállna rövid időn belül minden a jelenlegi helyzetbe?

Először is, nem kapnánk akkora csekket, mint gondolnád: a Bloomberg adatai szerint a globális vagyon 530 billió (ezer milliárd) USD, amiből kerekítve 90 000 USD azaz körülbelül 35 millió forint jutna minden 15 év feletti személynek (tegyük fel, hogy a fiatalabbakról a családjuk gondoskodik).

Borítékolható a vagyon visszarendeződése?

A mi lenne, ha… kezdetű kérdésekre nehéz helytálló választ adni, olvassátok ezt a bekezdést fenntartásokkal. De a legtöbb feltételezés szerint elég gyorsan visszarendeződne a globális vagyon a mostanihoz hasonló megoszlásba. Erre utal az alábbi idézet is:

“Ha a világ minden pénzét összegyűjtenénk és kiosztanánk az emberek milliárdjai között, viszonylag rövid időn belül a gazdagok újra gazdagok, a szegények ismét szegények lennének.” – Kurt Tepperwein

Nem mindegy azonban, hogy miért. Sokan úgy gondolják, a jelenlegi pénzügyi egyenlőtlenség is annak köszönhető, hogy egyesek kreatívabbak, intelligensebbek, kitartóbbak, keményebben dolgoznak, mint mások. Szerintük a gazdagság a belső teljesítőképesség, tudat, akarat kérdése. Persze, az emberi kapzsiság is hozzásegítene a visszarendeződéshez.

Másrészről viszont leegyszerűsítés, hogy aki szegény, annak elég csak a hozzáállásán változtatni, biztos nem akarja eléggé vagy lusta dolgozni. Tagadhatatlan a családi háttér, az edukáció, egészségügyi helyzet, vagy a bőrszín szerepe a sikerben. Nem kizáró ok, és nem is kifogás, de vitathatatlan hogy nem indul minden ember egyenlő versenyfeltételekkel az életben.

#kutatás: Intelligencia kérdése a siker? Kutatások bizonyítják, hogy nem az alacsonyabb intelligenciájú emberek kerülnek szegénységbe, hanem maga a szegénység állapota az, ami csökkenti a kognitív kapacitást. Magyarul, szó szerint elbutít a nélkülözés: a pénzhiányból fakadó aggodalmak felemésztik az egyén mentális kapacitását, így kevesebb marad más feladatokra. Ez a folyamat pedig nem generációkon keresztül történik, hanem akár egy éven belül. Az egyik kutatásban például a termelés szezonalitásának kiszolgáltatott földműveseket vizsgáltak. Ugyanaz a gazdálkodó csökkent kognitív teljesítményt mutatott betakarítás előtt (amikor nélkülöznie kellett), mint a betakarítás után, amikor épp sok pénzre tett szert.

Családban marad – vagy mégsem?

A Wall Street Journal blogja hozta le, hogy Firenzében a jelenleg tehetős családok azoknak a leszármazottai, akik 600 évvel ezelőtt is gazdagok voltak. Kutatók 1427-es adózási adatokat hasonlítottak össze 2011-essel. A rokonságot az azonos vezetéknevek alapján azonosították – ezt a nagyon jellegzetes és regionális olasz vezetéknevek tették lehetővé. A kutatók szerint a 15. századbeli felmenők foglalkozása, bevétele és vagyona alapján megjósolható a ma élő leszármazottak foglalkozása, bevétele és vagyona.

A jelenlegi adófizetők közül a legjobban keresők már hat évszázaddal ezelőtt is a társadalmi-gazdasági ranglétra tetején voltak!

Az olasz kutatók szerint a firenzei adatok erőteljes bizonyítékai arra, hogy a társadalmi-gazdasági státusz hihetetlenül tartós, a társadalmi osztályok között nem olyan nagy az átvándorlás, mint azt gondoltuk eddig.

A gazdag szülők azonban nem garanciái a gazdag gyerekeknek: a Nasdaq cikke szerint a tehetős családok 70%-a a második generációra, 90%-a pedig a harmadik generációra elveszíti vagyonát. Az okok között lehet, hogy a sok pénzzel felnövő gyerekek nem becsülik meg annak értékét így elherdálják az örökséget; nincsenek kitartásra, kemény munkára kényszerítve; vagy a szüleik nem bíznak bennük annyira hogy pénzt bízzanak rájuk. Az anyagiak tabusítása miatt elmarad a gazdagság és szegénység közötti egyik legfontosabb különbség, azaz a:

Pénzügyi műveltség, pénzügyi edukáció

Akár a megörökölt családi vállalkozást kell tovább fejleszteni, családi vagyont valahogy nem elherdálni, vagy a gondolatkísérletben hozzánk vágott 35 millió forintot ügyesen felhasználni, el tudjuk képzelni, hogy az fogja a legjobban venni az akadályokat, akinek megvan a megfelelő ismerete, hozzáértése a pénz kezeléséhez. Megfelelő információk birtokában tud döntéseket hozni, befektetni, megtakarítani. A nap végén tehát, ha az újraosztás után minden pénz visszaszivárogna a gazdagokhoz, akkor azt a vagyon megtartásához és gyarapításához szükséges tudás befolyásolná a legjobban.

Olvass tovább:

Fotó: Katt Yukawa / Unsplash

Sólyom Eszter
A MinnerAkadémia színfalai mögött azon dolgozom, hogy a legfontosabb információk a lehető legjobb minőségben jussanak el hozzád. A Minneren előszeretettel írok cégkultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, szervezetfejlesztésről.

Cápák között 5. évad 5. rész: A szendvics nem jó biznisz? De a táska workshop igen?

Hiába nyered meg a Konyhafőnököt, ettől a befektetőknél nem indulsz nagyobb előnnyel, sőt lehet nagyobbak is az elvárásaik? A műsorban szendvics üzlettel jött a...

A vevőszerző Facebook hirdetések 5 kötelező eleme

Te is szeretnél olyan Facebook hirdetéseket indítani, amik pénz égetése helyett bevételt, és ami még fontosabb profitot termelnek? Ez sajnos nem olyan egyszerű, hogy...

Meki reklám, amiben nem szerepel hamburger – Hírszemle #38

Az emberek pont azért beszélnek a McDonald's reklámjáról, mert hiányzik belőle a hamburger, vagy éppen a Mekis színek. Ez kreatív marketing! Közben egy másik...

Marketing stratégiák, szemléletek röviden, összegyűjtve

Mikor a listát készítettem jöttem rá én is, hogy mennyi lehetőség van előttünk, hogy igazán csúcsra vigyük a marketingünket. Csak válogatni kell! Most a...

Itt az év legkevésbé produktív időszaka. Szerezz most előnyt a konkurenciával szemben!

Új év új lehetőségek! Bár kicsit lassan készült el ez a cikk, megérkezett 2023 és bízunk benne hatalmas lendülettel álltál neki a munkának az...

Cápák között 5. évad 4. rész: Import vállalkozás, mese biznisz, diák kuponozás

Hoppá hoppá! Mennyi pénz, mindenki kedves volt, nagy dráma nem volt. Ez jó adás! És megint a Tiktok, megint egy projekt, ami a Tiktok...

5 másodperces trükk, amivel több követőt szerezhetsz TikTokon [esettanulmány]

Van gyakorlati haszna a cselekvésre ösztönzésnek, CTA-nak a TikTok videókban? - kérdezte tőlem Milán az őszi tiktokos Minner eseményen, és ezzel elültette a bogarat...

Interjú a ChatGPT-vel. Mire használjuk a cégben az Ai-t? Aggódnunk kell? – podcast

Azon gondolkodtam, hogy miként tudom legjobban bemutatni a ChatGPT-t. És közben, ahogy a Minnertől megszokhattad, inspiráljalak is. Így erre a videós, podcastos interjúváltozatra esett...