Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy digitális művészeti alkotások, zeneszámok, vagy akár rövidke videók cserélnek gazdát dollár százezrekért, sőt, milliókért, extrém esetben akár több tíz millióért is. De mégis hogyan, miként, és legfőképp miért érhet meg akár több milliárd forintot is valami, amit ctrl+c, ctrl+v lehet másolni? Bemutatjuk az NFT-k izgalmas, ám cikkünk születésekor erősen lufi-gyanús világát. Sok példát hozunk, ezekből hamarabb rálátsz erre az új világra.
Már megint a Bitcoin…
Bizony, mint mostanában oly sok minden – és a jövőben egyre több része az életünknek-, ez is a vezető kriptopénzzel kezdődött. A kriptopénzek világát bemutató sorozatunkban bemutattuk a rendszer mögötti technológia, a blokklánc működését, erősen ajánlott ennek az anyagnak az elolvasása, mielőtt a jelen cikkben továbbhaladnánk:
Ha átolvastuk az anyagot, akkor már érthetjük is, hogy mi a blokklánc lényege, ez nem más, mint a megmásíthatatlanság. Vagyis az, hogy ebbe az adatbázisba bizony nem érdemes belenyúlni, mert azonnal, minden érintett félnél fel fog tűnni a módosítási kísérlet.
A blokklánc egy olyan adatbázis, aminek a manipulálását természetesen meg lehet próbálni, hiszen egy informatikai rendszerről van szó, mint minden ilyen, ez is támadható. Azonban korábban soha nem látott, minden eddiginél magasabb fokú biztonságot nyújt számunkra ez az adatbázis, ezért lehetünk biztosak abban, hogy amit elhelyezünk egy blokklánc adatbázisban, az biztonságban van.
Oké-oké, de miért használja az NBA, és mire?
Pár évvel ezelőtt azok, akik intenzíven foglalkoztak azzal, hogy vajon mire lehet jó a blokklánc a kriptopénzek küldözgetésén túl, rájöttek, hogy van egy kiaknázatlan, óriási lehetőség a rendszerben. Ez nem más, mint az, hogy létrehozhatunk olyan feljegyzéseket ebben az adatbázisban, amiknek tetszőlegesen meghatározható a darabszáma.
A blokklánc arra lett kitalálva, hogy valamilyen értéktároló, vagy fizetőeszközt tároljunk benne, ha Juli küld Pistinek három bitcoint, akkor az ő egyenlegéről levon a rendszer hármat, majd ugyanennyit hozzáír Pistiéhez. Teljesen logikus, hiszen a hagyományos pénzrendszerek is ezt az alaplogikát követik.
Még mindig nem értem…
Azért említettük a kriptopénzeket, mert erre lett kitalálva a blokklánc, így a következő lépést is érteni fogjuk. Azok a bizonyos tetszőleges, vagyis korlátozott darabszámú eszközök szintén kriptopénzek, ebben az esetben tokeneknek nevezzük őket.
Rendben, és?
Tudnunk kell azt is, hogy a blokkláncra, mint adatbázisba felkerülhetnek járulékos, vagyis úgynevezett metaadatok egy kriptopénz, vagyis esetünkben egy token kapcsán. A bitcoin esetében például említettük Julit és Pistit, de ez még nem minden, hiszen azt is fel kell jegyezni, hogy pontosan mikor történt az utalás, az összegről már volt szó, az is egy fontos információ.
A lényeg az, hogy egy adott kriptopénzhez sok egyéb adat is tartozhat, pontosan ezt használják ki a most bemutatott eszközök.
Még mindig kusza az egész…
Most jön a lényeg. Ezeket az eszközöket Non-Fungible-Tokeneknek (NFT) nevezzük, a fungible szó magyarul helyettesíthetőt jelent.
Tehát nem helyettesíthető?
Így van, pontosan ez a lényeg. Olyan kriptoeszközökről van szó, amik egyediek. A blokklánc, mint adatbázis feljegyzi az úgynevezett metaadatait egy-egy ilyen tokennek, így válnak egyedivé. Minden ilyen token, vagyis NFT egyszeri és megismételhetetlen.
Na most már talán kezdem kapizsgálni, de…
Nem érdemes ezt túlbonyolítani. Képzeljük el, hogy veszünk egy pakli francia kártyát. A lapok jól ismertek, nincs bennük semmi különleges. Sok-sok millió létezik belőlük, annyi, amennyit nyomtattak abból a kártyatípusból. De mi van akkor, ha mindegyik kártyát aláírja egy-egy ember?
Ekkor máris egyedivé válnak.
Tehát az egyediség a lényeg, de akkor miért lehet akár több is ugyanabból?
Azért, mert a pakli kártyából is vehetünk többet, kiválaszthatjuk például az összes ugyanolyan lapot, ezeket mind aláírhatja egyazon ember. Lehet például 50 darab pikk dámánk, amiket ugyanaz az ember írt alá. Mindegyik egyedi, mindegyik megismételhetetlen.
De az aláírást azért lehet hamisítani…
Persze! De itt jön képbe ismét a blokklánc, a hamisítási kísérlet egyből feltűnik a teljes rendszerben, így nincs értelme megpróbálni!
Ok. De egy macskás kép miért értékes???
Ezen a ponton túl már nem a technológia, hanem az emberi pszichológia következik. A Crypto Kitties nevű gyűjtögetős játék lényege az volt, hogy megrajzoltak pár macskát, mindegyikből csináltak egy NFT-t, volt amelyik csak egy példányban létezett, egyetlen egy tokent kapott, volt, amelyik akár ötvenet.
Hogy miért adták-vették több tízezer dollárért ezeket, az nagy kérdés. A spekulációnak óriási jelentősége volt, sokan úgy gondolták – és igazuk is lett -, hogy az NFT mánia robbani fog, az egyediség miatt sokan sokat lesznek hajlandóak fizetni egy-egy ilyen NFT alkotásért.
Ez az egész egy hülyeség…
Könnyen lehet. De az új technológiák már csak olyanok, hogy néha időbe telik, mire az emberek megtalálják a valódi, hiteles, értelmes felhasználási módjukat.
Az NBA jól használja?
Erre a kérdésre mi nem tudunk választ adni, de az biztos, hogy üzleti szempontból nagyon hatékonyan használják. Az NBA Top Shots lényege, hogy egészen rövid, sokszor csupán pár másodperces videókat kötnek hozzá NFT-khez, majd óriási pénzekért eladják azokat.
Egy zsákolás, egy büntető, egy sorsdöntő mozdulat, Top Shot lehet szinte bármi, ami a pályán történik. Egy Top Shot is létezhet egyetlen egy példányban, vagy pár tucatban, attól függ, hogyan állítják be az NFT-t a cég munkatársai.
De ez pont olyan, mint a gyűjthető kosaraskártyák, nem?
De! Pontosan az a logika, de abban a világban, amiben már nincs, vagy alig van posta, mert e-maileket küldünk, szinte már sehol sincs vonalas telefon, mert online video-chatelünk, logikus, hogy nem, legalábbis kevésbé a fizikai kártyákra fókuszálnak a gyűjtők.
Hát ez érdekes… de mire lesz jó?
Egy NFT-t kapcsolhatunk egy szöveges dokumentumhoz, egy festmény digitalizált változatához, egy zeneszámhoz, és szinte bármihez, ami az interneten létezhet. Egyelőre nehéz megválaszolni, hogy mire fogjuk még használni, de az borítékolható, hogy nagy jövő előtt áll a technológia.
Hogy kapcsolódik ez az Ethereumhoz?
Az Ethereum az egyik olyan platform, amin NFT-ket hozhatunk létre, de rengeteg egyéb lehetőség van még. Ha művész vagy, és ezzel próbálkoznál, mi a Mintable.app nevű szolgáltatást javasoljuk.
Hallottam egy festményről, ami…
Az eddigi rekorder egy Beeple néven ismert művész képe, ami 69 millió dollárért kelt el NFT formájában:
Tehát ez a kép ért meg 69 millió dollárt?
Igen.
Az NFT-mánia jelenleg óriási lufiba került, ennek nyilvánvalóan rossz vége lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az NFT hülyeség lenne, egy izgalmas, sok lehetőséggel kecsegtető eszközről van szó. Az egyik legérdekesebb felhasználási módjában videójátékok egyes elemeit, például egy egyedi ruhát vagy fegyvert köthetünk egy NFT-hez. Milánnal pont arról beszélgettük, hogy a Christie’s aukciósház milyen gyorsan felvette a fonalat, és már digitális aukciókat is lebonyolít, méghozzá ilyen NFT rendszerre épülve.
De van itt még érdekesség
Jack Dorsey árverésre bocsátotta első tweetjének a zsetonját, most épp 2,9 millió dollárnál tart az árverezés. Gondolj bele, hogy bármikor láthatod Jack oldalán, sőt képernyőfotó is van róla…
A lényeg az, hogy a fizikai világban régóta természetes, hogy valamiről van egy eredeti, minden más másolat. Az online térben eddig lehetetlen volt megtenni ezt a megkülönböztetést. Mostanáig. Egyelőre még csak a felszínt kapargatjuk. Be fogunk számolni a fejleményekről!
Fotó: Pixabay
