Vállalkozóként a munkatársaink a legnagyobb befektetésünk, ezért érthető módon szeretnénk egy összetartó, motivált csapatot, akik lelkesen és eredményesen dolgoznak. De ezért bizony tenni is kell! A csapatépítő program első gondolatra megfoghatatlan, nagyvállalati pénzszórásnak tűnhet, pedig az első alkalmazottól kezdve érdemes foglalkozni vele. Nézzük is, hogyan közelíthetik meg a KKV-k, kis cégek a csapatépítést, és mik a legjobb csapatépítő programok, amiket a munkatársak is meghálálnak!

Várjunk csak, kell nekem ezzel foglalkoznom?

Mielőtt becsuknád a cikket, hogy ez valami multis HR-duma, lépjünk egyből vissza egyet. A helyzet az, hogy ha csak nem egyszemélyes hadseregként képzeled el a vállalkozásod jövőjét, akkor muszáj a csapatépítésen gondolkodnod. Minél előbb, annál jobb. Akár ha 10 fő alatti a csapatod, vagy csak az első egy-két munkatárs felvételén vagy túl (sőt, most tervezed!), a csapatépítés fontos szerepet játszik a sikeres munkavégzésben, a csapat kohézióban, egymás iránti bizalomban, és a munkaerőmegtartásban.

A munkavállalók az első 6 hónapban nem a fizetés miatt mondanak fel. A bizalom megingása miatt távoznak.

„A munkavállalók az első 6 hónapban jellemzően nem a fizetés miatt mondanak fel, hanem érzelmi alapon döntenek: a bizalom megingása miatt távoznak. Nem bíznak a vezetőjükben, munkatársaikban, a szervezet céljaiban, kommunikációjában. Már rövidtávon is hatalmas haszna van a csapatépítő-szemléletnek: a munkáltató azt az üzenetet sugározza a munkavállalók felé, hogy nincsenek egyedül, számíthatnak egymásra. A kölcsönösség pedig a szervezeti bizalom alapja.” – mondja Dr. Kalmár Péter, az [eureka] Consulting & Games társalapítója.

„A csapatépítési folyamat szerves része lehet az onboardingnak, segítségünkre lehet, ha tisztázni kell a munkafolyamatokat, ha egy új folyamatot kell bevezetni. Egy jól szervezett csapatépítő esemény segít, hogy megértsük egymás működését, megismerjük a kollégák készségeit, képességeit, ami különösen fontos, hiszen kulcstevékenységek kislétszámú szervezeteknél egy-egy embernél összpontosulnak és szerencsés, ha a csapat látja, ezen feladatok ellátásban hol és hogyan tud jól segíteni.”

Biztos minden csapatépítés épít?

Az interneten közel 687,000 találatot kapunk a „csapatépítő program” kifejezésre, ami számos
lehetőséget kínál a választásra. De ne essünk abba a hibába, hogy azt feltételezzük, mindegyik
ugyanolyan hatékonyan segít a csapatmunka erősítésében. Dr. Kalmár Péter szerint “vannak olyan esetek, amikor borítékolható az, hogy elvérzik a csapatépítés, ennek pedig egyetlen oka, hogy a program, amit megrendeltek a csapat számára egy kiváló program, de nem-csapatépítő-program.”

A csapatépítő programok célja kifejezetten az, hogy támogassák a csoportokat és csapatokat az
együttműködésben, kötődésben és közös célok elérésében. Más programok ugyanakkor általában egyéni vagy specifikus célokat szolgálnak, és nem feltétlenül építik a közösséget vagy erősítik a csapatmunkát.

Mitől lesz egy program valóban csapatépítő?

1. Interakció: A csapatépítő programok gyakran interaktív tevékenységeket kínálnak, mint például játékok vagy csoportos feladatok. Ezek segítik a résztvevőket közelebb kerülni egymáshoz és megismerni egymás erősségeit és gyengeségeit.
2. Szórakozás: A csapatépítésnek szórakoztatónak és motiválónak kell lennie. Ez erősíti az együttműködést, növeli az elköteleződést, javítja a kollégák közötti kapcsolatot.
3. Fókusz: Az egész programnak a csapatra kell összpontosítania. A csapatépítő programok olyan
   készségeket és képességeket fejlesztenek, amelyek a munkahelyi környezetben is kifejezetten
   hasznosak.

Hagyjuk végre a zsákban futást a Kádár-korszakban!

Az iskolai akadályversenyek és hasonló sportprogramok régen népszerűek voltak, de a modern
munkahelyi környezetben új megközelítésekre van szükség.

Bárány Gergely, az [eureka] Games üzletágvezetője így vélekedik: “A megfelelő csapatépítő program az adott csapat sajátos problémáit tartja fókuszban, míg a megfelelő lebonyolítók tudják hogyan közelítsenek ezekhez a problémákhoz úgy, hogy az szervezeti egységet kovácsolva kerüljön feloldásra. Gyakran mondjuk, hogy a jó csapatépítő program a fejlesztés előszobája, ugyanis a képzett játékvezetők könnyűszerrel tudják az adott problémákat megszólítani a megfelelő játékon keresztül. Az így szerzett tapasztalatokat és élményeket nem csak egyéni szinten, de mint szervezet is tovább lehet vinni a program után.”

Tehát, amikor a csapatépítésről és a közösségépítésről van szó, ne elégedjünk meg a „zsákban
futással”. Engedjük el a megszokott módszereket, és válasszunk egy olyan programot, amely valóban csapatépítő és hatékony az együttműködés erősítésében.

#példa:Oké, hogy az adott sajátos problémához adott csapatépítő program illik, de hogy képzeljük el ezt a gyakorlatban? Dr. Kalmár Péter példaképp különböző célokhoz illő játékokat javasolt:

• Ha az a célunk, hogy a csapattagok jobban megismerjék egymást fontos, hogy a csapatépítésre olyan játékot válasszunk, ami könnyen helyzetbe hoz mindenkit és nem csak a kollégákról, magunkról is sok új dolgot megtudhatunk. Ilyen például az Igen! csapatépítő játék.
• A csapatépítés célja lehet a stresszoldás is. A szerepjátékos elemek és a humoros, laza narratívák segítenek eltávolítani a kollégákat a mindennapi énjüktől, így pedig könnyebben nyílnak meg, nemcsak befelé, hanem a munkatársaik felé is. Ezzel meg is teremtettük a bizalomépítés alapját a csapaton belül. Erre remek lehetőséget kíván a Glamúr Lokál vagy Az Underwood – rejtély játék.
• Egy csapatépítő program arra is alkalmas lehet, hogy a személyiségünkhöz és a munkahelyi szerepköreinkhez passzoló felelősségi szintekkel megismerkedjünk. Vérfarkas vadászat során egyáltalán nem mindegy például, ki az önkéntes Polgármester, aki döntéseivel és tanácsaival vezeti a közösséget. Nyomozás során sokat számít, van-e valaki, aki a részfeladatok és az erőforrásokat menedzseli. Csapatjátékok esetén pedig mindig érdekes megfigyelni a tagok közötti dinamikát a problémamegoldásoknál: ki az aki elemez, aki megvalósít, aki irányít, aki mobilizál. A játékos környezet számtalan szerepbe helyezhet bennünket, és megvan az az előnye, hogy a hibázásnak nincs súlyos következménye, sőt sok esetben még humorforrásnak is számít, amiből tanulhatunk.

Milyen gyakran legyen csapatépítő?

Rossz hírünk van, a csapatépítés, szervezetfejlesztés nem egy olyan dolog, amit évente, félévente egy programmal kipipálhatsz, és többet nem kell vele foglalkozni.

„A legcélravezetőbb, ha a csapat építése egy szemlélet, egy cél, ami áthatja a munkát és a
mindennapokat. Azok a munkahelyek, ahol a dolgozók kiegyensúlyozottak, jókedvűek és felszabadultak, a mindennapjaik szerves részévé tettek valamilyen közösségi eseményt, játékot.” – mondja Dr. Kalmár Péter.

Persze ezt nehéz kézzelfoghatóvá tenni, főleg úgy, hogy egy kis cégnél minden erőforrásra szükség van, sőt egy sűrű időszakban nem könnyű egy órát sem beáldozni olyan programokra, amiknek esetleg nem látjuk az azonnali megtérülését. Dr. Kalmár Péter szerint az ideális eset, a tankönyvi átlag havi egy, vagy legalább negyedévente egy csapatépítő program lenne. Ha ez adott cégnek nem reális, akkor a hangsúly a rendszerességen van, és a hozzáálláson, hogy ne taktikai aktivitásként tekintsünk a csapatépítésre, és pláne ne egy „le kell tudni” feladat legyen a to do lista végén.

Ez jó volt, van még ilyen tartalom?

• Online képzésünk elfoglalt cégvezetőknek: Felszabadult vezető: útmutató a delegáláshoz
• Az 5 legnagyobb szervezetfejlesztési és HR hiba, amit a kisvállalkozóknak el kell kerülniük
• Árt vagy használ a munkavállalók megfigyelése?
• Álláshirdetés tipp: „Így néz ki egy napod nálunk” rész
• Pénzjutalom helyett így motiváld a munkavállalóidat. Motiváció, ösztönzés tippek

Kiemelt kép: Unsplash