A mai Hírszemle adásban foglalkoztunk a Lidl új, digitális árcímkéivel. Vajon ez lehetőséget ad majd, hogy a kereskedelmi lánc dinamikus árazást vezessen be? Drágább lesz a fagyi, ha feljebb kúszik a hőmérséklet? Kiveséztük a Bud Light transznemű influenceres melléfogását. A tanulság: célcsoport, célcsoport, célcsoport… de az anyacég csődjét vizionálni azért túlzás. A freemium árazási modell limiteit feszegeti, nincs már ingyen ebéd a szoftverpiacon. Az eheti statisztikánk cégvezetők számára megdöbbentő lesz: a munkavállalók akár heti 10 órában színlelhetik, hogy elfoglaltak, hogy a menedzsereik számára láthatóbbak legyenek. Végül a konferenciapiac gyengeségeit elemeztük a ti kérdeztétek blokkban. Hogy lehet, hogy több tízezres belépők mellett is gyenge, sales-es előadásokat látunk a hazai rendezvényeken? És mi a megoldás? A mikrofonok mögött Sólyom Eszter, Nyiri Donát, és Mándó Milán.

A podcast elérhetősége:

Spoitfy-on itt éred el, Apple Podcast-ben itt, Youtube videóban itt éred el, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:

A heti híreink és témáink:

• 0:00 – Intro – A Minner beelőzte a Midjourneyt
• 9:04 – A Lidl digitalizálja az árcímkéket
• 14:36 – Bud Light botrány, mi az igazság?
• 32:36 – A freemium modell épp eltűnik
• 41:51 – NYEREMÉNYJÁTÉK
• 44:54 – Heti stat: Heti 10 órát alibizik a munkavállaló
• 57:38 – Ti kérdeztétek: Miért rosszak a konferenciák?

A hírek leirata, röviden

Bevezető: A Minneren előbb volt AI téma, mint a Midjourney megjelenése

Érdekesség, hogy a Minneren 2022 májusában jelent meg először az AI képgenerálás, mint téma. Ekkora még az OpenAI is zárt ajtók mögött működött és a Google is csak teaselt az Imagen nevű rendszerével. Felvetettük, hogy hogy fog átalakulni ezzel a grafikusi szakma, majd júliusban vált nyilvánossá a Midjourney. Azóta a csapból is ez folyik, de érdekes, hogy itt milyen hamar olvashattatok róla. Jól döntöttél, hogy minket követsz!

Megszűnnek az árcímkék a Lidlben

A Lidl a folyamatos hibákra hivatkozva kivezeti a papír alapú árcímkéket és helyette digitális kijelzőket alkalmaznak majd. A hibák mellett ez nagyon jó hatékonyságnövelő lépés is, hiszen az átcímkézés egy eszköz és munkaidő igényes pepecselés volt. A portugál pilot program becslése alapján évi 400 kg papírt spórolnak meg ÜZLETENKÉNT. (Országosan ez ott 108 tonna papír vagy 1485 kivágott fa.) És akkor még az emberi munkaórákról nincs is adat, az akciókat és a „sima” átárazást is egyesével kellett valakinek átragasztania. Ezt innentől a készletkezelő szoftverből automatikusan történik majd.

Hosszú távon viszont sokkal több lehetőség van ebben, vagy inkább veszély fogyasztói oldalról nézve. A valós idejű átárazás elhozhatja a dinamikus árazás bevezetését. Pl időjárás vagy napszak alapján áraznak fel és le dolgokat. Délután kisüt a nap és felmegy a fagyi ára például, vagy amikor délután a munka utáni tömeg érkezik felmegy a hús ára, napközben a kisebb forgalom miatt olcsóbbak a dolgok. Eljuthatunk ide is 5-10 év múlva?

Dylan Mulvaney Bud Light kampány

Április 1-én Dylan Mulvaney, transz aktivista, színésznő, és TikTok sztár egy social posztban egy olyan Bud Light sört mutatott be, aminek a dobozán az ő arcképe szerepelt. A poszt egy szponzoráció volt, és a Bud Light nyereményjátékát reklámozta. A reakció az amerikai szélsőjobboldali fogyasztóktól gyors volt: bojkottot hirdetnek a cég ellen, a social médiában pedig Bud Lightot kukázó, kiöntő videókat posztolnak – az amerikai zenész Kid Rock például fegyverrel lőtt Bud Light dobozokra.

Április 14-én a Bud Lightot gyártó Anheuser-Busch CEO-ja egy PR közleményben kifejezte, sajnálja hogy a cég megosztotta az amerikai embereket, de szó szerint nem említette a kérdéses promóciót. Április 24-én jött hír, hogy a szponzorált poszton dolgozó 2 vezetőt szabadságolták. A cég szerint Dylan csak egy volt több influencer közül, akit személyre szóló PR csomaggal ajándékozott meg a cég marketingügynöksége, akit az LMBT-közösség elérésével bíztak meg (érthető, hiszen az LMBT közösség vásárlóereje globálisan 3,9 billió dollár, az USA-ban pedig 1,4 billió). A cég azt is bejelentette, hogy marketingtevékenységét a sportra és a zenére összpontosítja, és felsővezetőket bíz meg ezeknek kampányok felügyeletével.

A Bud Light eladásai a backlash hatására valóban csökkentek az USA-ban. A Bump Williams Consulting adatai szerint az Anheuser-Busch InBev (ABI) anyavállalata 71,5 millió dollár értékben adott el Bud Lightot az április 29-ével zárult héten, ami 23%-os csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A Budweiser eladásai 31,5 millió dollárt tettek ki ugyanazon a héten, ami nagyjából 11%-os csökkenést jelent. A visszaesés már nemcsak a Bud Lightot és Budweisert érinti, az Anheuser-Busch portfóliójára is kiterjedt és több márkájuk tapasztal kisebb, 1-5%-os forgalomcsökkenést.

Forrás: vg.hu/, cbsnews.com, kreativ.hu/

A freemium modell halála, nincs több ingyen ebéd

A FastCompany egy érdekes jelenségre hívja fel a figyelmünket. A techcégek elkezdték visszaszorítani az ingyenes ajánlataikat. Tehát az ún. freemium üzleti modell, marketing stratégiát felváltja az, hogy bizony minimálisan már az elején hozzá kell járulnod adott eszköz, szoftver használatához. Teszik mindezt azért is, mert benne vagyunk az inflációban, közben őket is érinti az AI nyomás, így pénzt is kell generálniuk.

• A Zoom 40 percre korlátozta az ingyenes felhasználók számára az 1:1 hívásokat.
• A Mailchimp 2000 feliratkozóról 500-ra csökkentette az ingyenes verzióját.
• Az Amazon az ingyenes visszaküldés helyett teszteli az 1 dolláros visszaküldés díjat.
• A Reddit már pénzt kér az API hívások után, integrációk, amikor adatot kérnek le, vagy küldenek a Reddittel kapcsolatban.

Miért van erre szükség? Lehetséges, hogy elértünk egy olyan piaci korláthoz, ahol már túl sok versenytárs is van és a piac sem nő olyan mértékben, vagyis a felhasználók jó részét már elérték. A ChartMogul adatai alapján a B2B szoftverek növekedési rátája 21%-kal csökkent 2022-ben. A recessziós félelmek is közrejátszanak most abban, hogy korlátozzák az ingyenes funkciókat, és egyébként is már az előfizetési díjak is alacsonyan vannak.

Forrás: fastcompany.com

Heti stat: az alkalmazottak heti 10+ órában színlelik a munkát

Az amerikai munkavállalók 43%-a hetente több, mint 10 órán keresztül színleli, hogy hatékony és termelékeny, miközben nem végez valóban értékes munkát.

Az eredményt egy amerikai munkaerőpiaci elemző cég közölte áprilisban, 1000 főállású alkalmazott megkérdezése után.

Ez a „produktivitási színház”, vagyis performatív munka azokra a feladatokra utal, amelyeket a dolgozók azért végeznek, hogy az elfoglaltság látszatát keltsék, nem pedig ténylegesen értékes munkát végeznek. Például sok felesleges meetingen vesznek részt, szükségtelenül gyorsan válaszolnak az e-mailekre, vagy túlzottan sok időt töltenek adminisztratív feladatokkal. A hibriden dolgozók közel fele, a távmunkában dolgozók 35%-a részt vesz ebben a színjátékban.

A megkérdezettek szerint a performatív munka célja, hogy az alkalmazott értékesebbnek tűnjön a vezetők szemében. Leépítéstől félve a munkavállalók szeretnék növelni a láthatóságukat a cégnél és elfoglaltnak tűnni, függetlenül attól, hogy valóban hasznos munkát végeznek-e.

A hibrid és távmunka is közrejátszhat a performatív munkavégzés terjedésében: az alkalmazottak tarthatnak attól, hogy ha a menedzserek fizikailag nem látják, mennyi munkát végez egy személy, az azt eredményezheti, hogy figyelmen kívül hagyják a személyt a karrier-előrelépési lehetőségek tekintetében.

Forrás: businessinsider.com/

Ti kérdeztétek: Miért ilyen rosszak a konferenciák?

Múlt héten ismét rendezvényt látogattunk, ahol sokakkal beszélgettünk magról az eseményről és az előadásokról. Igencsak vegyesek voltak az érzéseink és ezzel a többi látogató is egyetértett. Ha félretesszük a helyszínt vagy a standok elrendezését, ajándéktárgyakat, akkor is ott a legfontosabb dolog: az előadások. A szakmai konferenciákra szakmai fejlődésért és kapcsolatépítésért járunk. Míg ez utóbbi rajtunk múlik, az első a szervezők feladata, hogy jó legyen. Miért sikerülnek ezek mégis ennyire közepesre a legtöbb helyen? Hogy lehetne ezen javítani?

Előadókat szabályoznia kell a szervezőnek. Előadás előtt át kell nézni a leadott anyagot, semmitmondó, 0 előadást nem szabad engedni. Reklámot is meg kell szabni hol mennyi férhet bele.

A konferenciák, expok egy széles merítésnek szólnak, ezért inkább a kezdőkre lőnek. Őket lehet ilyenekre behúzni, ők a fizetőképes közönség, aki már csinálja és jól csinálja egy szinten, ők kevesen vannak. A tömegek elérésével viszont a szakmai tartalom sosem lép át egy küszöböt. Nem lehet mélyebbre menni egy ponton, mert a kezdőket kell kiszolgálni. (Aki 5 éve expokra jár tanulni, az rosszul csinál valamit?)

Korábbi adások

• A ChatGPT rászabadul az INTERNETRE – Hírszemle podcast
• A Microsoftnak ez nem jött be – Kuka az Activision felvásárlás? Hírszemle – 2023.05.04.
• A metaverzum megbukott, az új Zuckerberg AI lesz? Hírszemle – 2023. 04. 27.
• Az AI csődbe vitte a vállalkozását, mégsem olyan okos? – #Hírszemle… – 2023. 04. 21.
• Bukás az orosz McDonald’s klón Gyerekkel mindent el lehet adni? Hírszemle 2023. 04. 13.
• Havi 500 millió csak magyar streamingből? Az RTL megcsinálta – #Hírszemle 45 2023. 04. 06.