Nem fizet a vevő, szerződésszegés. Mit csináljak? Vállalkozóként hatékonyan a jogvitákban

Dátum

Megosztás

A járvány második hullámára készülve érdemes áttekinteni, hogyan járjunk el, ha vállalkozóként olyan helyzetben találjuk magunkat, ahol a másik fél nem tartja magát a szerződéses megállapodáshoz, jogi szakkifejezéssel élve szerződésszegést követ el, és jogvita alakul ki a felek között. Annak járunk utána most, hogy ilyen esetben mit csináljunk, hogyan viselkedjünk, mire figyeljünk.

A cikket vendégszerzőnk írta, Dr. Zuberecz Richárd ügyvéd.

A jogi stratégiád

A jogvitás helyzetekben a magatartásunk alakítása során az alábbi fő tényezőket kell figyelembe vennünk:

  • a jogvita időtartama;
  • a jogvita költségei (eljárási illetékek, szakértői díjak, ügyvédi díjak stb.);
  • a jogvitának a vállalkozásunk pénzügyi helyzetére, illetve likviditására gyakorolt hatása;
  • a jogvitának vállalkozásunk megítélésére/hírnevére gyakorolt hatása.

Akkor járunk el eredményesen, ha ezen tényezők közül a számunkra jelentőséggel bíró elemeket a helyes arányban vesszük figyelembe a stratégiánk kialakításánál.

Például tegyük fel, hogy egyik megrendelőnk, egy a cégünk számára jelentős összeget nem fizet meg időben és perre kényszerülünk, amelyet a másik fél rosszhiszeműen elhúz, akár több fórumon is. Ugyan követelésünk jogos, de a likviditásunk nem teszi lehetővé, hogy végigküzdjünk egy peres eljárást több fórum előtt , mert az összeg nélkül a cégünk működése ellehetetlenül. Ebben az esetben a helyes stratégia egy gyors peren kívüli megállapodás elérése lehet a másik félnek tett engedmény (a tőkeösszeg, vagy a fizetendő részletek, meghosszabbított határidők tekintetében) útján. Ebben a példában a fentiek szerint a jogvita időtartamát és a vállalkozásunk pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását kellett együttesen mérlegelni.

A másik oldalról is írtunk cikket, méghozzá arról, amikor nem tudjuk teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Ezt itt tudod elolvasni: Segítség! Nem fogom tudni a teljesíteni a szerződésemet

A jogviták három jól elkülöníthető szakaszból állnak.

  • Az első szakasz (i) az ún. permegelőző szakasz, ahol a felek már észlelték a szerződésszegést/vitát és ismerik egymás álláspontját is, de még megpróbálják (adott esetben külsős szakemberek bevonásával) egyoldalúan vagy közösen megoldani a helyzetet a bíróság közreműködése nélkül.
  • A második rész (ii) maga a peres eljárás, amely valamelyik fél fellebbezése esetén, vagy rendkívüli jogorvoslat igénybevétele esetén több fokon (fórumon) is folyhat és költséges és időben elhúzódó lehet.
  • A harmadik része a jogvitának – és vállalkozóként számunkra ez a legfontosabb érdemi rész – a végrehajtási szakasz. Ugyanis még ha van egy jogerős ítélet is a kezünkben (jogi szakkifejezéssel ún. végrehajtható okirat), az sem garantálja azt, hogy a pervesztes fél önként teljesíti az ítéletben foglaltakat.

Végrehajtási eljárás

Amikor nem teljesít az, akit arra ítéletben köteleztek, akkor vehető igénybe az állami kényszer alkalmazásával a végrehajtási eljárás. Bár a végrehajtás az utolsó szakasz, mégis a legfontosabb, ugyanis hiába nyerünk meg egy peres eljárást (azaz jogilag hiába van igazunk), ha a másik félen nem lehet végrehajtani (mert nincs pénze, kimentette stb.), eljárásunk eredménytelen lesz. Tehát pénzkövetelés esetén fel kell mérni, hogy a partneren végre lehet-e hajtani a követelésünket egy pert követően. Ennek körüljárására már léteznek piaci alapon működő ún. partnerkontroll szolgáltatások, de a hivatalos cégadatbázisokból (Cégközlöny, IM Céginformációs Szolgálata: www.ecegjegyzek.hu) is le tudunk vonni lényegi információkat a partner fizetőképességéről (pl. más hitelező végrehajtási joga van bejegyezve a cégkivonatra; jelzálogjog van bejegyezve az üzletrészre stb.). A jogvitába akkor érdemes belevágni, ha legalább részben esély van az eredményes végrehajtásra és peres eljárás általunk előlegezett költségeinél (eljárási illeték, ügyvédi munkadíj, szakértői díjelőleg) többet végre tudunk hajtatni a pervesztes partnerünkön.

90%-ban eldönthető már az elején, hogy melyik félnek van igaza

Gyakorló ügyvédként nem tudom eléggé hangsúlyozni azt, hogy a nem jogi végzettségű vállalkozók jogérzete sokkal megengedőbb a bíróságok ítélkezési gyakorlatához képest, azaz adott jogi helyzetet könnyebben minősítenek számukra kedvezőnek, ami ahhoz vezet, hogy a valós esélyeik pontos előzetes felmérése nélkül indítanak jogi vitákat (itt megemlítendő, hogy már egy megalapozatlan felmondás is félre viheti az egész eljárást). A szakmai tapasztalatom szerint az esetek több, mint 90 %-ában már az első pillanatban a rendelkezésünkre álló iratok/ illetve a kialakult joggyakorlat alapján eldönthető, hogy egy jogvitában kinek van igaza/azaz ki áll a jogszerűség oldalán. Így a legtöbb jogvita ésszerű vállalkozói viselkedéssel (amibe adott esetben az is beletartozik, ha nincs igazunk akkor azt beismerjük, és nem duzzasztjuk a költségeinket egy perben, hanem egy ésszerű egyezségre törekszünk) eldönthető. Kivételesen szakkérdésekben, vagy bírói mérlegelést igénylő kérdésekben fordulhat elő, hogy a végső eredmény nem jósolható meg előre, és mindenképpen végig kell járni a peres utat. Időt, pénzt és nem utolsó sorban energiát spórolhatunk meg magunknak, ha ezeket az alapvetéseket szem előtt tartva járunk el.

Ellenőrizd a szerződést

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a másik fél szerződést szegett velünk szemben, nulladik lépésben először – még külső szakember bevonása nélkül – saját magunk alaposan olvassuk el a szerződésünket, és vessük össze a kialakult helyzettel. Sok esetben nincs is írásba foglalt szerződés, hanem e-mailekből kell összerakni a szerződéses tartalmat (a külön okiratba nem foglalt szerződés is ugyanolyan jogszerű). Amennyiben az első értékelésünk után továbbra is úgy gondoljuk, hogy a másik fél szerződésszegésben van, nézzük meg, hogy a szerződésünk tartalmaz-e külön szabályokat az adott szerződésszegésre (pl. póthatáridővel teljesítésre felhívás), illetve milyen szabályokat tartalmaz a közlésre/kézbesítésre (ezek általában a szerződések végén, az ún. záró rendelkezések között találhatóak). Nem mindegy ugyanis, hogy a jogi álláspontunkat (azaz fizetési felszólításunkat, felmondásunkat, elállásunkat stb.) milyen formában és módon hozzuk a másik fél tudomására. Ha a szerződés a joghatályos közléshez ajánlott, tértivevényes levelet ír elő, egy felmondás, amit e-mailben küldtünk el, nem lesz elegendő, és egy perben adott esetben még a jogellenes felmondás miatt a másik fél káráért is felelhetünk. Ha a szerződés tartalmaz a szerződésszegésre és/vagy közlésre/kézbesítésre vonatkozóan külön szabályokat, akkor tartanunk kell azokat a sikeres igényérvényesítéshez, ha pedig nem tartalmaz ilyen szabályokat, akkor mindig automatikusan ajánlott, tértivevényes levélben forduljunk a másik félhez. Szintén ellenőrizendő az is (ez is a záró rendelkezések között található a szerződésben), hogy a szerződésünkben van-e kizárólagos bírósági illetékességi kikötés, vagy választottbírósági kikötés. Amennyiben igen, a jogvitát csak ezen fórumok előtt kezdeményezhetjük/folytathatjuk.

#tipp: Amennyiben nem jutunk a partnerünkkel egyezségre a permegelőző szakaszban és mégis peres eljárásba bonyolódunk, a perben felperesként érdemes mielőbb egyezséget elérni (az eljárás minél hamarabbi szakaszában születik ugyanis meg az egyezség, annál nagyobb része járhat vissza a lerótt illetéknek).

#tipp: Az egyezség elérését gyakran segítheti a másik fél által elkövetett egyéb jogsértésekhez kapcsolódó jogi eljárások útján történő nyomásgyakorlás (pl. fogyasztóvédelmi eljárás, versenyfelügyeleti eljárás, egyéb hatósági eljárások).

#tipp: Alperesként, ha úgy gondoljunk, hogy a másik félnek jobbak a kilátásai, az alapvető stratégia a másik fél „kifárasztása” révén elérni egy számunkra kedvező egyezséget.

#tipp: A végrehajtási eljárásban pedig nyugodtan támogathatjuk a végrehajtó munkáját (félfogadási időben jegyzőkönyvbe mondva, vagy külön beadványban), amennyiben tudomásunk van az adós végrehajtás alá vonható, a nyilvántartásokból (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, bankszámla, értékpapír) nem megismerhető vagyonáról.

Gondolkodj előre! A szerződés sokkal fontosabb az ilyen esetekben, mint gondolnád

Vállalkozóként akkor járunk el a lehető legnagyobb körültekintéssel, ha kiemelt szerződéseinknél, vagy azoknál a szerződéseknél, ahol nincs teljes bizalmunk a partner teljesítése iránt, már a szerződéskötés idején megtesszük azokat a lépéseket, amelyek egy későbbi jogvitában az igényérvényesítésünket megkönnyítik. Amennyiben szerződéseinket közjegyzői okiratba foglaljuk, akkor a partner nem teljesítése esetén a közvetlen végrehajthatóság miatt nem kell hosszú és költséges peres eljárást lefolytatnunk – a korábban hivatkozott három szakaszból a peres szakasz kiesik – hanem közjegyzői záradékoltatást követően közvetlenül fordulhatunk a végrehajtóhoz. Ugyan a közjegyzői okiratba foglaltatásnak jogszabályban meghatározott díjszabás szerinti költsége van, ez a költség álláspontom szerint megtérül azáltal, hogy félévekkel hamarabb juthatunk hozzá követelésünkhöz egy jogvita esetén, mintha egy többfokú eljárást kellene „végig járnunk”. Tipikus példa erre, hogy a bankok ezért foglaltatják kölcsönszerződéseiket közjegyzői okiratba.

A megelőzés jegyében szintén érdemes a szerződéskötésnél ún. választottbírósági kikötést alkalmazni, amely gyorsaságánál és szakszerűségénél fogva képes kiváltani az állami bíráskodás intézményét gazdasági/kereskedelmi természetű jogvitákban. Bátran kiköthetik a felek szerződéseikben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot, vagy kiköthetnek ügyvédekből álló eseti választottbíróságot, amely a Budapesti Ügyvédi Kamara által véleményezett mintaszabályzat szerint járhat el. A választottbírósági kikötéssel ugyan nem kerülhető el a peres szakasz az igényérvényesítés során, annak időtartama azonban jelentősen lerövidül. Fontos megszorítás, hogy fogyasztói szerződéseknél nem lehet választottbírósági kikötést alkalmazni.

Ezen gyakorlati tanácsok igényelnek némi körültekintést és költséget jelentenek a szerződéskötés során, azonban jogvita esetén az alkalmazásukhoz fűződő előnyök akár vállalkozásunk pénzügyi stabilitásának megőrzését/túlélését is jelenthetik. A következő írásban azt a kérdést járjuk körbe, hogyan járjunk el, ha a járvány, vagy annak hatásai miatt nem tudjuk teljesíteni a szerződéses kötelezettségeinket.

Dr. Zuberecz Richárd ügyvéd

Kapcsolódó cikk: Segítség! Nem fogom tudni a teljesíteni a szerződésemet

Ez megvan! Most szerezzünk rendes vevőket!

Ajánlom figyelmedbe a következő cikkeket:

Fotó: Envato License

Vendégszerző
Vendégszerző
Szakértőket hívunk, hogy még hitelesebb információkat kapj különböző területekről. Ezt a cikket egy vendégszerző írta, de természetesen átment a Minner rostán, így a leghasznosabb információkat kapod most is.