KezdőlapGazdaság és üzletMi a közös Csépe Gáborban és egy konténerben? Kalandos az üzleti útjuk

Mi a közös Csépe Gáborban és egy konténerben? Kalandos az üzleti útjuk

-

Amikor nem a Minner irodába ugrik be egy kávéra, és hogy feldobjon pár izgalmas gondolatot amin aztán Milánnal napokig rugózunk, akkor telefonál, szállítmányokat intéz, problémákat old meg, és a képzése fejlesztésén gondolkodik. A Minneren már sok értékes tanácsot olvashattál tőle kínai import témában, most azt gondoltuk, itt az ideje hogy még jobban megismerd Csépe Gábor szakértőnket!

Ez a cikk Csépe Gábor, a kínai import, Alibaba kurzus oktatójának a történetéről szól. Hogy indult a Happy Face emojipárna márkája, hogy esik túl a legnyűgösebb feladatokon, és miért a mi szerencsénk az ő bukása? Olvass tovább, és kiderül!

A kezdetek: emoji párnák

Gábor egy viszonylag niche termékkel tört be az ajándékpiacra: 2016-ban kezdett emoji párnákat értékesíteni. Tóth Gergővel (a MinnerAkadémia webáruház indítás oktatója) közösen kezdték el Kínából importálni a saját márkás, hangulatjel formájú díszpárnákat, amiket offline, ajándékboltokban terveztek értékesíteni. Nem kis rizikó volt a dologban: 

“Hogy 2016 karácsonyára a boltokban lehessenek a párnák, augusztusban le kellett adnunk a rendelést. Ekkor még nem volt a termék validálva, egyetlen darabot sem adtunk el, de egy húsz lábas konténernyi áru már a raktárunkban volt. Tudtuk, hogy ez nem lesz elég, ezért rendeltünk még két negyven lábas konténernyit. Nagy kockázat volt, utólag azt gondolom, nagyon kamikaze-k voltunk, de szerencsénk volt és nagyon akartuk a dolgot.”

Bejött a számításuk: jó időben, jó minőségben volt olyan készletük, ami másnak nem (a Happy Face párnákról, saját kínai importos tapasztalatairól Gábor podcastban is mesélt, kattints ide a hallgatáshoz). Két éven át hasított a párna biznisz, ezért a harmadik karácsonyra extra nagy mennyiségben rendeltek, és Szlovákiába is elindultak – de valami változott, lehet az emojik nem voltak már olyan trendik, vagy nem készült elég új design, de hirtelen lecsökkent a kereslet. Hosszú évek alatt kellett eladni a megrendelt mennyiséget, rengeteget buktak rajta. Na, de ez volt kicsit a mi szerencsénk, és a tietek is: ahogy Gábor mondta nekünk, ha nem csökkenek az eladások, akkor soha nem valósult volna meg a kínai import képzés. 

Kereskedőből importőr – és MinnerAkadémia oktató

Ugyan a nyakán maradt pár párna, de Gábor ebből a tapasztalatból (is) rájött, a Kínából való beszerzés jól megy neki. Többször járt is Kínában, megtetszett neki a keleti kultúra, a kínaiakkal való üzletelés. Elkezdett importőrként dolgozni, másoknak behozni terméket, és elég hamar fel is merült benne, hogy jó lenne ezt a tudást egy képzésben átadni, de ekkor még nem tett lépéseket. 

Ekkor a Millenáris Startup Campus-ra járt dolgozni, ott ismerkedett meg Milánnal. Ki is nézte magának a MinnerAkadémiát, de még nem jelentkezett be oktatónak. Elment egy Minner eseményre, ahol bemutatkozott, elmondta, mivel foglalkozik – majd Milán fel is vette vele a kapcsolatot, találkoztak egy üzleti ebéden, és miután meggyőződtek róla, hogy ez a tudásanyag tényleg hasznos lesz a Minner vállalkozóknak, Milán annyit mondott, hogy:

“Jó, akkor szólj, amikor kész a kurzus!” 

Persze azóta nem így dolgozunk együtt az oktatókkal (Azok a régi szép idők! – Már közreműködünk a készítés minden fázisában), de Gábornak nem kellett a noszogatás. 3-4 hónapot dolgozott a tudásanyagon megfeszített tempóban. 

“Ekkorra már megtanultam, hogy tesztelni kell, validálni a terméket, de mégsem készítettem piackutatást, kell-e az embereknek a kurzus. Talán féltem is, hogy kiderül, hogy nem kell, ezért nem teszteltem. Azt gondoltam: legyen egy jó anyag, aztán ha máshogy nem megy, majd breakdance-elek a Lánchídon, de valahogy eladjuk.”

Sajnos (vagy szerencsére?) erre a mutatványra végül nem volt szükség, bőven mutatkozott igény a kínai import képzésre, amibe Gábor minden tapasztalatát beletette, és azóta is fejleszti. Ha megfordult már a fejedben a Kínából való importálás, akkor nézz rá az anyagra – kattints ide

Soha nem lehet hátradőlni

Gábor a vállalkozásai során megtanulta, soha nincs olyan, hogy “kész”, nem lehet hátradőlni. Ha az egyik nap hasít a cég, az még nem garancia, hogy másnap is fog. Ezt észben tartva fejleszti a Kimportot is, amely mára munkatársakkal bővült, és a tevékenységen is csavartak: beszerző üzletág mellett olyan szállítmányozó cég lett belőle, ami a beszerzéshez is ért, így abban is tud tanácsot adni, még gördülékenyebbé téve a szállítást. Ráadásul azzal is értéket teremt, hogy Kínára specializálódott – ebben egyébként a Minneren is többször említett Kék óceán stratégia című könyv is inspirálta.

“Ha szállítmányozó cégre keresel a Google-ben, a legtöbb cég azzal marketingel, hogy ők bárhonnan tudnak hozni árut. Mi egyelőre csak Kínából hozunk, de abban a legjobbak próbálunk lenni.”

Ráadásul azért sem dőlhet hátra Gábor, mert épp a csapatépítés, vezetővé, főnökké válás folyamatát járja, Milánhoz hasonlóan. Abban a fázisban van, hogy egyszerre vesz részt még az operatív teendőkben, de már vezetőként is helyt kell állnia, ami tapasztalata szerint sokkal nehezebb, mint csak egyedül intézni mindent. Hogy igazán sikeresnek érezze magát, még szeretné elérni azt a szintet, amikor nincs szükség az operatív jelenlétére, nélküle is zökkenőmentesen folyik az ügymenet. 

Hozzáállás a munkához

“Régen próbáltam mindent a legnagyobb precizitással megcsinálni, és nem értettem, miért nem haladok. Ebben sokat fejlődtem, Milántól is megtanultam, hogy el kell engedni a tökéletességre való törekvést, és másoknak is azt tanácsolnám, hogy ne vesszen el a részletekben.”

Gábor szemléletének a kialakulásában Scott Belsky: Megvalósítás – Hogy az ötlet valóra váljon című könyve is hatással volt. A könyv arra mutat rá, az ötlet csak 1%, a maradék 99% a megvalósítás. Épp ezért nem kell totolyázni, évekig tervezgetni:

ha van egy ötleted, indulj el, teszteld, próbáld ki jó-e, a hibákat pedig menet közben lehet javítani. 

Ha már könyvek, Gábor említette még Kulcsár Tibor: A világon élni csak hősként érdemes! című könyvét is, amelyből a feladatok priorizálásáról kapott fontos leckét. Sokak számára ismerős a Pareto-elv, amelyet követve felismerhetjük, melyek a legfontosabb, az eredmények 80%-át hozó feladataink. A szerző (többek között) erre azt tanácsolja, hogy ne csak priorizáljuk a 80%-ot hozó tennivalókat, hanem ami nem tartozik közéjük, azt egyszerűen húzzuk le a listáról, és ne csináljuk meg. Ez egy sarkos gondolat, de elgondolkodtató, hogy mi is a tényleges priorizálás. Vajon tényleg priorizálunk, tudjuk, hogy ez mit is jelent?

És hogyan áll a nyögvenyelős, kellemetlen, idő- és pénzigényes feladatokhoz? Saját munkájában és a csapattársakkal is bevezették a cégben az “AT ANY COST”, azaz “bármi áron” feladatokat. Ha valami “at any cost”, akkor tudja Gábor és a munkatársak is, hogy nincs halogatás, ez a fókusz, ez a prioritás, és el kell végezni – akkor is, ha sokba kerül, ha annyi energiát igényel, hogy akár a többi teendő rovására megy, vagy ha a komfortzónából kell kilépni érte. 

“Ha ebbe a kategóriába kerül egy feladat, akkor az elkerülhetetlen, meg kell csinálni és kész. 3-4 alkalom után megszokja az ember és nem keres kifogásokat. Segít elkezdeni és végigvinni a feladatot, felhatalmazást ad, hogy ne legyen lelkifurdalásod, ha cserébe más folyamat megáll vagy aznap nem veszed fel a telefont, ezért nincs olyan jól megcsinálva egy kisebb operatív task. Mert ezek olyan feladatok, amiknek az eredménye összeszorzódik, valódi változást hozva a cégben. És persze nem találhatsz ki hetente egy “at any cost” feladatot, mert kiég tőle az ember.”

Megismernéd a többi Minner partnert?

Üzleti képzések - Tudásrészvény

Fektess a tudásba a MinnerAkadémia üzleti képzésein keresztül! Azonnal használható tudást adunk a kezedbe videókon és letölthető útmutatókon keresztül. Megnézed és használod. És így lesz a tudásból profit.

Sólyom Eszter
A Minnernél az én dolgom az, hogy a legjobb információk a legjobb minőségben jussanak el hozzád. Amiben igazán el tudok mélyedni az az, hogy hogyan lehet egy jól működő cégkultúrát létrehozni, mindezt ötvözni egy csipetnyi társadalmi felelősségvállalással és fenntarthatósággal.

Hol tart a vállalkozásod?

További friss cikkek