Miért jelenthet időzített bombát az importáló vállalkozások számára a környezetvédelmi termékdíj? Sajnos a válasz egy mondatban, mert a jogszabály már-már követhetetlenül szerteágazó és mindemellett magas mulasztási – és termékdíj bírság tételeket határoz meg. Most vizsgáljuk meg sorban a legfontosabb előírásokat, Sztruhár Imrével, a Green Tax Service Kft ügyvezetőjével, szakértővel. Jelen cikkünk célja nem a jogszabályi háttér pontos bemutatása, hanem a legfontosabb szabályok ismertetése, megkongatva a vállalkozásoknál azt a vészharangot, hogy ezzel az adóval mélységében foglalkozni kell.

Mi az a környezetvédelmi termékdíj?

„Gyakorlatilag ez egy zöld köntösbe bújtatott adó, ami a gyártókat és a termékbehozókat terheli.” – magyarázza Sztruhár Imre. Azaz azt, aki az adott termékkel elsőként kerül kapcsolatba. A termékdíjnak kilónkénti alapú díjtétele van, anyagfajtánként meghatározva.

Aki külföldről közvetlenül behoz bármit, azt biztosan érinti ez a jogszabály, teljesen függetlenül attól, hogy mi maga a termék, ugyanis az jó eséllyel be van csomagolva – bár ennél azért komplexebb a történet, ne csak arra fókuszáljunk, hogy a csomagolással valamit kezdeni kell. A környezetvédelmi termékdíj 9 termékkört fed le:

• csomagolás
• elektromos és elektronikai berendezések
• akkumulátor
• egyéb kőolajtermék
• reklámhordozó papír
• egyéb műanyag termék
• egyéb vegyipari termék
• gumiabroncs
• irodai papír

Fontos szabály, hogy ha más termék tartozékaként vagy alkotórészeként megjelenik termékdíjköteles termék, az után is fennáll az érintettség. Maga a kötelezett „adóalany” tehát az első belföldi forgalomba hozó, saját célú felhasználó, vagy a készletre vevő. Ebből tisztán látszik, hogy nem csak a gyártókat, de az importálókat, közösség területéről beszerzőket is egyaránt érinti a kötelezettség, ugyanis a behozó a gyártóval esik egy tekintet alá.

Gyakori félreértések

Saját használat nem számít? Egy gyakori félreértés, hogy a környezetvédelmi termékdíj csak a kereskedelmi forgalomba hozott árura vonatkozik. Ez nem igaz, a saját felhasználásra behozott terméket is terheli a díj. Ha például gyártó gépet vásároltál külföldről, akkor is kötelezett vagy.

A vámolás során már kiszabták a környezetvédelmi termékdíjat? A vámolásnál nem történik környezetvédelmi termékdíj kiszabás! 2010-óta a vámeljárás során NEM szabják ki a termékdíjat, arról önbevallás útján kell gondoskodni, az import volumene alapján éves vagy negyedével bevallással. Ugyanilyen sztereotípia, ami a közösségi beszerzéseket illeti, hogy ha már uniós államból szerzed be a terméket, akkor már más megfizette helyetted a termékdíjat. Ez sem igaz! Ugyan EU-s irányelv húzódik a háttérben, de mégis nemzetállami szinten kell az előírásoknak megfelelni, tehát a magyarországi első adóalany válik kötelezetté, amennyiben a terméket belföldön eladja, vagy saját maga felhasználja.

„Profi a könyvelőm, ő majd elintézi.” Néha nem is kell mélységi elemzést végezni egy vállalkozásnál, mert ránézésre látszik, hogy nincs minden rendben, csak elegendő magát a bevallást és az analitikát megtekinteni, és az abban lévő kódok és a kérdésekre kapott válaszok alapján már pöröghet is a büntetési szorzó… „A jéghegy csúcsát megkapirgálva rögtön látszik, hogy ugyan a könyvelő természetesen tényleg profi, mondjuk áfában, SZJA-ban, egyéb adókban, de sajnos termékdíjban közel nem. De mi nem ellenük, hanem velük együtt, az ügyfél érdekében dolgozunk.” – mondta el nekünk Sztruhár Imre. Miért is várnánk el egy könyvelőtől, hogy értsen ehhez? Hiszen a környezetvédelmi termékdíj egy külön szakma alá esik, amelyet még az OKJ rendszerben külön szakképesítésként oktattak: vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintézőként.

„A könyvelők vámtarifa ismeretekkel sem rendelkeznek jellemzően, pedig a kötelezettséget a cikkek vámtarifa száma nélkül nem lehet megállapítani, sőt, ha a beszállító rossz vtsz. számot határoz meg, az önbevallás szabályai miatt az után is bennünket terhel a felelősség.”

A termékdíj célja és a befizetés ellenőrzése

A jogalkotói szándék végeredményében az, hogy a vélhetően belföldön hulladékká váló cikkek után keletkezzen a kötelezettség, pénzügyi forrást teremtsen a hatékony visszagyűjtési, hasznosítási rendszer működtetésének érdekében. Az lenne a cél, hogy a termékek ne a lerakón vagy az égetőben végezzék, hanem másod nyersanyagként a körforgásos gazdaság során visszakerüljenek a gyártási ciklusba, minél többször.

Ezt az „zöld köntösbe bújt adónemet” a Nemzeti Adó és Vámhivatal ellenőrizheti, az elévülési időn belül, ami az általános szabályok szerint 5 év. Az adóbírság, az adóhiány 100% is lehet, a mulasztási bírság akár 500 000 Ft, amit ráadásul több jogcím alapján is ki lehet szabni a mulasztást elkövető vállalkozásokra. A hatóság ráadásul a big data segítségével pontosan látja, hol, kit kell vizsgálni, melyik cégnek van mulasztása, ezért azzal sem érdemes számolni, hogy „kis halak vagyunk, úgyse velünk foglalkozik a NAV”. A rendszerben ugyanis pontosan látszik, követjük-e az előírásokat vagy sem.

Mindezek alapján látszik, hogy a magas büntetési szankciók elkerülése (és végeredményében a környezetünk védelme) érdekében mégiscsak érdemes szakcéget igénybe venni, mélységében foglalkozni a jogszabálynak való megfeleléssel.

Még mindig nem vagy biztos benne, érint-e téged a környezetvédelmi termékdíj? Ellenőrizd a Green Tax Service Kft termékdíj kérdőívével, ami a következő linken érhető el: https://ktdt.hu/en/termekdij-kerdoiv/

Kínai importhoz kapcsolódó cikkek:

• Milyen devizával számolunk kínai importnál? Tudnivalók, Renminbi Jüan [videó]
• Mennyibe kerül egy konténer áru szállítása Kínából? Kínai import
• Melyiket használd kínai importhoz? Aliexpress vs. Alibaba + a Jolly Joker!