Nem fizet a vevő, szerződésszegés. Mit csináljak? Vállalkozóként hatékonyan a jogvitákban

A járvány második hullámára készülve érdemes áttekinteni, hogyan járjunk el, ha vállalkozóként olyan helyzetben találjuk magunkat, ahol a másik fél nem tartja magát a szerződéses megállapodáshoz, jogi szakkifejezéssel élve szerződésszegést követ el, és jogvita alakul ki a felek között. Annak járunk utána most, hogy ilyen esetben mit csináljunk, hogyan viselkedjünk, mire figyeljünk.

A cikket vendégszerzőnk írta, Dr. Zuberecz Richárd ügyvéd.

A jogi stratégiád

A jogvitás helyzetekben a magatartásunk alakítása során az alábbi fő tényezőket kell figyelembe vennünk:

  • a jogvita időtartama;
  • a jogvita költségei (eljárási illetékek, szakértői díjak, ügyvédi díjak stb.);
  • a jogvitának a vállalkozásunk pénzügyi helyzetére, illetve likviditására gyakorolt hatása;
  • a jogvitának vállalkozásunk megítélésére/hírnevére gyakorolt hatása.

Akkor járunk el eredményesen, ha ezen tényezők közül a számunkra jelentőséggel bíró elemeket a helyes arányban vesszük figyelembe a stratégiánk kialakításánál.

Például tegyük fel, hogy egyik megrendelőnk, egy a cégünk számára jelentős összeget nem fizet meg időben és perre kényszerülünk, amelyet a másik fél rosszhiszeműen elhúz, akár több fórumon is. Ugyan követelésünk jogos, de a likviditásunk nem teszi lehetővé, hogy végigküzdjünk egy peres eljárást több fórum előtt , mert az összeg nélkül a cégünk működése ellehetetlenül. Ebben az esetben a helyes stratégia egy gyors peren kívüli megállapodás elérése lehet a másik félnek tett engedmény (a tőkeösszeg, vagy a fizetendő részletek, meghosszabbított határidők tekintetében) útján. Ebben a példában a fentiek szerint a jogvita időtartamát és a vállalkozásunk pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását kellett együttesen mérlegelni.

A másik oldalról is írtunk cikket, méghozzá arról, amikor nem tudjuk teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Ezt itt tudod elolvasni: Segítség! Nem fogom tudni a teljesíteni a szerződésemet

A jogviták három jól elkülöníthető szakaszból állnak.

  • Az első szakasz (i) az ún. permegelőző szakasz, ahol a felek már észlelték a szerződésszegést/vitát és ismerik egymás álláspontját is, de még megpróbálják (adott esetben külsős szakemberek bevonásával) egyoldalúan vagy közösen megoldani a helyzetet a bíróság közreműködése nélkül.
  • A második rész (ii) maga a peres eljárás, amely valamelyik fél fellebbezése esetén, vagy rendkívüli jogorvoslat igénybevétele esetén több fokon (fórumon) is folyhat és költséges és időben elhúzódó lehet.
  • A harmadik része a jogvitának – és vállalkozóként számunkra ez a legfontosabb érdemi rész – a végrehajtási szakasz. Ugyanis még ha van egy jogerős ítélet is a kezünkben (jogi szakkifejezéssel ún. végrehajtható okirat), az sem garantálja azt, hogy a pervesztes fél önként teljesíti az ítéletben foglaltakat.

Végrehajtási eljárás

Amikor nem teljesít az, akit arra ítéletben köteleztek, akkor vehető igénybe az állami kényszer alkalmazásával a végrehajtási eljárás. Bár a végrehajtás az utolsó szakasz, mégis a legfontosabb, ugyanis hiába nyerünk meg egy peres eljárást (azaz jogilag hiába van igazunk), ha a másik félen nem lehet végrehajtani (mert nincs pénze, kimentette stb.), eljárásunk eredménytelen lesz. Tehát pénzkövetelés esetén fel kell mérni, hogy a partneren végre lehet-e hajtani a követelésünket egy pert követően. Ennek körüljárására már léteznek piaci alapon működő ún. partnerkontroll szolgáltatások, de a hivatalos cégadatbázisokból (Cégközlöny, IM Céginformációs Szolgálata: www.ecegjegyzek.hu) is le tudunk vonni lényegi információkat a partner fizetőképességéről (pl. más hitelező végrehajtási joga van bejegyezve a cégkivonatra; jelzálogjog van bejegyezve az üzletrészre stb.). A jogvitába akkor érdemes belevágni, ha legalább részben esély van az eredményes végrehajtásra és peres eljárás általunk előlegezett költségeinél (eljárási illeték, ügyvédi munkadíj, szakértői díjelőleg) többet végre tudunk hajtatni a pervesztes partnerünkön.

90%-ban eldönthető már az elején, hogy melyik félnek van igaza

Gyakorló ügyvédként nem tudom eléggé hangsúlyozni azt, hogy a nem jogi végzettségű vállalkozók jogérzete sokkal megengedőbb a bíróságok ítélkezési gyakorlatához képest, azaz adott jogi helyzetet könnyebben minősítenek számukra kedvezőnek, ami ahhoz vezet, hogy a valós esélyeik pontos előzetes felmérése nélkül indítanak jogi vitákat (itt megemlítendő, hogy már egy megalapozatlan felmondás is félre viheti az egész eljárást). A szakmai tapasztalatom szerint az esetek több, mint 90 %-ában már az első pillanatban a rendelkezésünkre álló iratok/ illetve a kialakult joggyakorlat alapján eldönthető, hogy egy jogvitában kinek van igaza/azaz ki áll a jogszerűség oldalán. Így a legtöbb jogvita ésszerű vállalkozói viselkedéssel (amibe adott esetben az is beletartozik, ha nincs igazunk akkor azt beismerjük, és nem duzzasztjuk a költségeinket egy perben, hanem egy ésszerű egyezségre törekszünk) eldönthető. Kivételesen szakkérdésekben, vagy bírói mérlegelést igénylő kérdésekben fordulhat elő, hogy a végső eredmény nem jósolható meg előre, és mindenképpen végig kell járni a peres utat. Időt, pénzt és nem utolsó sorban energiát spórolhatunk meg magunknak, ha ezeket az alapvetéseket szem előtt tartva járunk el.

Ellenőrizd a szerződést

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a másik fél szerződést szegett velünk szemben, nulladik lépésben először – még külső szakember bevonása nélkül – saját magunk alaposan olvassuk el a szerződésünket, és vessük össze a kialakult helyzettel. Sok esetben nincs is írásba foglalt szerződés, hanem e-mailekből kell összerakni a szerződéses tartalmat (a külön okiratba nem foglalt szerződés is ugyanolyan jogszerű). Amennyiben az első értékelésünk után továbbra is úgy gondoljuk, hogy a másik fél szerződésszegésben van, nézzük meg, hogy a szerződésünk tartalmaz-e külön szabályokat az adott szerződésszegésre (pl. póthatáridővel teljesítésre felhívás), illetve milyen szabályokat tartalmaz a közlésre/kézbesítésre (ezek általában a szerződések végén, az ún. záró rendelkezések között találhatóak). Nem mindegy ugyanis, hogy a jogi álláspontunkat (azaz fizetési felszólításunkat, felmondásunkat, elállásunkat stb.) milyen formában és módon hozzuk a másik fél tudomására. Ha a szerződés a joghatályos közléshez ajánlott, tértivevényes levelet ír elő, egy felmondás, amit e-mailben küldtünk el, nem lesz elegendő, és egy perben adott esetben még a jogellenes felmondás miatt a másik fél káráért is felelhetünk. Ha a szerződés tartalmaz a szerződésszegésre és/vagy közlésre/kézbesítésre vonatkozóan külön szabályokat, akkor tartanunk kell azokat a sikeres igényérvényesítéshez, ha pedig nem tartalmaz ilyen szabályokat, akkor mindig automatikusan ajánlott, tértivevényes levélben forduljunk a másik félhez. Szintén ellenőrizendő az is (ez is a záró rendelkezések között található a szerződésben), hogy a szerződésünkben van-e kizárólagos bírósági illetékességi kikötés, vagy választottbírósági kikötés. Amennyiben igen, a jogvitát csak ezen fórumok előtt kezdeményezhetjük/folytathatjuk.

#tipp: Amennyiben nem jutunk a partnerünkkel egyezségre a permegelőző szakaszban és mégis peres eljárásba bonyolódunk, a perben felperesként érdemes mielőbb egyezséget elérni (az eljárás minél hamarabbi szakaszában születik ugyanis meg az egyezség, annál nagyobb része járhat vissza a lerótt illetéknek).

#tipp: Az egyezség elérését gyakran segítheti a másik fél által elkövetett egyéb jogsértésekhez kapcsolódó jogi eljárások útján történő nyomásgyakorlás (pl. fogyasztóvédelmi eljárás, versenyfelügyeleti eljárás, egyéb hatósági eljárások).

#tipp: Alperesként, ha úgy gondoljunk, hogy a másik félnek jobbak a kilátásai, az alapvető stratégia a másik fél „kifárasztása” révén elérni egy számunkra kedvező egyezséget.

#tipp: A végrehajtási eljárásban pedig nyugodtan támogathatjuk a végrehajtó munkáját (félfogadási időben jegyzőkönyvbe mondva, vagy külön beadványban), amennyiben tudomásunk van az adós végrehajtás alá vonható, a nyilvántartásokból (ingatlan-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, bankszámla, értékpapír) nem megismerhető vagyonáról.

Gondolkodj előre! A szerződés sokkal fontosabb az ilyen esetekben, mint gondolnád

Vállalkozóként akkor járunk el a lehető legnagyobb körültekintéssel, ha kiemelt szerződéseinknél, vagy azoknál a szerződéseknél, ahol nincs teljes bizalmunk a partner teljesítése iránt, már a szerződéskötés idején megtesszük azokat a lépéseket, amelyek egy későbbi jogvitában az igényérvényesítésünket megkönnyítik. Amennyiben szerződéseinket közjegyzői okiratba foglaljuk, akkor a partner nem teljesítése esetén a közvetlen végrehajthatóság miatt nem kell hosszú és költséges peres eljárást lefolytatnunk – a korábban hivatkozott három szakaszból a peres szakasz kiesik – hanem közjegyzői záradékoltatást követően közvetlenül fordulhatunk a végrehajtóhoz. Ugyan a közjegyzői okiratba foglaltatásnak jogszabályban meghatározott díjszabás szerinti költsége van, ez a költség álláspontom szerint megtérül azáltal, hogy félévekkel hamarabb juthatunk hozzá követelésünkhöz egy jogvita esetén, mintha egy többfokú eljárást kellene „végig járnunk”. Tipikus példa erre, hogy a bankok ezért foglaltatják kölcsönszerződéseiket közjegyzői okiratba.

A megelőzés jegyében szintén érdemes a szerződéskötésnél ún. választottbírósági kikötést alkalmazni, amely gyorsaságánál és szakszerűségénél fogva képes kiváltani az állami bíráskodás intézményét gazdasági/kereskedelmi természetű jogvitákban. Bátran kiköthetik a felek szerződéseikben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot, vagy kiköthetnek ügyvédekből álló eseti választottbíróságot, amely a Budapesti Ügyvédi Kamara által véleményezett mintaszabályzat szerint járhat el. A választottbírósági kikötéssel ugyan nem kerülhető el a peres szakasz az igényérvényesítés során, annak időtartama azonban jelentősen lerövidül. Fontos megszorítás, hogy fogyasztói szerződéseknél nem lehet választottbírósági kikötést alkalmazni.

Ezen gyakorlati tanácsok igényelnek némi körültekintést és költséget jelentenek a szerződéskötés során, azonban jogvita esetén az alkalmazásukhoz fűződő előnyök akár vállalkozásunk pénzügyi stabilitásának megőrzését/túlélését is jelenthetik. A következő írásban azt a kérdést járjuk körbe, hogyan járjunk el, ha a járvány, vagy annak hatásai miatt nem tudjuk teljesíteni a szerződéses kötelezettségeinket.

Dr. Zuberecz Richárd ügyvéd

Kapcsolódó cikk: Segítség! Nem fogom tudni a teljesíteni a szerződésemet

Ez megvan! Most szerezzünk rendes vevőket!

Ajánlom figyelmedbe a következő cikkeket:

Fotó: Envato License

2021 -es vállalkozási ötletek! Neked is hasznos, nem csak kezdőknek!

Iratkozz fel, hogy előbb megkapd! Kattints ide! Működő cégek is inspirációt merítenek új termékekhez, szolgáltatásokhoz, üzleti modellhez, vagy éppen marketing ötletet találnak. Újaknak pedig egyenesen kötelező! Tovább a Minner 2021- es ötletekre!!