Kriptovaluták? Vagy Apple? Itt vannak az újgenerációs pénzügyi cégek, megoldások, vajon milyen hatással vannak a piacra? Veszélyt jelent-e a ma ismert bankokra? Hogyan gondolkodnak ilyen esetekben a bankok? Hangolódjunk is rá úgy erre a területre, hogy egy néhány éve létrejött cég hogyan lehet ilyen rövid idő alatt több értékű, mint az OTP?! Mind magánszemélyként is érdekes az anyag, de üzleti modell tekintetében vállalkozóként is tartogat meglepetéseket. Lássuk!

A napokban vásárolt fel egy Vásárolj Most Fizess Később pénzügyi társaságot a Twitter alapítójának, Jack Dorsey-nak a Square nevű cége. Az Afterpay-ért nem kevés összeget fizetett, egészen pontosan 29 milliárd dollárért történt a felvásárlás. Ránéztem az összegre és eszembe jutott, hogy: te jó ég! Az 1995 óta tőzsdén forgó OTP piaci kapitalizációja (összértéke, részvények száma x aktuális árfolyam) most 15,4 milliárd dollár.

Mi történik? Hogy szaporodnak gombamód a Revolut, Curve, Afterpay… és hasonló cégek?

Nos igen, a tech cégek. Beléptek a pénzügyi világba, ami már-már várható is volt, főleg mióta az emberek egyre jobban nyitnak a kriptovaluták felé. Persze nem akarom most annyira ide keverni a bitcoin témát, maradjunk a Revolut és társainál. Ezek a cégek Európában még nagyobb löketet kaptak, mióta élesedett az ún. PSD2, vagyis a bankok lehetőséget adnak arra, hogy több adathoz is hozzáférjenek ezek a cégek, ha te azt engedélyezed. Igaz, ez csak egy eszköz, hogy egy löketet adjon a pénzügyi digitális forradalomnak.

A Revolut, Curve és hasonló cégeket fintech cégeknek nevezzük, ami a financial és a technology szó összeolvadásából jött létre. A többségnél megfigyelhető, hogy nagyon alacsonyak a költségek, ami nem azért van mert ők ennyire jószívűek lennének. Persze lehet azt mondani, hogy azért is, mert nem kell fenntartaniuk akkora infrastruktúrát (bankfiók), nem kell annyi munkatársnak bért fizetni…, vagyis alacsony költséggel működnek. Na, de a pénz több helyről is jön, egyrészt persze a tranzakciós költségekből, másrészt abból, hogy a fogyasztóik vásárlási adatait eladják, vagy éppen saját célra elemzik.

Összehasonlítás: OTP alkalmazottak száma kb. 35 000, Revolut munkatársak száma kb. 2000.

Ki vesz ilyen adatot? Ezt főleg marketing cégek, piackutató vállalkozások, nagyobb tech cégek, sokszor bedobják amolyan közös adatbázisba, amiből hatékonyabban tudnak dolgozni például a Facebook vagy Google algoritmusok, vagy egyéb hirdetői platformok.

„Mit érdekel engem, sok adatot nem tud meg rólam az app”

Mondhatod magadban, részben joggal is, ha úgy érzed kevés a tranzakció, amit rajta keresztül bonyolítasz, vagy úgy érzed tudatosan vásárolsz. Aztán persze a következő 1-2 millió forint költésedre mégis picit hatással lesz a Revolut, vagy éppen a megtakarítási szokásaidra. Utóbbi azért érdekes lesz, mert elég az ilyen cégnek egy banánhéjon elcsúsznia, és sok felhasználó elpártol tőlük. Ez egy tech cég, ami pénzügyi szolgáltatást nyújt. És bár egy Facebooknál is probléma a felhasználói adatok kérdése, de itt pénzről és adatokról van szó, nagyobb lehet a bizalmi veszteség.

Na, de amit látunk, hogy ezek a fintech cégek főleg a tranzakciókkal, kártyás vásárlásokkal, biztosítás kötéssel és megtakarításokkal foglalkoznak.

Amit alátámaszt az a statisztika, hogy hol is veszített a Revolut bevételeiből a 2020-as pandémia, korlátozások idején. Főként fiatal, 40 alatti célcsoport használja az appot. Miután a korlátozásokat bevetették, a turizmus szinte a 0-val lett egyenlő, 40%-kal estek a bevételeik.

Ahogy látod a bevételük forrása többségében olyan, ami valamilyen vásárláshoz, tranzakcióhoz köthető, tehát mondhatjuk azt is, inkább átfolyik rajtuk a pénz. A megtakarítási és tőzsdei üzletága miatt azért már kezd érdekes dolog körvonalazódni, hogy azért néhány millió forint értékig az emberek megbíznak benne. Na, de valahol itt lesz a kulcs, hogy miért is

nem konkurenciája a nagy bankoknak az olyan fintech cég, mint A Revolut

A válasz pedig az, hogy nehezen tudják megszerezni az olyan banki engedélyeket, ami egyrészt nagyobb szolgáltatási palettát hozna nekik, másrészt lehet, nem is lenne értelme számukra errefelé nyitni, hiszen a célcsoportjuk azért magasabb bizalmi faktorral rendelkező szolgáltatásokat nem bízna rájuk. A másik pedig a fent említett dolog, hogy bizony ők tech cégek. Erős felhasználói adatokra vonatkozó bizalmi kockázattal.

Apropó! 15 millió felhasználója van már a Revolutnak, amivel az egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató, naponta 1,1 millióan használják.

A Revolut már kezd azért bankosodni. A banki szolgáltatásai több EU-s tagállamban elérhetővé váltak. Ez azt jelenti, hogy akik frissítik a Revolut alkalmazást és végigcsinálják a pár perces folyamatot, máris 100 000 eurós betétbiztosítással védhetik a pénzüket. 2020. május óta igényelhetnek hitelkártyát és személyi kölcsönt is a felhasználók. A hitelkártya esetén a felhasználók a havi bérük kétszereséig, de legfeljebb 6 000 euróig költekezhetnek a Revolut Bank hitelkeret terhére. A legfrissebb banki engedélyek (korlátozott) a Revolutnál: Csehországban, korábban pedig Bulgáriában, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Görögországban, Lettországban, Máltán, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Litvániában és Lengyelországban.

Kis kitekintés. M-Pesa rendszer, ahol a telekom szolgáltató lett a bank

A legnagyobb mobilfizetési rendszerrel az M-Pesa rendelkezik, amit a Vodafone Kenyában működő Safaricom vállalkozása működtet. Már korábban írtam róla a Minneren, hogy szó szerint perccel fizetnek. Valójában ott megvalósult a Lopott idő című film, vagyis percekkel fizetnek egymásnak az emberek, vagy éppen a boltban, csak a karjuk helyett a mobiljukat használják. Létrehoztak egy olyan megoldást, aminek köszönhetően még nagy IT beruházás sem kell, egyszerűen csak a felhasználók a mobiltarifájukhoz, egyenlegükhöz tartozó perceket el tudják másnak küldeni, telefonszámról – telefonszámra. Már-már ebben mérik a pénzt is. Az ATM -eket teljesen átugrották / kihagyták a pénzügyi forradalmuk közben.

Anno úgy alakult ki, hogy egyszer csak a percekkel kezdtek el fizetni a boltokban, vagy megadni tartozásaikat / kölcsönadni egymásnak az emberek. A Safaricom lehetőséget adott nekik, hogy egymásnak percet küldjenek, tudod mint nálunk a visszahívós sms, csak itt át is küldhettél szabad perceket.

Mit léptek a bankok? Merre fejlődnek?

Kapkodjuk csak a fejünket, hogy az OTP bevezette a teljesen online számlanyitást, online ügyintézést, a mobilbankok is egyre fejlettebbek, aztán ott az Erste Bank nagy dirrel-durral behirdetett George platformja. Látjuk tehát, hogy a bankok, hitelintézetek digitális platformokkal erősítettek az elmúlt időszakban. A bankok szempontjából most a piacukon éppen diszrupció tevékenység zajlik, vagyis romboló tevékenységet végeznek ezek a fintech cégek. DE! Olyan nagyot még nem, és a bevételeiket még nem veszélyeztetik.

Ami számunkra még érdekes lehet, hogy nagyon sok banki cég kezdte használni az olyan robotizált adminisztrációt segítő megoldásokat, amit RPA-nak hívunk, ami megkönnyítheti, hogy több idő jusson a fogyasztók még minőségibb kiszolgálására (lásd OTP, KH példa).

A legjobb döntés, amit egyébként a többség (bankok) sikeresen meghozott, hogy nem hasonló Revolut klón megoldásokat hoztak létre, hanem az olyan szolgáltatásaikat, termékeiket digitalizálták, amihez elengedhetetlen a bizalmi faktor (pl. hitel), vagy éppen digitalizálták a banki ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatásaikat.

A fintech cégek nem tudnak ezekkel a szolgáltatásokkal versenyezni a következő legalább bő 10 évben, így a pénzügyi piacon még csak egy kis diszrupciót láthatunk.

Konklúzió

Na ez mondjuk érdekes fordulat lesz!

leginkább a biztosító társaságoknak kell félnie a fintech vállalkozásoktól.

A biztosítási piacra lesznek a következő években legnagyobb hatással ezek a digitális titánok. Mert ezek a szolgáltatások bár azt szokták mondani, bizalmi szolgáltatások, valójában a biztosítási ügynököket az emberek úgy fogyasztják, mint a nutellás kenyeret (gyorsan). Tehát akkora kötődés nincs meg bennük, közben pedig ezeknek a termékeknek a digitalizációja sokkal egyszerűbb és a fogyasztóknak is vonzó az, hogy az ilyen termékeket gyorsan és hatékonyan össze tudják hasonlítani, hát még digitálisan megkötni.

Látván a bankok reakcióit, akár a hazaiakat is nézve, jó irányba változtattak és nem ültek fel a klón létrehozására. Igaz van olyan bank, aki még csak veszegeti a levegőt.

Ez érdekes volt! Milyen témátok van még, ami érdekes lehet nekem?

Nem is kell sokat kattintanod, az alábbi cikkeket ajánlom most számodra:

• Terjed a vásárolj most, fizess később modell az online kereskedelemben
• Az IKEA tesztel! A/B teszteli az új üzleti modelljét, ötleteit. A szemünk láttára alakul…

Forrás: OECD, businessofapps, Fintechzone
fotó: CardMapr.nl / Unsplash