Ha újra elosztanánk a világ összes vagyonát, akkor…

Dátum

Megosztás

Beárnyékolja a gazdasági kilátásokat a recesszió rémhíre, az átlagembert a magas infláció és emelkedő rezsiköltségek húzzák, miközben a World Inequality Report 2022 szerint a népesség 10%-a birtokolja a globális vagyon 75%-át (a top 1% kezében van a teljes vagyon 38%-a). A gazdasági egyenlőtlenség és a gazdasági növekedés között azonban érdekes összefüggés van.

Gátolja a növekedést a nagy egyenlőtlenség

Szögezzük le az elején: egy piaci alapú gazdasági rendszerben valamennyi egyenlőtlenség elkerülhetetlen. Hiszen:

az emberek eltérnek tehetségben, szorgalomban, érdeklődési körben, és a szerencse sincs egyenlően elosztva.

Az IMF azonban arra figyelmeztet, hogy a túlzott egyenlőtlenség erodálja a társadalmi kohéziót, politikai polarizációt (szélsőségek megerősödését), és végső soron alacsonyabb gazdasági növekedést okoz.

A gazdaságnak bizony jobb, ha a gazdagok továbbgazdagodása helyett a szegényebb lakosság vagyona nő, a fejlett világra azonban jelenleg nem ez a jellemző.

Gondolatkísérlet: mi lenne, ha újraosztanánk az összes pénzt?

A globális egyenlőtlenséget nem tudjuk gombnyomásra megoldani, de ha megtehetnénk, vajon mi történne? Tegyük fel, hogy újra tudjuk osztani a világ teljes vagyonát az emberek között. Egyáltalán mennyi jutna? Megoldana minden problémát, éhezést? És hosszú távon fenntartható volna-e ez az egyenlőség – vagy visszaállna rövid időn belül minden a jelenlegi helyzetbe?

Először is, nem kapnánk akkora csekket, mint gondolnád: a Bloomberg adatai szerint a globális vagyon 530 billió (ezer milliárd) USD, amiből kerekítve 90 000 USD azaz körülbelül 35 millió forint jutna minden 15 év feletti személynek (tegyük fel, hogy a fiatalabbakról a családjuk gondoskodik).

Borítékolható a vagyon visszarendeződése?

A mi lenne, ha… kezdetű kérdésekre nehéz helytálló választ adni, olvassátok ezt a bekezdést fenntartásokkal. De a legtöbb feltételezés szerint elég gyorsan visszarendeződne a globális vagyon a mostanihoz hasonló megoszlásba. Erre utal az alábbi idézet is:

“Ha a világ minden pénzét összegyűjtenénk és kiosztanánk az emberek milliárdjai között, viszonylag rövid időn belül a gazdagok újra gazdagok, a szegények ismét szegények lennének.” – Kurt Tepperwein

Nem mindegy azonban, hogy miért. Sokan úgy gondolják, a jelenlegi pénzügyi egyenlőtlenség is annak köszönhető, hogy egyesek kreatívabbak, intelligensebbek, kitartóbbak, keményebben dolgoznak, mint mások. Szerintük a gazdagság a belső teljesítőképesség, tudat, akarat kérdése. Persze, az emberi kapzsiság is hozzásegítene a visszarendeződéshez.

Másrészről viszont leegyszerűsítés, hogy aki szegény, annak elég csak a hozzáállásán változtatni, biztos nem akarja eléggé vagy lusta dolgozni. Tagadhatatlan a családi háttér, az edukáció, egészségügyi helyzet, vagy a bőrszín szerepe a sikerben. Nem kizáró ok, és nem is kifogás, de vitathatatlan hogy nem indul minden ember egyenlő versenyfeltételekkel az életben.

#kutatás: Intelligencia kérdése a siker? Kutatások bizonyítják, hogy nem az alacsonyabb intelligenciájú emberek kerülnek szegénységbe, hanem maga a szegénység állapota az, ami csökkenti a kognitív kapacitást. Magyarul, szó szerint elbutít a nélkülözés: a pénzhiányból fakadó aggodalmak felemésztik az egyén mentális kapacitását, így kevesebb marad más feladatokra. Ez a folyamat pedig nem generációkon keresztül történik, hanem akár egy éven belül. Az egyik kutatásban például a termelés szezonalitásának kiszolgáltatott földműveseket vizsgáltak. Ugyanaz a gazdálkodó csökkent kognitív teljesítményt mutatott betakarítás előtt (amikor nélkülöznie kellett), mint a betakarítás után, amikor épp sok pénzre tett szert.

Családban marad – vagy mégsem?

A Wall Street Journal blogja hozta le, hogy Firenzében a jelenleg tehetős családok azoknak a leszármazottai, akik 600 évvel ezelőtt is gazdagok voltak. Kutatók 1427-es adózási adatokat hasonlítottak össze 2011-essel. A rokonságot az azonos vezetéknevek alapján azonosították – ezt a nagyon jellegzetes és regionális olasz vezetéknevek tették lehetővé. A kutatók szerint a 15. századbeli felmenők foglalkozása, bevétele és vagyona alapján megjósolható a ma élő leszármazottak foglalkozása, bevétele és vagyona.

A jelenlegi adófizetők közül a legjobban keresők már hat évszázaddal ezelőtt is a társadalmi-gazdasági ranglétra tetején voltak!

Az olasz kutatók szerint a firenzei adatok erőteljes bizonyítékai arra, hogy a társadalmi-gazdasági státusz hihetetlenül tartós, a társadalmi osztályok között nem olyan nagy az átvándorlás, mint azt gondoltuk eddig.

A gazdag szülők azonban nem garanciái a gazdag gyerekeknek: a Nasdaq cikke szerint a tehetős családok 70%-a a második generációra, 90%-a pedig a harmadik generációra elveszíti vagyonát. Az okok között lehet, hogy a sok pénzzel felnövő gyerekek nem becsülik meg annak értékét így elherdálják az örökséget; nincsenek kitartásra, kemény munkára kényszerítve; vagy a szüleik nem bíznak bennük annyira hogy pénzt bízzanak rájuk. Az anyagiak tabusítása miatt elmarad a gazdagság és szegénység közötti egyik legfontosabb különbség, azaz a:

Pénzügyi műveltség, pénzügyi edukáció

Akár a megörökölt családi vállalkozást kell tovább fejleszteni, családi vagyont valahogy nem elherdálni, vagy a gondolatkísérletben hozzánk vágott 35 millió forintot ügyesen felhasználni, el tudjuk képzelni, hogy az fogja a legjobban venni az akadályokat, akinek megvan a megfelelő ismerete, hozzáértése a pénz kezeléséhez. Megfelelő információk birtokában tud döntéseket hozni, befektetni, megtakarítani. A nap végén tehát, ha az újraosztás után minden pénz visszaszivárogna a gazdagokhoz, akkor azt a vagyon megtartásához és gyarapításához szükséges tudás befolyásolná a legjobban.

Olvass tovább:

Fotó: Katt Yukawa / Unsplash

Sólyom Eszter
A MinnerAkadémia színfalai mögött azon dolgozom, hogy a legfontosabb információk a lehető legjobb minőségben jussanak el hozzád. A Minneren előszeretettel írok cégkultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, szervezetfejlesztésről.

Változtatok a marketingszövegen. Lesz több eladásom? Mutatom az eredményt!

Ott a termék, szolgáltatás a weboldalon. Tiszta sor, hogy jó a termék, veszegetik is, vagy ahogyan a kínai importosunk szokta mondani: csipegetik. Nos felmerül...

Így áll a 3 friss vállalkozás néhány héttel az indulásuk óta – Business GYM

A Minner Business GYM-be nem csak cikk formájában szeretnénk tartalmat gyártani, hanem videó formátum is segíteni fog még jobban elmélyülni a vállalkozás indítás rejtelmeibe....

Hírszemle: Saját fizetését emelte a CEO válságban, étel dropshipping, IKEA víztakarékos megoldása

Egy légitársaság vezetője béremelést eszközölt saját magának akkor, amikor is a cég éppen válságban van. Roppant érdekes helyzetet szült, természetesen sokan támadták. A közösségi...

Gerillamarketing: Ízteszt, termelői vs bolti zöldség. Lecsó kóstolás, vakteszt

Na ezt már szeretem! Amikor egy beszélgetésből tettek születnek. Azért vagyunk vállalkozók, hogy problémákat oldjunk meg és persze kipróbáljunk minél több dolgot, hogy lássuk...

Nekem ezért fognak fizetni? Egy leendő és egy veterán szabadúszóval beszélgettem [podcast]

A felvétel még nyáron készült, amikor is összejött egy tucat szabadúszó a Minner főhadiszálláson. Olyan digitális szabadúszók, akiknek mindössze egy laptop is elég a...

Esettanulmány – Így vezette be a Google Workspace-t a Tumblebee

Még a tavasszal volt egy olyan akció a Minnernél, amely esetén ha megvett valaki adott üzleti kurzusokat, akkor a vásárlás után egy hónappal egy...

Hírszemle: Energiaválság, csődhullám. Beszéljünk a fizetésről? Web3 tényleg működő része

A cégek csődjeit hozza a rezsiválság, a cégek áremeléssel és takarékoskodással próbálják elejét venni ennek. 1600 vállalatvezető nyilatkozott erről a Portfóliónak, ezt a hírt...

Csökkenő szállítási díjak Kínából. Jó hír, vagy a recesszió előszele?

Olyan alacsony díjszinteken lehet konténereket Európába szállítani Kínából, amelyek a koronavírus okozta árrobbanást követően sokáig elképzelhetetlennek tűntek. Kétéves mélyponton vannak mind a tengeri-, vasúti és...