SIRATÓÉNEK A KATA HALÁLÁRA (avagy nem könnyű már KATÁ-t táncba vinni). VÉSZHELYZETBEN A KATÁ-SOK. Nem elég, hogy gyengébb gazdasági kilátásokkal szembesültünk idén, most még ez is sújt több százezer hazai vállalkozót, akik a KATA adózást választották. A tartalmat vendégszerző, Csongár Gábor készítette az Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft-től, hogy még hitelesebb információkat kapjatok a témában. Lássuk is, mi a változás, és mik a lehetőségeink!
SZIGORODIK 2021-TŐL A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL SZÓLÓ 2012. évi CXLVII. törvény
Mindenkit sokként ért már a hír tervezete is, amikor a vállalkozások érdekvédelméért felelős szervezet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László úr bejelentette többek között a KATA adózás megszigorítását (gyakorlatilag ellehetetlenítését) 2021-től.
Hogy ezt a feladatot miért pont rá bízták, nem tudom, mindenesetre valakinek el kell vinni a balhét egy ilyen döntés után. Márpedig áll a bál, rendesen.
Még meg is lehet érteni a törvényhozók szándékát, hiszen mindannyian ismerünk olyan KATÁ-s vállalkozókat (nyilván nem magunkról beszélünk), akik most oda számláznak havi szinten komoly összegeket, ahol korábban – pl. a KATA megjelenését megelőzően – munkaviszonyban álltak.
A képlet egyszerű:
Aki eddig munkáltató volt, örült, hogy „kiszervezheti” a munkavállalóit KATÁ-ba, minden befogadott számlát elszámolhat költségként, és még ha olyan jófej is volt, hogy odaadta zsebbe a KATÁ-snak a havi tételes adót, még mindig kb. a felét megspórolta az addig fizetett munkavállalói és munkáltatói adóterheknek. (Mert ne legyenek illúzióink, a tipikus magyar munkáltató még a bruttó bérből levont munkavállalói terheket is sajnálta befizetni. Ez van. Zseniális nemzet vagyunk. Mindig kitaláltuk a csőbe a lukat.) Erre kiváló volt a KATA.
A munkavállaló is örült, mert egyrészt „megtarthatta az állását”, másrészt, ha még vállalkozói kedvvel is meg volt áldva, a korábbi munkahelye mellett másnak is dolgozhatott, teljesen legálisan, kiszámítható feltételekkel, viszonylag egyszerű adminisztrációval.
És örült az Adóhivatal is, hiszen a közel 400 000 (!) KATÁ-s adózó által havi szinten befizetett 25-50 vagy éppen 75 ezer forinttal könnyen lehetett kalkulálni. Ez egy fix bevétel volt a költségvetésnek.
Hiszen úgy lehetett vállalkozni, hogy a fenti tételes adók megfizetésével évi akár nettó 12 millió Ft árbevétel (arányosan havi 1 millió Ft) a vállalkozó zsebében maradt. Ezenkívül még meg kellett fizetni az évi 5000 Ft kamarai tagdíjat (cserébe jól képviselték a KATÁ-sok érdekeit, ugye?), illetve az iparűzési adót, ami akár évi 50 ezer forintból is megállhatott, ha csak egy címünk volt és ezt az iparűzési-adófizetési formát preferáltuk. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy évi 12 millió Ft-ig a KATÁ-soknak is ugyanúgy járt az alanyi adómentesség. Könnyű volt KATÁ-snak lenni, és nehéz volt kikerülni belőle (ahhoz már nagyon csúnya dolgoknak kellett történnie). Figyelni kellett, hogy a számlára ráírd „KISADÓZÓ” és, hogy dec. 31-én a nettó adótartozásod ne legyen több 100 ezer forintnál. Figyelned kellett arra, hogy kitől volt egy évben több mint 1 millió forint bevételed és a kifizetőnek is, hiszen ezt neki is jelentenie kellett a tárgyévet követő év március 31-ig. Csak figyelni kellett arra, hogy elhatárolódj a munkaviszonytól (ezt nagyon könnyen lehetett abszolválni, a 7 szempont közül elég volt 2 bizonyítása). Tudtad, hogy ha 12 millió Ft felett van a bevételed, akkor 40%-ot a különbözetre ráfizetsz (meg azt is, hogy ha több mint 12 milliót számlázol egy évben, akkor ugrik az ÁFA-mentességed), de ezekre odafigyeltél. (KATA tudnivalók ebben a cikkben)
Őszintén: akinek ez nem ért meg havi 25-50-75 ezer forintot, az menjen a csudába! Aki ennyi adót sem volt képes befizetni, az ne akarjon vállalkozni.
Természetesen a fenti példák nem mindenkire igazak, sőt, szinte senkire, hiszen a NAV közel 2200 jogkövetési vizsgálatot tartott, és egy esetben sem került megállapításra, hogy bújtatott munkaviszony keretében került sor a KATÁ-s „foglalkoztatására.” A KATÁ-sok bőven túlnyomó része egyszerűen csak örült, hogy van ez az adónem és egyszerűen tud vállalkozni, akár belföldre, akár külföldre.
Miért kellett tehát mindezt elvenni? Miért volt szükség erre az indokolatlan szigorításra?
Őszintén mondom: nem tudom. A kommunikációval ellentétben nem azok lesznek csak megszívatva, akiket színlelt szerződésekkel foglalkoztat a korábbi munkáltató, hanem sajnos mindenki, főleg azok, akik 1 partnernek dolgoznak (teljesen törvényesen, semmiféle munkaviszonyról nincs szó), illetve azok is, akik külföldre dolgoznak.
Mert ne legyenek illúzióink: aki nem akart munkavállalói és munkáltatói járulékot fizetni az alkalmazottja után, az nem akar majd 40%-ot sem fizetni, semmilyen összeg után. Más megoldást fog keresni. Az a munkavállaló, aki pedig függ a munkaadójától (megbízójától), mert abból él meg, bele fog menni mindenbe. Ez a szigorítás ezekben az esetekben egyenes út lesz a „feketézéshez”, a számla nélküli munkavégzéshez. Így mindenki pénzénél marad. Igaz, a költségvetésbe kevesebb adó folyik be, kisebb lesz a kifizetett munkabérek nagyságrendje is (hiszen nem fogják visszavenni az ex-KATÁ-st munkaviszonyba), emiatt – hivatalosan – kevesebbet költünk fogyasztásra, ami negatív hatással van az inflációra. Így egy ilyen döntésnek álláspontom szerint makrogazdasági hatásai is vannak.
Nézzük, mi van benne az elfogadott T/10856. sz. törvényjavaslatban:
- 84. § „A magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.” Többes jogviszony esetén 2021.01.01-ével az elsőként bejelentett marad érvényes, a többit hivatalból törlik (88. §.).
- 85. § „Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő 12. napjáig 40% mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.” Ha nem kapcsolt a jogviszony, akkor viszont a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után fizet 40% mértékű adót (kivéve néhány esetet, ami nem számít bele az adó alapjába: Egészségbiztosítási Alap finanszírozása egészségügyi szolgáltatóknak, jogszabályban meghatározott díjfizetés, költségvetési szerv kifizetése). Az adóalapba nyilván nem számít bele az az összeg, ami után már megfizették a kapcsoltsági jogviszony miatti 40% mértékű adót.
- „Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolat vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hó 12. napjáig 40% mértékű adót fizet.” Ha nincs kapcsolt jogviszony, akkor viszont az ugyanazon külföldi kifizetőtől származó 3 millió Ft-ot meghaladó bevétel után, a 3 millió Ft feletti részre fizet 40% mértékű adót maga a kisadózó vállalkozás. Az adóalapba itt sem számít bele az az összeg, ami után már megfizették a kapcsoltsági jogviszony miatti 40% mértékű adót.
- „A kisadózónak be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hó 12-ig, ha a szünetelés alatt a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.”
- 87. § „A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.”
Röviden összefoglalva a lényeg:
- egyszerűen nem fogod tudni megoldani, hogy Te több vállalkozásban is kisadózó legyél, megtöbbszörözve ezzel a kereted,
- ha kapcsolt vállalkozástól szerzel bevételt, akkor a
- aa) a belföldi kifizető a teljes összeg után fizet 40% adót.
- ab) ha külföldi kifizetőtől szerzel bevételt, akkor Te fizeted a 40% adót.
- ha nem kapcsolt vállalkozástól szerzed a bevételeid, akkor a
- ba) a belföldi kifizető a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű juttatás után fizet 40% adót,
- bb) ha külföldi kifizetőtől szerzel bevételt, akkor Te fizeted a 3 millió Ft-ot meghaladó bevétel után a 40% adót.
- ha viszont 3 millió Ft feletti bevételed van költségvetési szervtől (értsd: Állam), senki nem fizet semmit!
- de ugyanúgy megmarad a 12 millió Ft-ot meghaladó rész utáni 40% adó!
- eddig lehetőséged volt elkerülni, hogy az arányos rész feletti bevételre meg kelljen fizetned a 40% adót, ha szüneteltetés alatt keletkezett bevételed (pl. évi 6 hónap aktív KATA, évi 6 hónap szüneteltetés: keletkezik 8 millió bevételed, akkor mivel csak 6 hónapra fizettél KATÁ-t, csak 6 millióig – havi 1 millió – tudtad volna le az adót a tételes havi adó megfizetésével, a különbözet 2 millióra meg fizethettél volna 40%-ot!), utólag a szüneteltetett hónapok törlésével kitoltad a bevétel-kereted is. Itt szerintem ez a kiskapu most megszűnik, mivel jelentened kell a tárgyhót követő 12-ig, hogy végeztél KATÁ-s tevékenységet. (Igaz, nem tér ki arra, hogy volt-e belőle bevételed, de szerintem akkor is így kell értelmezni).
- Bárkivel, akivel szerződéses jogviszonyt akarsz létesíteni, dolgozni vele, közölnöd kell, hogy KATÁ-s vagy! nyilván. Ki akarna ezek után egy KATÁ-ssal dolgoztatni.
VAN EGY NAGYON „SZÉP” ANOMÁLIA:
A 12 millió Ft esetén „meghaladó rész”-t ír: ugye itt tudjuk, hogy az a feletti különbözetről van szó.
DE a változtatásnál „3 m Ft-ot meghaladó összegű juttatásról/-bevételről” ír! Itt mi a helyzet? Mert pl. 4 millió Ft bevétel esetén a különbözet csak 1 millió Ft lenne, de ugye a 4 millió Ft az „3 m Ft-ot meghaladó összeg”. Bevallom őszintén, elolvastam az indoklást is, de nem lettem okosabb. Reméljük a különbözetre gondoltak és nem a teljes összegre, ami akár 1 Ft-tal is nagyobb, mint a 3 millió. Áder János köztársasági elnök kinyilatkoztatta, hogy csak a 3 m Ft feletti rész után kell fizetni!
Szinte ijesztő, hogy az eredeti kamarai tervek szerint ezekre a plusz 40% adókra nem 3 milliós határt gondoltak, hanem csak 1 milliót. Ráadásul 6 millió Ft feletti bevétel esetén a havi 50 ezres tételes adót felemelték volna 65 ezerre!
Mik a KATA adózók lehetőségei 2021-is változások esetén?
Először is meg kell gondolni a szolgáltatásaink szétbontását és részenként történő számlázását! Így lehetne többfelé, havi max. 250 ezer forintonként számlázni. Kérdés, hogy a számlabefogadó, mondjuk ezeket továbbszámlázhatja-e (akár közvetített szolgáltatásként) olyannak, aki szintén befogad számlát a KATÁ-stól.
KATÁ-s EV kültag lesz egy KATÁ-s Bt.-ben munkaszerződéssel (ahol a Bt.-ben a beltag a kisadózó, akár folytat személyesen tevékenységet, akár nem), pont annyi munkaidővel, ami a tevékenység ellátásához életszerűen elegendő. Csak hangosan gondolkodom, de ha történetesen a beltagunk közeli hozzátartozónk, akkor a neki kifizetett bevételt bármikor ajándékba (!) adhatja a kültagnak, azaz nekünk.
Egy biztos, a nemrég elfogadott 2021-es szabályok teljesen kontraproduktívak. Volt egy viszonylag könnyen átlátható, választható adózási formánk, amit elvettek tőlünk. Hogyan akarják, hogy a fiatalok vállalkozási kedve nőjön, miközben olyan átalakítást eszközölnek, amitől elmegy az ember (élet)kedve is. A fehérítés helyett ez a fekete irányba fogja lökni a gazdaságot.
Bár magam mindig azt mondtam, hogy kell könyvelő a KATÁ-snak, mert számtalan buktatója van, nem örülök annak, hogy ezt most be is bizonyították. Bár a pénztárcám ellen beszélek, hisz akik kilépnek a KATÁ-ból és egy másik adózásban lelik meg a helyüket, nyilván többet fognak fizetni a könyvelésért, mint most egy „sima” KATÁ-s vállalkozó, de rengeteg ember vállalkozását lehetetlenítették el a jogalkotók.
Most, hogy maga a könyvelés és automatizálódik, a folyamatok felgyorsulnak, sokkal nagyobb teret kap az adótanácsadás, adótervezés. Mivel minden egyes esetnek más és más az adójogi vonzata, azt javaslom, kérdéseitekkel forduljatok szakemberhez:
Köszönöm a figyelmetek! Kitartást és sok sikert kívánok!
Csongár Gábor
Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft – weboldal.
Ha kérdésed van: info@konyveles-palyazatiras.hu vagy +36704433345
fotó: Envato License
