Bizonyára minden olvasónknak szemet szúrt az utóbbi pár hónapban tapasztalható, szinte minden szektort érintő áremelkedés. Minden évben számolunk az inflációval, azonban az idei évben magasabb számokat jósolnak: márciusban a KSH adatai szerint 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a pandémia és a leállás, valamint ezek következményei még magasabbra repíthetik a százalékokat, termékárakat. Mi áll az árak emelkedése hátterében, és a vállalkozók ezt miként reagálhatják le? Ezt járjuk körbe!
Szívesebben írnánk más tematikájú cikket, de mivel az egész gazdaságot érintő hatásról van szó, kénytelenek vagyunk foglalkozni a témával. Tudjuk, mit érzel, ha ezt most fogyasztóként olvasod, hiszen a vásárlói oldalon dühítő, amikor azt vesszük észre, hogy a szupermarketben vásárolva pár apróságért már nem háromezer, hanem ötezer forintot fizetünk, de érdemes megvizsgálni az ok-okozati összefüggéseket is. Például azt, hogy a szezonális zöldség-gyümölcs azért drágább, mert a termés nagy része odaveszett a májusi fagy következtében, vagy azért emelkedik a kenyér, tej, tojás, hús ára, mert drasztikusan megdrágultak az alapanyag- (pl. takarmány) vagy csomagolóanyag árak.
Mi befolyásolja a termékek, szolgáltatások árait?
Nagyjából minden. Az ár meghatározása az egyik legfontosabb tényező a vállalati stratégián belül, hiszen végső soron minden cég sikere a profiton múlik. Nem elég egyensúlyban tartani a bevételt, kiadást, törekedni kell arra, hogy a vállalat kutatni, fejlődni, növekedni tudjon, amihez szintén tőkére van szüksége. Számtalan belső és külső tényező befolyásolhatja egy vállalat árainak változását, kezdve az alapanyag, a beszállítók, logisztika áraitól egészen a marketingköltségekig.
Miért várható drágulás a következő hónapokban?
Talán nem kell részletesen ecsetelnem, hogy a fő ludas a pandémia, de sok tényező befolyásolja a gazdaság alakulását. Például, amikor beütött a járvány és szinte mindenhol elrendelték távoktatást és távmunkát, az olajárak nagymértékben lecsökkentek – ezt tapasztalhattuk is a tankolásnál -, a kőolajfinomítók termelése ezáltal őrlángon üzemelt, így a finomítás következtében létrejövő és felhasználható kőolaj-melléktermékek árai megemelkedtek, ami leginkább a csomagolóanyag-iparra (műanyag) volt nagy hatással.
Megkérdeztük Csépe Gábor kínai import szakértőnket, aki megerősítette, hogy a szállítási árak nagyjából ötszörösére emelkedtek (pl. tengeri szállítás), valamint nem segített a helyzeten a Szuezi-csatornába rekedt Ever Given hajó esete sem, így minden import terméknél drágulás tapasztalható, hiszen az esetek többségében a felmerülő többletköltségeket a fogyasztókkal fizettetik meg a cégek. Az sem tett jót a kereskedelemnek, hogy még mindig szenved a több mint egy éve tartó konténerhiánnyal.
A Bloomberg meginterjúvolt több nagykereskedőt is, akik szerint az előbb említett történések következményeként
a kávétól a játékokig minden szegmensben magasabb kiskereskedői árakkal kell számolni a következő időszakban.
Például egy olasz gyártó terméke azért drágulhat, mert az alapanyag költség megnőtt, amit lehet tengerentúlról, import útján szerez be.
Az áremelkedést még további hatások is megnövelhetik. Például már most magasabb fogyasztói árakkal találkoznak az emberek, ami miatt a néhány százalékos béremelkedést kevesellni fogják. És ha a bér emelkedik, akkor ez további drágulást eredményezhet.
Miért rossz, ha csökkenek az árak? Defláció – Infláció
Mindannyian örülünk, ha minél több termékért minél kevesebbet kell fizetnünk, és hosszan tartó árcsökkenést tapasztalunk. Azonban a folytonosan csökkenő árszínvonal ugyanúgy rossz hatással lehet a gazdaságra, mint a magas infláció: az emberek elkezdik halogatni a vásárlásokat, hiszen azt várják, hogy a termékek árai még inkább lejjebb mennek majd, ezáltal a kereslet megcsappan, a kínálat pedig megnő. Sok gyártó a felhalmozott készletek miatt lelassítja vagy leállítja a gyártást, és nagy eséllyel a dolgozói számát is kényszerűen le kell redukálnia.
Az árszínvonal hosszú távú csökkenése deflációt eredményez, ami az infláció ellentettje. Akkor beszélünk deflációról, ha áprilisban év/év alapon az infláció mértéke minimum -0,1 százalék. Egyes közgazdászok szerint a minimális, legfeljebb 10-15%-ig terjedő infláció pozitívan hathat az adott ország gazdasági fejlődésére, azonban az ennél magasabb, valamint a 0 százalék alatti infláció kicsit sem mondható gazdaságélénkítő hatásúnak.
Vállalkozóként hogyan reagáljak, mit csináljak? Én is emeljek árat?
Nem szeretnénk a vállalkozóknak egyértelműen áremelést javasolni, de azt igen, hogy a mostani időszakban a szokásosnál jobban ellenőrizzék a hozzájuk hasonló piaci szereplők árait. Érdemes akár könyvjelzőként elmenteni adott oldalakat, és minden nap monitorozni, hogy a konkurencia milyen tarifákkal dolgozik. Azt pedig cégvezetőként biztosan tudni fogod, ha valamilyen alapanyagod árát megemeli a beszállítód, vagy bármilyen kiadásod, költséged megemelkedik, ennek függvényében pedig mérlegelsz, hogyan jöjjön ki minél jobban a matek.
Tudtad, hogy a piacon nem csak az árral lehet versenyezni? Írtunk erről egy cikket, természetesen kutatással alátámasztott információk szerepelnek benne, ahogy a Minnertől már megszokhattad: Olyan magas áron nem fogják megvenni! Fogd meg a söröm! [kutatás]
