KezdőlapDigitális ninjaHírlevél kézbesítési csekklista: 8 dolog, amivel javíthatod a hírleveleid megnyitási arányát

Hírlevél kézbesítési csekklista: 8 dolog, amivel javíthatod a hírleveleid megnyitási arányát

-

Biztos Te is jól tudod és több helyen is olvastad, hogy az e-mail-marketing még mindig a leghatékonyabb marketingeszközök sorába tartozik. Rengeteg szoftver létezik ma már arra, hogy sikeresen és hatékonyan vedd fel a repertoárodba az e-mail marketinget, például a Mailerlite, Mailchimp, Active Campaign, Webgalamb, Listamester és még sorolhatnánk.

Összefogott a Minner és a Billingo, hogy a digitalizáció igazán kézzelfogható legyen egy magyar vállalkozás számára. Legyél Te is innovátor! Használd a digitális megoldásokat! Mutatjuk, hogyan kell. 

Ezekben a szoftverekben egy csomó beállítást találsz arra vonatkozóan, hogyan érd el azt, hogy minél többen megnyissák és elolvassák az e-mailedet. Viszont mégis megtörténik az, hogy összeraksz egy ütős hírlevélkampányt, majd szomorúan látod, hogy mégsem produkálja azokat a megnyitási számokat, amiket vártál tőle.

Ennek a problémának két vetülete lehet: marketinges és technikai. Ebben a cikkben az utóbbival fogok foglalkozni, ugyanis hoztam neked egy csekklistát, amelyben 8 lépést találsz arra vonatkozóan, hogy technikai oldalról hogyan tudod javítani a hírleveleid megnyitási számait. Fontossági sorrendben fogunk haladni, tehát ebben a sorrendben pipáld ki őket a maximális hatásért. Előre szólok az első rész egy kicsit technikai lesz. Lássuk hát!

Ezt a cikket Erdélyi Ádám a Minner digitális ninjája, Google Workspace képzés oktatója és a digitalismindenes.hu alapítója írta.

A cikk apropója: nemrég segítettem Milánnak beállítani a DNS rekordokat (DKIM, SPF, DMARC) a Google Workspace-es átállásuk után, és egy Minner Extra bejegyzésben le is írta, hogy ezekkel az aprónak tűnő technikai beállításokkal sikerült 38%-ról 50%-ra feltornáznia a Minner hírlevél megnyitási arányát.

8. Csak domaines email címet használj hírlevél küldésre!

Szerintem már rengetegszer lett hangsúlyozva, de kérlek, NE gmailes e-mail címről küldj ki hírlevelet. Ha röviden akarnám megfogalmazni az okát, akkor azt mondanám, hogy azért így csináld, mert ez a profi megoldás, ami minden vállalkozónak/cégnek meg kell, hogy legyen.

Viszont nézzük kicsit technikaibb oldalról is: ha nem domaines e-mail címet használsz (info@domained.hu például), akkor semmilyen kontrollod nem lesz a kézbesíthetőségi beállítások felett, és így nem tudsz mindent kipipálni erről a csekklistáról. Másrészről pedig sokkal nagyobb az esélye, hogy spam aktivitással köti össze a fogadó fél e-mail rendszere a hírleveled, ha közönséges gmail.com-os e-mail címet használsz.

Ha van weboldalad, akkor igazából csak két kattintás és máris van domaines e-mail címed is, szóval semmi nem akadályoz meg abban, hogy üzleti e-mailezést használj. Ha pedig azért használod a Gmailt, mert azt szoktad meg, akkor ajánlom helyette a Google Workspace-t. Itt találsz egy cikket, hogy ez miért jobb választás, mint a sima ingyenes Gmail.

7. Legyenek megfelelően beállítva a DNS rekordjaid az e-mail rendszeredben!

Ha kipipáltad a domaines e-mail címet, akkor előbb forduljunk kicsit a levelező rendszered felé még mielőtt hírlevelet küldesz. Le kell ellenőriznünk ugyanis, hogy megtalálhatóak-e az e-mail rendszeredben a megfelelő autentikációs kódok.

Ezek azért fontosak, mert minden hétköznapi e-mail rendszer (Gmail, Freemail stb.) ellenőrzi a bejövő leveleket a spamek kiszűrése miatt. A szűrés közben 2 tesztet végeznek el: DKIM és SPF-teszt. Tehát ahhoz, hogy téged ne szűrjön ki az algoritmus, mint spam, el kell helyezni a DKIM és SPF-kódokat az e-mail rendszeredben.

  • Ha a tárhelyed e-mail rendszerét használod (Roundcube), akkor csak ellenőrizd le a DKIM és SPF-kódok meglétét a DNS-zóna szerkesztőben a cPanelben, mert valószínűleg neked már megvannak. (Hogyan ismered fel őket: DKIM esetében a rekord nevében szerepel az, hogy „domainkey”, SPF-rekord estében pedig a rekord első eleme ez lesz: v=spf1.)

Ha nem találsz ilyeneket, akkor fordulj szakértőhöz, aki beállítja neked ezeket.

  • Ha Google Workspace-t vagy Microsoft 365-t használsz, akkor pedig keresd ki a beállításokban az e-mail autentikációs részt és kövesd az ottani utasításokat. Ha Google Workspace-t használsz, akkor az Átfogó Google Workspace kurzusban ezen a témán is végigvezetlek és egyéb hasznos információkkal is ellátlak.

Viszont van még egy nagyon fontos rekord, amit be kell állítani, ez pedig a DMARC. Ezt tuti, hogy nem generálta le neked semmi, szóval manuálisan add hozzá a DNS-zóna szerkesztőhöz a következő rekordot: 

  • Név: _dmarc.domained.hu (értelemszerűen a domained.hu-t kicseréled a sajátodra)
  • TTL: 3600
  • Típus: TXT
  • Rekord: v=DMARC1; p=none; rua=mailto:hello@domained.hu (az e-mail címet cseréld ki a sajátodra, lehetőleg olyanra, aminél annyira nem zavaró, ha heti riportokat kapsz)

6. Vedd fel a hírlevélszoftveredet is a DNS-rekordokba!

Ez a rész az előző folytatása, szóval mindenképpen végezd el a 7-es pontot mielőtt tovább lépsz. Ha megvagy vele, akkor pedig továbbmegyünk és beállítjuk a hírlevélszoftvert, mint a domained nevében e-mailt küldő programot. Erre is a DKIM és SPF-rekordokat fogjuk használni. 

Minden hírlevél szoftvernél van egy olyan beállítás, hogy autentikáció (vagy valami hasonló elnevezésű), ott találod ezeket a rekordokat. Mailerlite-ban például: Saját fiók  Domainek  Autentikáció

A DKIM-et csak simán add hozzá a tárhelyed DNS-rekordjaihoz az ott található útmutató alapján. Az SPF-rekord esetében pedig a már meglévőt fogod kibővíteni az ott található kód részlettel (nyugi- nem kell tudnod kódolni egyáltalán, viszont ha nem vagy biztos a dolgodban, hívj szakértőt inkább).

Büszke lehetsz magadra, ugyanis most már minden technikai feltételt megteremtettél arra, hogy jól teljesítő hírleveleket küldj ki. Úgyhogy el is kezdheted összerakni a hírlevelet én pedig mutatom, hogy közben mire figyelj oda:

5. Ne tömd tele egy csomó HTML-lel a hírlevelet!

Ezt a problémát a hírlevélrendszerek ún. „drag and drop” szerkesztői jól kezelik, viszont ettől függetlenül nem árt odafigyelni arra, hogy ne legyen dugig a hírlevél HTML-kóddal. Azért lehet ez probléma, mert a rosszindulatú spam e-mailek ugyanúgy tele vannak HTML-kóddal, így a címzett e-mail rendszere ki van rá hegyezve, hogy ezeket szűrje. Ez a probléma akkor ütheti fel jobban a fejét, ha saját, egyedileg készített e-mail sablont használsz a vállalkozásodban. 

4. Ne feledkezz meg a „plain text” verzióról sem!

+információ. Milánnak van egy izgalmas e-mail marketing képzése a MinnerAkadémián.

Ha az előbb említett „drag and drop” szerkesztőt használod, akkor az eredmény egy szép, dizájnos hírlevél lesz képekkel, színekkel és formákkal. Ezeket az e-mail rendszerek többsége simán megnyitja, viszont még mindig van egy pár olyan is, ami az ilyen típusú e-maileket nem bírja megnyitni normálisan. Ilyenkor jön a képbe a „plain text” verzió. Ebben a verzióban semmi más nincs csak a nyers, formázatlan szöveg viszont, ha probléma adódik a színes-szagos hírlevél megnyitásával, akkor ez a „plain text” verzió fogja átadni azt a tartalmat, amit Te eredetileg át szerettél volna adni a címzettnek – így semmiképp se feledkezz meg róla. Mailerlite-ban például ezt itt találod:

3. Ne feledkezz meg a képek ALT-címkéjéről sem!

Apropó képek: ha Mailerlite-ot használsz, akkor biztos találkoztál már ezzel a kis zöld ALT gombbal, mikor képet illesztettél be.

Viszont, ha nem Mailerlite-ot használsz, akkor is valamilyen formában találkoznod kellett az ALT-címkével. Ez a „tag” azért fontos, mert itt adod meg, hogy mi a kép kvázi tartalma arra az esetre, ha valamilyen probléma miatt nem töltődne be rendesen a kép. A fenti példában én például logót illesztettem be, így a kép ALT „tag”-je: Digitális Mindenes logó.

Ez azért is fontos, mert ha van rendesen kitöltött ALT-tag, akkor a fogadó fél e-mail rendszere könnyebben tudja olvasni és pásztázni az e-mailt, tehát nagyobb eséllyel kerülöd el a spam mappát.

2. Óvatosan a rövidített linkekkel!

Megtörténhet olyan, hogy szeretnél egy linket is beszúrni a hírleveledbe (mondjuk, ami egy landing oldalra mutat), viszont az túl hosszú, nem fér ki, és így elcsúfítja a designt. Ilyenkor jönnek a képbe a különböző URL/link rövidítési megoldások (Bitly és társai). Viszont azért vigyázz ezekkel, mert a rosszindulatú spam e-mailekben pontosan ilyen rövidített linkek találhatók, hogy egy szép köntös mögé lehessen rejteni az adathalász linket. Ezért az e-mail rendszerek nagyon figyelik ezeket a lerövidített linkeket és azt, hogy mennyire egyszerű kibogozni, hogy igazából hova is mutatnak. Így nagyobb valószínűséggel kerülöd el a spam mappát, ha csak moderáltan használsz rövidített linkeket a hírleveledben.

1. Teszteld a hírleveleket kiküldés előtt!

Ne küldj ki úgy hírlevelet, hogy előtte nem tesztelted, hogy technikai oldalról megtettél-e mindent annak érdekében, hogy minél nagyobb megnyitási arányt és minél kevesebb spam mappát érj el. Erre a legjobb eszköz a mail-tester.com. Elküldöd a megadott teszt e-mail címre a hírleveledet és az oldal kidobja, hogy mi az, ami rendben van és mi az, amin javítani kell. Az egyetlen hátránya, hogy egy nap csak 3 hírlevelet enged tesztelni ingyenesen.

Remélem ez a cikk a segítségedre lesz abban, hogy még jobban teljesítő hírelveleid legyenek.

Merre tovább?

A Billingo a Digitális Ninja rovat támogatásával is sokat segített, hogy kiaknázd a digitalizációban rejlő lehetőségeket. Ha már rákanyarodtál erre az útra, ne állj meg – nézz körül Billingo digitális megoldásai között, és kezdd el őket használni! Digitalizációra, innovációra fel! Kattints ide!

Fotó: Envato License

Üzleti képzések - Tudásrészvény

Fektess a tudásba a MinnerAkadémia üzleti képzésein keresztül! Azonnal használható tudást adunk a kezedbe videókon és letölthető útmutatókon keresztül. Megnézed és használod. És így lesz a tudásból profit.

Erdélyi Ádám
Az a célom, hogy egy olyan tudáshalmazt gyűjtsek össze és adjak át Neked, amivel könnyebben tudod digitalizálni a vállalkozásod. Ehhez összegyűjtöttem az eddigi tapasztalataimat és képességeimet, hogy tényleg gyakorlatiasan és érthetően adjam át ezt a sokszor száraz és technikai témát.

Hol tart a vállalkozásod?

További friss cikkek