A cikk elkészítéséért köszönettel tartozunk Glaser Anita és Kalocsai Kornél szakértőinknek, bemutatkozásukat az anyag végén láthatjátok.

Az elmúlt hetek, hónapok hírei között egyre gyakrabban bukkantak fel az olyan eddig még nem ismert, vagy ritkán hallott szavak, mint “Bitcoin”, “kriptovaluta vagy kriptopénz”, “árfolyamcsúcs”, vagy “kriptovaluta-bányászat”.

Ha az első háromra nem is kaptuk fel a fejünket eddig, az utolsóra biztosan rácsodálkoztunk, amikor először hallottuk. Bányászni a föld alatt szoktak, izzadságtól csöpögő felsőtestű, szénporos macsó férfiak. Kriptovalutát is lehet bányászni?

A nagyon szorgalmas kíváncsiak itt elkezdik bújni a netet, utánaolvasnak, rákeresnek, és ha van kellően kockának hitt ismerősük, akár még őt is megkörnyékezhetik a kérdéseikkel. Jó esetben sikerrel járnak és már van némi fogalmuk arról, mi az a blokklánc, mi fán terem a kriptovaluta, és hogyan lehet egy jól összerakott számítógéppel – persze nem egy hétköznapi számítógéppel – kriptovalutákat bányászni. 

És ha már idáig eljutottak, elkezdi érdekelni őket a kereskedelem is. Vagy akár rögtön a kereskedelemmel kezdenek. Hamar felfedezik, hogy a kripto tőzsdék éjjel-nappal, még hétvégén is nyitva vannak, és ha szeretnek kockáztatni, akkor jóval változékonyabb árfolyammozgásoknak tehetik ki a kripto befektetéseiket. Van, aki ezt szereti, aki ebben lát fantáziát. 

És vannak olyanok is, akiknek bejön a számítása és szépen keresnek az árfolyammozgásokon, vagy már “szemmel is jól látható” mennyiségű kripto-t sikerül bányászniuk. Azért szeretne mindenki belekóstolni ebbe a világba, mert reménykedik abban, hogy jelentős profitra fog tudni majd szert tenni. De a létrejövő profit után szükséges adóznunk. Ezeket az adózási kérdéseket járjuk körbe a következőkben.

Kriptopénzzel kereskedtem, nyereséget értem el. Többet tudok kiutaltatni a bankszámlámra, mint amennyit befektettem. Előfordul, hogy sokkal többet. Hol találok útmutatót arra, hogyan valljam be és adózzam le ezt a jövedelmet? Egyáltalán van Magyarországon jelenleg erre érvényes szabályozás, az adótörvények tesznek említést arról, hogy az ilyen típusú jövedelmeket hogyan kell leadózni?

Nincs egyszerű dolgunk, mert jelenleg – egyenlőre –  sajnos nem létezik itthon egyértelmű szabályozás, semmi konkrét utalás sincs a törvények szövegében arra, hogy egyáltalán mi a kriptopénz definíciója, sem pedig arra, hogy egy befektető vagy kriptobányász miként kezelje a kriptopénzekből megszerzett jövedelmét. De a nem túl távoli jövőben várható, hogy életbe lépnek konkrét szabályozások, amikről folyamatosan tájékoztatást adunk a kriptoadozas.hu oldalon.

Jelenleg azonban egyértelmű szabályozás hiányában, csak jogszabályi logikákra és alapelvekre valamint konkrét ügyek kapcsán kiadott NAV állásfoglalásokra hagyatkozhatunk. Ezek egyértelműen kimondják, hogy a bármilyen formában  megszerzett jövedelem adóköteles – így a kriptopénz kereskedelem és/vagy bányászatból létrejött jövedelem is, valamint ezek alapján iránymutatást kapunk, hogy ezeket milyen jövedelem adózási kategóriákba lehet besorolni. Persze a legtöbb esetben még ezek alapján sincs egyértelmű helyzetünk, illetve könnyen lehet, hogy nem túl kedvező adózási tételekkel találjuk szembe magunkat.

Nézzük azért a jó oldalát: legalább nyugodtan alhatunk, ha a megfelelő adózási kategória szabályai szerint járunk el és a kripto ügyleteinkből származó nyereségünket becsülettel bevalljuk, valamint a kiszámított adót befizetjük.

De akkor mennyi is az adóteher?

Kezdjük a kriptopénz bányászattal. A NAV egyik állásfoglalása szerint a kriptopénz bányászat önálló tevékenységnek minősül, az összevont jövedelmek kategóriáján belül és aszerint is kell adóznunk utána.

Az önálló tevékenység szabályai szerint a bevételeinkkel szemben költségeket számolhatunk el, így a kettő különbözete – amennyiben a bevétel a több – lesz a nyereségünk, ami egyben az adóalapunk is. 

Ha a költségeink magasabbak a bevételeinknél, akkor a kriptobányászat ráfizetéses volt, nem értünk el vele nyereséget, nem termelt számunkra hasznot (jövedelmet), így nem képződik pozitív adóalapunk, tehát nem fizetünk adót sem.

De maradjunk a reálisabb verziónál, hogy több volt a bevételünk, mint a költségünk. 

De ha ennél kevesebb az igazolható költségünk, ami a kriptobányászat kapcsán felmerült (pl. hardware, internet előfizetés, áramszámla), akkor válasszuk a bizonylati elszámolást nem igénylő, 10%-os költséghányadot. Ez azt jelenti, hogy csak a bevételeinkkel kell pontosan tisztában lennünk, számlákat nem kell gyűjtögetnünk, és a jövedelmünk a bevétel 90%-a lesz, ami egyben az adóalapot is jelenti.

És mi a helyzet a kriptopénz kereskedelemmel?

A legáltalánosabb esetben befektetési céllal kriptopénzt vásárolunk, majd azt idővel – akár több év elteltével is – értékesítjük, ebből jövedelmünk származik. 

Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére az SZJA törvény nevesített rendelkezést nem tartalmaz, azzal a kitétellel, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által szabályszerűen igazolt kiadás. 

Ezek alapján az így megszerzett jövedelmünk 87%-át kell adóalapnak tekintenünk, ami után magánszemélyként 15% személyi jövedelemadót, valamint további 15,5 % szociális hozzájárulási adót kell bevallanunk és megfizetnünk, sajnos a lehetséges felső szocho adóalap plafon nélkül. 

Ugyanez a szabály él akkor is, ha nem vásároltuk a kriptopénzünket, hanem a saját magunk által kibányászott kripto-val kezdtünk el kereskedni árfolyamnyereség elérése reményében. 

Megvagyunk a számításokkal, de akkor ezeket hol és hogyan kell bevallani, azaz milyen adminisztrációs kötelezettségeink vannak?

Az SZJA adóbevallásunkban csak az éves szinten összesített sarokszámainkat kell feltüntetnünk a megfelelő sorokban, és azokra mint adóalapra felszámítjuk a megfelelő adókulcsokat (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó).

Azonban egy esetleges NAV ellenőrzéskor fel kell tudnunk mutatni egy olyan háttérnyilvántartást, ami az éves összesített adatainkat igazolható módon részletesen alátámasztja. 

Amennyiben bizonytalanok vagyunk, a nyilvántartásunk összeállításához és az adókötelezettségünk megállapításához kérjük szakember, lehetőleg a témához értő adótanácsadó segítségét, közreműködését.

Plusz egy dolog, amit érdemes még tudnod az adózás kapcsán: az anonimitás vagy láthatóság kérdése. Sokan úgy hiszik/gondolják, hogy a kriptopénzek világa teljes mértékben anonim. 

Ez részben igaz, azonban ha kriptopénzt váltunk hagyományos pénzre vagy fordítva, illetve egy kripto tőzsdén kereskedünk, akkor a pénzmosási irányelveknek megfelelően a kriptováltóknak és a kriptotőzsdéknek kötelességük személyazonosítási folyamatot végrehajtaniuk (ez az ún. KYC – Know Your Customer folyamat), amely során bennünket, mint vásárlót személyi igazolvány és lakcím alapján egyértelműen azonosítanak. 

Azaz első körben a kriptopénz váltó vagy tőzsde fogja tudni, hogy mikor milyen tranzakciót végeztünk. Mivel nekik pedig kötelezettségük van jelenteni a felettes hatóságaikhoz ezeket, valamilyen ország valamilyen hatósága fog tudni arról, hogy kriptopénzt váltottunk vagy kereskedünk a kriptopénzeinkkel.

Innen pedig csak idő kérdése, hogy mikor jutnak majd el a magyar hatóságokhoz a tranzakcióink híre: lehet hogy holnap, lehet hogy 4 hónap illetve 1 év múlva, vagy akár sokkal később. Így jobb ha észben tartjuk ezt és a profit realizálását (a kriptopénz forintra váltását) megelőzően megtesszük a szükséges lépéseket az adózás kapcsán: a fentiek alapján kiszámoljuk az adó mértékét, és végiggondoljuk, hogy mikor és hogyan fogunk adózni, vagy ebben az esetben is inkább segítséget hívunk.

“Adózz okosan, aludj nyugodtan.” kriptoadozas.hu

Szakértő szerzőink:

Glaser Anita Adótanácsadó, pénzügy-számvitel szakokleveles közgazdász – LinkedIN, adószabályozási szakértő , Blockchain Magyarország Egyesület.  

Kalocsai Kornél Elnök, Blockchain Magyarország Egyesület, blockchain és kriptopénz szakértő, jogi szakokleveles közgazdász, több éves közigazgatási (többek között NAV-os) tapasztalattal. – LinkedIN 

Figyelem!

Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A szerzők ugyan törekszenek pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállalnak felelősséget a közölt információk jelenlegi, vagy jövőbeli hatályosságáért. A szerzők nem vállalnak felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a szerzőknek, mint adótanácsadóknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadását.

Fotó: Pixabay