Ha valamit magabiztosan állíthatunk a fogyasztókról, akkor az az, hogy nem szeretik a hirdetéseket. Legalábbis, ha megkérdezzük őket, szinte mindenki azt mondja, hogy idegesítik a reklámok. Akkor mégis miért vezet be hirdetésekkel tarkított csomagot a Netflix, az Amazon? Miért nincs még mindenkinek YouTube Prémium előfizetése? Mégis elviselik az emberek a hirdetéseket? Nézzünk utána ennek az ellentmondásnak!

Mit gondolunk a hirdetésekről? 

Különböző felmérések szerint:

• a fogyasztók 91%-a szerint a reklámok manapság zavaróbbak és idegesítőbbek, mint 2 évvel ezelőtt voltak.
• 85%-uknak negatív a véleménye a tolakodó reklámokat tartalmazó oldalakról.
• A fogyasztók 73%-a nem szereti az online pop-up hirdetéseket, ezt követi 70%-uk, akik nem szeretik a mobilhirdetéseket, és 57%-uk, akik nem szeretik az online videóhirdetéseket amik a tartalom betöltése előtt elindulnak (mint például a YouTube-on).
• 5-ből 4 ember elhagyott már weboldalt pop-up vagy automatikusan elinduló videóreklám miatt. 
• Világszerte 500 millióan töltötték le az AdBlockPlus-t, és a becslések szerint a hirdetésblokkolás csak 2015-ben 22 milliárd dollárba került a megjelenítőknek (és 2020-ra évi 35 milliárd dolláros veszteségre fog nőni).
• A hirdetésekre kattintó felhasználók 34%-a csak véletlenül vagy tévedésből kattint a reklámra, nem pedig azért, mert érdekli az ajánlat. 

Ezekre az adatokra alapozva joggal gondolhatnánk, hogy érdemes a hirdetések számát csökkenteni, vagy előfizetéses modellben lehetőséget adni a felhasználóknak, hogy kevesebb hirdetést lássanak. Akkor mit csinál mégis a Netflix, hogy új, olcsóbb, reklámokkal támogatott előfizetési szintet vezet be? Profithajhászás ez egy növekedésben megrekedt cég részéről? Mégis egyre többen követik a példáját.

#érdekesség: Az emberek azt mondják, nem szeretik a reklámot – mégis százezrek regisztráltak az ingyen TV-ért, aminek egy kiegészítő képernyőjén 0-24-ben futnak a reklámok. Az érdekes üzleti modellről ebben a Hírszemle adásban beszéltünk: 1,5 millió magyar hallgat – Itt az Apple szemüveg – Ingyen TV üzleti modell

Netflix & Hirdetések

A Netflix több döntésével is vihart kavart mostanában. 2023 májusától kezdték el e-mailben figyelmeztetni azokat, akik különböző háztartásokban ugyanazt a Netflix profilt használták. A jelszómegosztás elleni fellépésben sokan a streamingszolgáltató bukását látták, a mém-oldalak a kalózkodáshoz való visszatérésen poénkodtak. Két hónappal később azonban már arról szóltak a cikkek, hogy a lépés közel 6 millió új előfizetőt hozhatott a Netflixnek. 

A streamingóriás elindulásakor azzal tört be a piacra, hogy a hagyományos tévénézéshez képest egy reklámok által meg nem szakított felhasználói élményt helyezett a középpontba. Ezzel szemben meglepő döntés volt, amikor 2022-ben egy ugyan olcsóbb, de reklámokkal támogatott előfizetési csomagot vezettek be. Egy évvel később, 2023 novemberre 15 millió felhasználó regisztrált, hogy a reklámfogyasztásért cserébe olcsóbban férjen a kedvenc sorozataihoz. 

Úgy tűnik, az előfizetők számában a Netflix elért egy plafont, amit csak úgy volt képes növelni, hogy szembement a korábbi missziójával. Anekdotálisan lehet, hogy azt érezzük, hogy ezzel vesztett a reputációjából a brand, de egyelőre a számok igazolják a döntést. A felhasználók úgy látszik, hiába utálják hangosan a reklámokat, inkább megnézik őket, mint hogy többet fizessenek. 

A „say-do gap” a piackutatás nagy csapdája, a különbség aközött, amit a fogyasztó mond, és ahogy cselekszik. Amikor elválik a fogyasztó bevallott és valódi igénye, az teljes termékfejlesztéseket vagy vállalkozásötleteket irányíthat a szakadék felé. A say-do gap tipikus példája a műnevetés: az emberek nem szeretik a műnevetést, mégis viccesebbnek tartják a sorozatokat, amiben van alánevetés.

Sőt: a Netflixen (és egyéb szolgáltatókon) nem csak diszruptív videóhirdetéseket látunk, hanem natív tartalmakat. Gondoljunk csak a Forma-1 sorozatra (Formula 1: Hajsza a túlélésért). A népszerű dokusorozat valójában kőkemény reklám, amit a Netflix a Formula-1-el közösen készített, és ami üzleti szempontból kiemelten fontos volt az F1 rebrandelésében. 

Erről részletesebben itt olvashatsz: A Forma-1 is egy üzlet, vállalkozás. Így támadt fel 2016-tól: Netflix sorozat, közösségi média

Prime Video (Amazon): áremelés hirdetésekkel

Az Amazon egy más stratégia mellett döntött a hirdetések bevezetésénél. Jelenleg a Prime Video az Amazon Prime szolgáltatás részeként érhető el havi 14.99 vagy éves 139 dollárért, nincsenek különböző csomagok. A cég bejelentése szerint pedig január 29-től minden előfizető reklámokkal fog találkozni – ha csak nem fizetnek a meglévő előfizetésükön felül egy további havi 2.99 dolláros díjat. 

Az ügyfeleknek küldött e-mailben a cég a döntést azzal indokolja, hogy így fognak tudni a jövőben is vonzó tartalmak készítésébe fektetni. A közlemény szerint még így is lényegesen kevesebb reklámot fognak látni a felhasználók mint a lineáris TV-ben vagy más streaming szolgáltatóknál. A hír fogadtatása persze negatív, de a Netflix példájából kiindulva egyáltalán nem biztos, hogy a hirdetések megjelenése elidegeníti majd a felhasználókat a platformtól.

Üzletileg nézve az Amazonnak már ez nem akkora kockázat, hiszen előtte kitaposta az utat a Netflix. 

Az Amazon részéről ez egyfajta áremelési stratégia is lehet – hiszen az előfizetéses rendszerben nagyon nehéz árat emelni, és ha semmit nem változtatnak, csak megemelik az előfizetés díját, az lehet hogy még rosszabb visszhangot váltana ki. 

YouTube Prémium

Ha olyannyira idegesítőek az automatikusan elinduló, elkattinthatatlan YouTube hirdetések, amik ellen ráadásul már az AdBlockerek sem jelentenek mentsvárat, akkor biztos mindenki előfizet YouTube Prémiumra, nem igaz? 

Nos, az elindulása óta a YouTube Prémium és YouTube Music felhasználói szépen növekednek, jelenleg több, mint 80 millió előfizetőjük lehet. Ez nem kis szám – de arányaiban nézve nem is egetrengető. A YouTube 2.7 milliárd felhasználójához viszonyítva a 80 millió előfizető csak 3%-ot jelent, azaz annyira mégsem idegesítheti az embereket a sok reklám, ha ennél nagyobb arányban nem sikerült konvertálni őket. 

Erről részletesebben beszéltünk ebben a Hírszemle adásban (olvashatod is az összefoglalót): Gyereknevelésben segít az AI? Alza előfizetés. A Youtube blokkolja a hirdetés blokkolókat. Könyvajánló 

Facebook, Instagram előfizetés: nem is akarnak konvertálni

Egy kis érdekesség a végére. Ha valaminek tényleg nagyon elromlott a felhasználói élménye a hirdetések sűrűsége miatt, akkor az a Facebook és az Instagram. A Meta ugyan bevezetett 2023 októberben Európában egy hirdetésmentes előfizetői csomagot, amivel havi 9.99 euróért reklámok nélkül élvezhetjük a Facebook vagy Instagram feedünket, azóta is alig hallani a lehetőségről. 

A Mashable újságírója úgy döntött, kipróbálja a reklámmentes élményt, és arra jutott: a cégnek a legkevésbé sem áll érdekében, hogy az emberek tényleg előfizessenek. A Facebook előfizetéssel ugyan a hirdetések, szponzorált posztok eltűnnek, de a hirdetésnek nem számító, időnként teljesen irreleváns “javasolt tartalmak” nem, ráadásul semmilyen extra szolgáltatással, funkcióval nem kedveskednek a fizető felhasználóknak. Úgy tűnik, az előfizetés lehetősége csak azért került bevezetésre, hogy az európai szabályozásnak megfeleljen a Meta, de nem fűződik üzleti érdekük az előfizetők számának növeléséhez. Sokkal többet keresnek egy felhasználón, ha célzott hirdetéseket tudnak neki megjeleníteni.

Ezzel szemben az X (Twitter) Prémium előfizetők egyre több extra funkciót kapnak a pénzükért, és egyre több opciót vesz el a cég az ingyenes felhasználóktól. A Statista jelentése szerint 2023 áprilisban körülbelül 640 000 fizető felhasználója lehetett Elon Musk social appjának. 

Mit tanulhatunk ebből?

Nehéz konklúziót vonni, ez a cikk inkább egy üzleti jelenséget akart bemutatni, mint motiválni hogy valamit te magad is vezess be vagy próbálj ki. Kis piaci szereplőként nem mindig tudjuk gyakorlatba ültetni például az Amazontól tanult leckéket. 

Arról beszéltünk az irodában, hogy ez a reklám-nem reklám kérdés is azt mutatja meg, a vállalkozásoknak időnként feszegetni kell a határaikat, mert ha nem mész el a falig, akkor pénztől esel el – amiért egy konkurens nem lesz rest lehajolni. Látszik, hogy a streaming szolgáltatók tesztelik mi az, amit még le tudnak nyomni a felhasználóik torkán. A fogyasztók pedig egyre feszültebbek, de egyelőre tűrnek – bár én már lemondtam a Netflix előfizetésem. 

Kicsit hasonlít arra helyzet, hogy az áruházakban egyre több feladatot hárítanak a vásárlókra. Az önkiszolgáló kasszánál mi csipogjuk le az árut, mi zacskózzuk, csomagoljuk, és most már sok helyen mi mérjük le a zöldséget, pékárut. Lassan mi fogjuk megpakolni a polcokat is. 

Ti mit gondoltok – és hogyan viselkedtek? Bevállaljátok a reklámot, csak ne kelljen fizetni? Vagy inkább lemondtok az előfizetésekről, és visszatérhet a DVD-k kora? 

Kapcsolódó tartalmak

• Itt a streaming háború! Kifilézik a Netflixet! A felhasználók isszák meg a levét.
• Sikeres ügyfélszerzés blogmarketinggel: Ezzel szerezte meg a Netflixet ügyfelének ez a magyar cég
• Instant: Amazon Prime Day – Nyáron terméket eladni? Naná, még rekord is született!
• Hogyan írj hatásosabb címsorokat, mint az Apple, az Amazon vagy a Minner?

Kiemelt kép: Joshua Earle / Unsplash