„Most komolyan azért adják el az emberek a Facebook részvényeiket, mert néhány órára leállt a Facebook?” Teheted fel magadban a kérdést, amikor látod, hogy közel 5%-ot csökkent a Facebook árfolyama szerverproblémák miatt. Nézzük meg, mi áll a háttérben! Azóta egyébként vissza is tért az akkori árra, amiről picit esett az árfolyam.

Elsőként a Facebookos verzióra válaszolok, aztán van itt még néhány kérdés, aminek érdemes a végére járnunk. 

Miért csökkent a Facebook árfolyama? 

Pontokba szedve:

• A vevők későbbre tolták a vásárlást,
• az átlagoshoz képest csökkent a részvényvásárlások száma,
• és mivel nem volt vevő,
• az eladók hiába akarták magas áron eladni a részvényeiket,
• nem tudták azt kinek értékesíteni.
• Így lejjebb vitték azt az árat, amiért még hajlandóak eladni,
• és mi csak azt láttuk, hogy esik az árfolyam, mert alacsonyabb értéken köttettek meg a részvénycserék. 

De most gondolj bele abba, hogy ki is vásárolt volna? Egyrészt azért tolták későbbre a vásárlást, mert úgy gondolták, így majd lejjebb megy az árfolyam, másrészt miért is kaptak volna kedvet az emberek a vásárlásra, ha éppen gond van a cégnél. 

Akkor most bukott pénzt Zuckerberg? 

Sok médiaoldal lehozta, hogy több milliárd dollárt bukott Mark Zuckerberg azért, mert leállt a Facebook néhány órára, és mert a Facebook árfolyam 4,89%-ot zuhant egy nap. A média szereti az ilyet, és már őszinte leszek el is fogadtam, legalább egyre többen kezdenek rákeresni, mi is az a részvény. Valójában nem veszített pénzt, hiszen ez csak akkor történne meg, ha eladná a részvényeit. De ő nem tette. 

Miért esnek vagy emelkednek a részvények? 

Összeszedtem néhány érdekes verziót.

• A legfontosabb információ, amit soha semmilyen körülmények között ne felejts el, még akkor sem, ha legmélyebb álmodból keltenek fel: a tőzsdét 80%-ban a várakozások mozgatják.
  Várakozás lehet például az is, hogy a Facebook betör a hardverpiacra vagy a kiterjesztett valóság piacára, vagy épül a metaverzuma. Ha erre a hírre több befektető reagál, akkor a várakozás felhajtja az árat. De jó példa erre a Tesla árfolyama is. (következő pont)
• Veszteséges, mégis szárnyal: Ahogyan fent is említettem, a Tesla a várakozásokra egy jó példa, mert még akkor is szárnyalt az árfolyam, amikor veszteséges volt a részvény (maximum egy-két kigyulladt Tesla miatt esett be az árfolyam, vagy mert a Tesla önvezető technológiája miatt történt baleset).
  Érdekesség, hogy bár a VW több mint 10-szer több autót értékesít évente, mint a Tesla, mégis az amerikai cég értéke a 6,5-szerese a német gyártóénak. VÁRAKOZÁSOK.
• 2-5%-os mozgás még nem számottevő. Ennyit átlagban elmozognak nap mint nap a részvények fel, le. 5% feletti egy napon belüli mozgás már mérvadó, arra már figyelni lehet.
• Beárazta már a piac? Mit is jelent ez? Sokszor már a részvényben előbb tükröződik az eredmény (mert a befektetők felhajtják az árat), minthogy kijön például egy hír, vagy adat, ami egyébként megemelné az árat. 
• Profitrealizálás miatti árfolyamesés. Lehet, hogy azért esik egy részvény ára a jó hírek ellenére is, mert azt már rég beárazta a piac. Tehát például már rég tudjuk, hogy mennyi lesz a legyártott autómennyisége a Teslának, aztán kijön a negyedéves jelentés és ugyanazt a számot látjuk, mint amit előtte beharangozott. Vagy például tudjuk, hogy többen regisztráltak a pandémia miatt a Netflixre és az előfizetők száma biztosan megugrott, kijön a hír, hogy ezt tényleg úgy van, és az árfolyam beesik. 

De van itt nagyobb kérdés is, ami egészen biztosan megmozgatja a fantáziádat. 

Miért emelkednek a részvényindexek folyamatosan? Miért nem állnak a földbe? 

Több helyen is félreértelmezik az indexek hosszútávú emelkedését. Úgy tűnhet, átlagban hosszútávon a részvények nagyon jól teljesítenek, és így a részvényindexekben ez tükröződik. Ez részben igaz is lehet, csak itt jön be az, hogy az indexek összetétele folyamatosan változik. Mindig a legjobb részvények kerülnek bele, vagyis a legjobban teljesítő, legértékesebb vállalatok. 

Erre a legjobb példa a régóta adatokkal rendelkező Dow Jones Index (Az USA 30 legjobban teljesítő vállalatának indexe). Már 1896 óta váltakoznak benne a részvények. Az indexben a leghosszabb ideig szereplő részvény a General Electric volt, a vállalat részvénye 1907-től szerepelt az indexben (109 év), ám már nincs benne, kikerült belőle. 

Ez mit is jelent? Amennyiben azokat a részvényeket is beleszámolnánk, amik kikerültek, akkor összességében elég silány eredményt tudnának felmutatni (például vállalatok megszűntek, csődbe mentek, átalakultak, adott szektor már nem teljesít jól, és a többi). Így viszont a legjobbak maradnak benn mindig, tehát az indexek ténylegesen egy olyan portfóliót jelentenek, amiben aktuálisan a legjobban teljesítő részvények szerepelnek, így tudunk ebből profitálni. Azért, mert összetételük folyamatosan változik, és mindig a legjobban teljesítő részvények szerepelnek benne. Ezek a stabil cégek folyamatosan hozzák a várt bevételt és nyereséget. Ettől még a nagyobb recessziókat ezek a cégek is megérzik, így az indexek is. De ennél jobb portfóliót nehéz összeállítani.

Mennyi hozamot lehet elérni, ha tőzsdeindexekbe fektetek? 

A Dow Jones indexen átlagosan 7,2% hozamot lehet elérni évente (az elmúlt húsz év átlaga 11%). Ha az évenkénti pozitív, negatív eredményeket nézzük, akkor 65%-ban hozamot érhetünk el, ha tőzsdeindexbe fektetünk, és 35%-ban történhet meg, hogy adott évben veszteséget szenvedünk. Az alábbi ábrán azt láthatod, hogy a hozamok miként oszlanak meg 1896 óta. Azonnal szembetűnik, hogy több volt a pozitív év, mint a negatív, és ahogy fent már írtam, nem 51%, hanem 65%ban pozitív a részvények emelkedése.

Tehát így mennyi az esély a nyerésre a tőzsdén, ha hosszútávon fektetsz be és részvényekbe teszed a pénzed? Nem 50%, hanem 65%.

Merre tovább? 

• A részvény árfolyamokat hol tudom megnézni? És mit nézzek pontosan
• Tőzsde online képzés. Mikor, miért és mibe fektess

Fotó: Billionaires Success / Flickr