Na ez érdekes lesz! Egy nemzetközileg is elismert piackutató cég felméréséből kiderült, hogy a cégek e-kereskedelmi részlege nem hozza az elvárt profitot, de még azt is találták, hogy elmarad egy offline üzlet haszonrátájától. Ez nagyon érdekes, mert lehet az e-kereskedelemben nem mindig tudnak belenyúlni a tutiba? Na, de van itt más hírünk is. Az extrovertált embereket valójában nem is szeretik az emberek, pedig pont ők a legnyitottabbak, társaság középpontjai. A Z generáció vásárlási szokásairól is beszéltünk, hiszen ők költenek majd most egyre többet, és bizony a te és a mi vásárlóink is lesznek, sőt már azok. A mikrofonok mögött Sólyom Eszter, Nyiri Donát és Mándó Milán.

Tudod! Hang is van és szöveges verzióban is megvannak a hírek, sőt már a percet is látod, hogy mikor beszélünk adott hírről.

A podcast hanganyaga

Spotify-on itt éred el, Apple Podcast-ben itt, vagy az alábbi lejátszón keresztül

A témák, hírek időbélyegei: 

• Hogyan tájékozódunk vásárlás előtt, vásárlás szempontok – BónuszBrigád – GkiDigitál kutatás – 3:05
• A webáruházak nehezebben érnek el profitot, mint a fizikai boltok? kutatás – 13:59
• Az extrovertált emberek, vezetők valójában nem is szimpatikusak? – kutatás – 25:55
• Z generáció vásárlási szokásai – 33:53
• Picsello teljes integrált rendszer fotósoknak. Milyen piacon működhetne még? Miért nincs több ilyen? – 47:20
• Miért tévút a drop servicing? És mi működik helyette? 58:03

A hírek szöveges verzióban

Tudod! a podcastben át is beszéljük ezeket!

Hogyan tájékozódunk vásárlás előtt, vásárlás szempontok – BónuszBrigád – GkiDigitál kutatás

Szolgáltatások keresése előtt a Bónusz Brigád kutatásában részt vevők legnagyobb része (85%) internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele innen szerzi ismereteit – természetesen a fiatalabb generáció körében ez az arány magasabb, a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.” – jelenti a Digital Hungary. 

• A 18-29 évesek harmada, a 40 év felettiek fele hírlevelekből is tájékozódik
• a kutatásban részt vevők harmada, köztük a 18-24 évesek fele ismerősöket is megkérdezi, kér segítséget, tanácsot a barátoktól
• minden harmadik ember informálódik kuponos oldalakról, nyomtatott újságból azonban csak a kutatásban részt vevők 13%-a kap hírt akciókról
• 84%-a a válaszadóknak kuponokat, akciókat kínáló oldalon vásárol utazást, szolgáltatást, belföldi élményeket. 
• mire irányul ez az alapos tájékozódás? Egy ajánlat kiválasztásakor a legfontosabb szempont az ár-érték arány, a szolgáltatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat, a vásárlás, foglalás egyszerűsége – sokan otthagyják a bonyolult checkout oldalakat. A webáruház megbízhatósága, ezáltal például az értékelések is sokat nyomnak a latba. Majdnem minden második fogyasztónak fontos az alapos, részletes termék vagy szolgáltatás leírás, ezek nélkül nehezen döntenek. Ezért szeretnek olyan oldalakat választani, ahol részletbe menően, előre választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben vagy telefonon tovább érdeklődniük. 
• a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége 
• Fontos! Egy kuponozós oldal készítette a kutatás, kuponozók között készült a felmérés. Viszont a GKI Digitál ismert piackutatás, módszertanilag rendben, de ez PR kutatás.
• Forrás: GKI Digital – DigitalHungary

A webáruházak nehezebben érnek el profitot, mint a fizikai boltok? kutatás

A retail dive-on jelent meg az Ipsos globális piackutató intézet egy kutatása, ami szerint a tisztán online árauházak között kétszer annyi a nem profitábilis üzlet, mint a fizikai boltot is vagy a csak fizikai boltot üzemelőt között. Ez utóbbi 20%, míg a webshopoknál 44%. Szintén nagy az eltérés abban, hogy mennyire küzdenek a profitot javító befektetésekkel. Webshopoknál 69%, míg hibrid vagy fizikai boltoknál 39% nehezen vág bele ilyen beruházásokba.

A Covid berobbanásával sok kereskedőnek kapkodva, messze nem optimális megoldásokkal kellett belefognia az online étékesítésbe. 70% nyilatkozta ezt. Azóta pedig igazából ennek isszák a levét, folyamatosan költeniük kell a vásárlói élmény javítására, a több csatornás értékesítésre, az újfajta stratégia alkotásra, a digitális marketing eszközökre, analitikai eszközökre, ügyfélszolgálatra, magára webáruház máködtetésre és persze az újfajta logisztikára.

A kutatás egyik nagy tanulságlevonása, hogy a kereskedelmi szektor árrései még egy fizikai boltok dominálta világban alakultak ki. Ennél az értékesítésnél a vásárló rengeteg dolgot maga végez, ő jön el a boltba, ő válogat, csomagol és ő is viszi haza a terméket. Kis túlzással egy produktív ingyen alkalmazott volt. Ezzel szemben online értékesítéskor a bolt feladata a válogatás, a csomagolás és szállítás elrendezése, még ha ezt kis is fizeti a vevő, munkaidőben jelentős szervezési költség. A válaszadók 40%-a nem éri el a kívánt profitot online és 25%-nál konkrétan veszteséges az e-kereskedelmi üzletág. Forrás: Ipsos – retaildive.com

Az extrovertált emberek, vezetők valójában nem is szimpatikusak? – kutatás

Harvard és Stanford kutatói által végzett friss kutatásban 2500 MBA hallgatót kérdeztek meg osztálytársaikról vagy ismerőseikről alkotott véleményükről. Röviden: a válaszadók úgy látták, hogy az extrovertált embereket jobban érdekli saját énképük, mintsem mások mondanivalójának meghallgatása. A kutatók azért is szeretnék ezt kideríteni, mert el szeretnék oszlatni az a vezetői tévhitet, hogy a magabiztos csevegőnek számító emberek pozitív hírnévnek örvendhetnek. Érdekes, hogy a kutatás így megerősíti egy korábbi tanulmány felismerését, mégpedig azt, hogy az introvertáltak jobb jobb hallgatóságnak bizonyulnak.  Forrás: inc.com

Z generáció vásárlási szokásai

A Z generáció felnövő félben van, és egyre nagyobb vásárlóerővel bír: csak az Egyesült Államokban 360 milliárd dollárt költenek évente, ezért megszólításuk és elérésük egyre fontosabb az e-kereskedők számára is. A kosárérték.huelőrejelzése szerint a 2020-as évekre közepére már a Z generáció lesz a legfőbb fogyasztói csoport, így nem árt tisztában lenni az elvárásaikkal, körükben terjedő trendekkel… „A Z generáció tagjai szinte száz százalékban rendelkeznek okostelefonnal, és a legfontosabb számukra az elektronikus vásárlás szempontjából, hogy kényelmesen és gyorsan fizethessenek a megvásárolt termékekért. Az elsődleges marketingcsatorna az elérésükre pedig már szinte teljes egészében a közösségi média.” (Kosárérték) Tudatosan használják a kriptovalutákat, blockchain-en alapuló digitális fizetőrendszereket, 10%-uk pedig használ NFT-t is. 

A Gen Z fogyasztók megszerzéséhez nagyon fontos először is a társadalmi felelősségvállalás, így hatnak rájuk a társadalmi hasznosságot előtérbe helyező márkaüzenetek. A szociális egyenlőség, klímaváltozás elleni harc, állat- és környezetvédelem. Bár pénzügyileg nagyon tudatosak, és sok bennük a jövő miatti szorongás, mégis hajlandóak többet költeni a társadalmi értékek mellett kiálló márkák termékeire. 

Másodsorban, a Z generáció tagjai igazi digitális bennszülöttek, nincsenek ellenérzéseik a digitális megoldásokkal szemben, szívesen vásárolnak és fizetnek online, használnak digitális tárcákat, előfizetéses megoldásokat, Revolutot… Viszont rendkívül tudatosak is, figyelnek a személyes adataik védelmére, és elvárják a megfelelő tájékoztatást, például egy előfizetésnél a következő levonandó összegről. 

Harmadszor, ha a Gen Z-re lősz, akkor fontosak lesznek számodra az alternatív fizetési módszerek. Elvárják, hogy a fizetés gyors és gördülékeny legyen, okostelefonnal vagy akár okosórával is. „A mobiltárcás tranzakciók száma a koronavírus-járvány hatására szintén hatalmas lökést kapott, értékük pedig 2022-ben az Egyesült Államokban mintegy 266 milliárd dollára rúg majd. A digitális fizetési megoldások szülőhazájában, Kínában pedig ez meghaladhatja majd a 60 billió dolláros összeget is.” Forrás: Kosárérték

Picsello teljes integrált rendszer fotósoknak. Milyen piacon működhetne még? Miért nincs több ilyen?

A picsello egy fotósoknak készült teljesen integrált platform. Egyszerre vannak benne üzleti eszközök, analitikák, képzések, számlázás, ügyfélkezelés. Kifejezetten azoknak a fotósoknak készült, akik szabadúszóként dolgoznak és rosszul állnak a digitalizációban. A bemutatkozó videójukban idősebb (40+) fotósok beszélnek arról, hogy túl sok szoftvert kell kezelniük, nem tudják őket rendesen megtanulni, utálják az egészet. Ezt a GKI kutatása után el is tudom képzelni, egész hiteles a reklámfilm. Nekik készült egy nagy szoftvercsomag, felhasználóbarát felülettel, tippekkel, könnyű tanulási görbével. A veterán fotósok által készített app ad tippeket az üzletvitelhez, árazáshoz, marketinghez, van benne korlátlan tárhely a fotóknak, külön lehet az ügyfelek galériáit kezelni és egyből onnan megosztani velük a képeket, de időpont foglalásokat is kezel. A Picsellon keresztül lehet eladni és szerződni is. A fotó szerkesztésen túl tényleg mindent beletettek, ami egy szabadúszónak vagy akár még egy kisvállalkozásnak kellhet. Forrás: smallbiztrends.com

Miért tévút a drop servicing? És mi működik helyette?

Amikor kiderült, hogy a drop shipping lényegében csak a print on demand piacon működik (pólónyomtatás, bögre, ajándékra nyomtatás…), akkor a guruk azt mondták hééé hát akkor szolgáltatást droppolj! Az ötlet szerint csak bújod a webet, találsz olyan hirdetést, hogy valaki weboldalt akar. Felmész Fiverr-re, keresel olyat, aki jóval a megbízási díj alatt elvállal ilyet. Beküldöd neki a projektet, elvállalja, te az ő portfoliójával pályázol végül az eredeti megbízónál. 

Az ötlet szerint csak bújod a webet, találsz olyan hirdetést, hogy valaki – például – weboldalt akar. Felmész Fiverr-re, keresel olyat, aki jóval a megbízási díj alatt elvállal ilyet. Beküldöd neki a projektet, elvállalja, te az ő portfoliójával pályázol végül az eredeti megbízónál. 

Oké, tehát röviden szolgáltatás közvetítő, vagy hívjuk sales-nek? Na várjunk csak, a fenti Fiverr vagy akár Upwork oldal nem pont erre jött létre? Miért is kellenél te a képbe? Mindig mosolygok, amikor TikTok guruk mutogatnak olyan szoftvereket, amiket egyébként ők maguk nem is használnak, és a követők nagy része sem fog. A legviccesebb, hogy volt aki a videóban említette, hogy ő még csak egyszer használta a platformot… Na szóval összességében ilyen már létezik, csak kicsit több felelősséggel. Ezt úgy hívják projektmenedzser. De majd erről lejjebb. 

Nos itt már alapból sok helyen piros a zászló: 

• Nem egy 200 dolláros indiai fejlesztőt akar az 1000 dolláros megbízásra az ügyfél, még ha neked ebből is lenne a jó deal. 
• Önmagában a drop shippingnél is mi magunk értékesítjük a terméket, csak más szállítja, más csomagolja. A felelősség ettől a miénk. Szintén ebben az esetben a drop servicingnél, minket bíznak meg az adott projekt, szolgáltatás leszállításával. A felelősség is a miénk. És bizony elég sok szabadúszó – megbízó közös munkát láttam, ami nem volt súrlódásmentes. 
• Nincs trend, ami megerősítené ezt az ötletet. 
• Módosítás esetén ki kit csesztet?
• Forrás, vagyis bővebben ebben a Minner cikkben: Miért tévút a drop servicing? És mi működik helyette

Korábbi hírszemléink

• Hírszemle: Egy hét a Metaverzumban, Zalando hazai egy hónapja, 100 látogatóból… – 06. 22.
• Hírszemle: Tiktokon eladni, Telekom 4 napos munkahét, fürdők csődje, hazai streaming körkép, Disney – 06. 16.
• Hírszemle: Alibizik az Apple? Elektromos autó házilag, a no-code nem veszi el a fejlesztők munkáját – 06. 08.
• Hírszemle: KATA változás, whisky gerillamarketing, digitalizáció egy nagy 0 – 06. 02. 
• Hírszemle: Robot influencerek, fizetős visszaküldés a Zara-nál, asztrológia a 
• Korábbiakért kattints ide!