Környezetvédelmi termékdíj. Import esetén ezzel is foglalkoznod kell!

Cabinet with different cleaning products

Miért jelenthet időzített bombát az importáló vállalkozások számára a környezetvédelmi termékdíj? Sajnos a válasz egy mondatban, mert a jogszabály már-már követhetetlenül szerteágazó és mindemellett magas mulasztási – és termékdíj bírság tételeket határoz meg. Most vizsgáljuk meg sorban a legfontosabb előírásokat, Sztruhár Imrével, a Green Tax Service Kft ügyvezetőjével, szakértővel. Jelen cikkünk célja nem a jogszabályi háttér pontos bemutatása, hanem a legfontosabb szabályok ismertetése, megkongatva a vállalkozásoknál azt a vészharangot, hogy ezzel az adóval mélységében foglalkozni kell.

Aki külföldről közvetlenül behoz bármit, azt biztosan érinti ez a jogszabály, teljesen függetlenül attól, hogy mi maga a termék, ugyanis az jó eséllyel be van csomagolva. Rögtön vizsgáljuk is meg, hogy mi minősül termékdíjköteles terméknek. Szám szerint 9 darabot határoz meg a jogszabály, melyek a következőek: akkumulátor; a csomagolószer; az egyéb kőolajtermék; az elektromos, elektronikai berendezés; a gumiabroncs; a reklámhordozó papír; az egyéb műanyag termék; az egyéb vegyipari termék; az irodai papír. Fontos szabály, hogy ha más termék tartozékaként vagy alkotórészeként megjelenik termékdíjköteles termék, az után is fennáll az érintettség. Maga a kötelezett „adóalany” tehát az első belföldi forgalomba hozó, saját célú felhasználó, vagy a készletre vevő. Ebből tisztán látszik, hogy nem csak a gyártókat, de az importálókat, közösség területéről beszerzőket is egyaránt érinti a kötelezettség, ugyanis a behozó a gyártóval esik egy tekintet alá.

A fő szabályok megértése nem különösen nehéz, a bonyolultságot az adja például, hogy egy bevallásban a jogszabálynak megfelelően úgynevezett Csk vagy KT kódok szerint kell azonosítani a terméket. Néha nem is kell mélységi elemzést végezni egy vállalkozásnál, mert ránézésre látszik, hogy nincs minden rendben, csak elegendő magát a bevallást és az analitikát megtekinteni, és az abban lévő kódok és a kérdésekre kapott válaszok alapján már pöröghet is a büntetési szorzó….. Olyan tipikus válaszokkal találkozunk mindennapi munkánk során, hogy a „könyvelőnk nagyon profi, intéz mindent”, de nézzük meg, hogy mi mit látunk. A jéghegy csúcsát megkapirgálva rögtön látszik, hogy ugyan a könyvelő természetesen tényleg profi, mondjuk áfában, SZJA-ban, egyéb adókban, de sajnos termékdíjban közel nem. De mi nem ellenük, hanem velük együtt, az ügyfél érdekében dolgozunk.

De egyébként is, miért is várnánk el, hogy a könyvelő mindenhez értsen, amikor ez egy külön szakma??? OKJ képzésen oktatjuk, a szakképesítés telje neve: Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző. A termékdíj ügyintézők hulladékgazdálkodási ismereteket is tanulnak, a könyvelőkkel ellentétben, ezáltal tudják, hogy ha az import termék elektromos és elektronikai berendezés, világít, elemet vagy akkumulátort is tartalmaz, akkor további teendők is felmerülnek a termékdíjon túl, az úgynevezett szakági jogszabályok alapján, külön kormányrendeletben meghatározottak szerint. A könyvelők vámtarifa ismeretekkel sem rendelkeznek jellemzően, pedig a kötelezettséget a cikkek vámtarifa száma nélkül nem lehet megállapítani, sőt, ha a beszállító rossz vtsz. számot határoz meg, az önbevallás szabályai miatt az után is bennünket terhel a felelősség.

A vámolásnál nem történik környezetvédelmi termékdíj kiszabás!

A kötelezettség megállapításának további gátja, hogy sok esetben téves információ birtokában vannak a vállalkozások, mint például, hogy a vámolás során már a hatóság kiszabta a környezetvédelmi termékdíjat. Nem, ez nem igaz, 2010-óta a vámeljárás során NEM szabják ki a termékdíjat, arról önbevallás útján kell gondoskodni. Ugyan ilyen sztereotípia, ami a közösségi beszerzéseket illeti, hogy én már uniós államból szereztem be, már más megfizette helyettem a termékdíjat. Na, ez sem igaz! Ugyan Uniós irányelv húzódik a háttérben, de mégis nemzetállami szinten kell az előírásoknak megfelelni, tehát a magyarországi első adóalany válik kötelezetté, amennyiben a terméket belföldön eladja, vagy saját maga felhasználja. És itt álljunk is meg…..ha magunknak hozunk be külföldről terméket, a kötelezettség ebben az esetben is fennáll. És ilyenkor szokott a vezérhangya beindulni, de hát én hoztam be külföldről magamnak egy gyártó gépet…..Kötelezett vagyok? A válasz ismételten igen.

A jogalkotói szándék végeredményében az, hogy a vélhetően belföldön hulladékká váló cikkek után keletkezzen a kötelezettség, pénzügyi forrást teremtsen a hatékony visszagyűjtési, hasznosítási rendszer működtetésének érdekében. Az lenne a cél, hogy a termékek ne a lerakón, vagy az égetőben végezzék, hanem másod nyersanyagként a kőrforgásos gazdaság során vissza kerüljön a gyártási ciklusba, minél többször.

Ezt az adónemet (díjat) a Nemzeti Adó és Vámhivatal ellenőrizheti, az elévülési időn belül, ami az általános szabályok szerint 5 év. Az adóbírság, az adóhiány 100% is lehet, a mulasztási bírság akár 500 000 Ft, amit ráadásul több jogcím alapján is ki lehet szabni a mulasztást elkövető vállalkozásokra. Mindezek alapján látszik, hogy a magas büntetési szankciók elkerülése (mag végeredményében a környezetünk védelme) érdekében mégiscsak érdemes szakcéget igénybe venni, mélységében foglalkozni a jogszabálynak való megfeleléssel. (további információ a témában: www.ktdt.hu címen érhető el).

Kínai importhoz kapcsolódó cikkek:

Fotó: Envato License

Azt az üzleti blogot írom, amit én is szívesen olvasnék. A célom, hogy nap mint nap benntartsalak az üzleti flowban, fenntartom a lelkesedésed!. 6 éve foglalkozom azzal, hogy vállalkozások üzleti modelljét alakítom át, újítom meg. Imádom az üzleti statisztikákat, stratégiákat, kutatásokat és ezeket mind összekapcsolni. És ebben segítek neked is a cikkekben, oktatásokban, sőt akár chaten is!