A Kolbice lett eheti bevezetőnk témája. Vajon miért nem tudott belépni a street food piacba és megtörni a hamburger-pizza-gyros triumvirátust? Ezután egy fontos kutatást nézünk meg: A boldog agy, jobban dolgozik. Megnézzük miért érdemes megjutalmazni magunkat és ez milyen hatással van a produktivitásunkra, teljesítményünkre. Ha már önjutalmazás, az új micro holiday trendre is felhívjuk a figyelmet. Ez a rövid 4-5 napos nyaralásokat jelenti, amire egy évben többször is elmennek az emberek, szemben egy hosszú nyári nyaralással. A K&H bank kutatásából pedig kiderült, hogy a fiatalok elég nagy része még mindig úgy érzi, hogy nem becsülik meg a munkában őket, túl kevés visszajelzést kapnak. A mikrofonok mögött: Nyiri Donát, Mándó Milán és Sólyom Eszter.

A podcast hanganyaga

Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt éred el, Apple podcastben itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül. Szövegért görgess lejjebb!

A heti híreink és témáink:

0:00 – Egy új street food kálváriája
8:01 – Produktivitás hack – Jutalmazd meg magad
16:55 – Egyre többször, de egyre rövidebben nyaralunk
24:52 – A fiatalok hiányolják a megbecsülést

Bevezető: Miért nem sikerült a Kolbice-nak?

A Kolbice próbált új hazai street food műfajt teremteni és kitörni a gyros-pizza-hamburger szentháromságból. Milán hozta a témát, hogy egyszerűen nem tudott olyan szokást kialakítani, mint ezek. Nem jött automatikusan senkinek, hogy ezt egyen újra és újra és a fesztiválokon sem jutott egyből az eszünkbe. Donát szerint amiben először hibázott, hogy a street food olcsó, vagyis van belőle széles skálán olcsótól drágáig. Míg hamburgerből van olcsó és kézműves, gyrosból olcsó sarki és görög éttermi, pizzából pedig olcsó szelet és premium nápolyi, addig kolbiceból egy fajta volt és az is a maga nemében drágán. Bár azóta az infláció szintre hozta valamelyest. Milán szerint fesztivál kajának sem volt ideális, Donát szerint viszont épp a fesztiválokon nem lógott ki az árazásával és lehetett volna jobb választás.

Felmerült az is, hogy a Kolbice az elérésével már a kezdetektől fogva tévúton járt, hiszen kiskereskedni akartak. Márpedig a többi street food nem egy cég terméke hanem egy étel fajta, amit több ezer helyen megvenni és mindenki számára elérhető minden kategóriában. Így nézve, lehet hogy nagykerként kellett volna gondolkodniuk? Írjátok meg nyugodtan, ti hogy látjátok. Ez csak egy ötletelés volt, nincs jó vagy rossz válasz.

Az önjutalmazás nem lustaság. Még segíti is a produktivitást!

Amikor a produktivitásunk javításáról/növeléséről beszélünk, általában arra gondolounk milyen módszerekkel vegyük rá magunkat nehéz és kellemetlen feladatok elvégzésére. Az önfegyelemről szóló kutatások a 90-es évek óta többször kimutatták, hogy a túlságosan fegyelemezett és jó önkontrollt tanusító gyerekek később az élet sok területén visszafogott és a világ iránt nem érdeklődő felnőttek lettek. Azt is bebizonyították, hogy a túlzott önfegyelem rengeteg negatív érzést szül, például megbánást, hogy nem tudjuk megélni a jó boldog sem. Gondoljunk egy diétázóra, aki eszik valami finomat és közben végig bűntudata van miatta. Szóval a túlzött önfegyelem és túl sok lemondás később megbánáshoz vezet, de mi van akkor, ha a sikert is gátolja?

Egy kutatás szerint azok a diétázók, akik beiktatnak csaló napokat végül ugyanannyit fogynak, mint akik szigúran követték az új étrendjüket. Hasonlóan, az egyetemet végzettek között azt találták, hogy akik többször eljártak meccsekre, koncertekre, és bulikba (nem folyamatosan, de azért megengedtek maguknak ilyesmit), azok végül sikeresebbek lettek, mint a mindenről lemondó könyvekbe feledkező diákok.

A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az önjutalmazás és egy kis kikapcsolódás segít az önfegyelmet igénylő szokásaink hosszabb megtartásában. Aki túl szigoruan áll neki valaminek, nagyobb eséllyel adja fel, ráadásul (és itt a lényeg!) a boldog agy produktívabb agy. Szó szerint jobban és többet tudunk dolgozni és előrehaladni, ha néha nemet mondunk a munkára és valamivel kikapcsolunk, mintha folyamatosan haladni akarnánk. A pillanatnyi kimaradt munkaidő visszahozza magát hossz távon, főleg amikor arról van szó, hogy valaki emiatt nem ég ki.

Fontos itt is a mérték! Ez nem a kontroll hiányáról szól, hogy valaki mindent megeszik és nem tanul és nem dolgozik, mert sorozatot néz helyette. A lényeg épp az, hogy egyszer-egyszer megengedhetünk magunknak egy kis szünetet, bűntudat nélkül, mert valójában nem vet minket vissza, sőt.

A podcast beszélgetésben: Az alaptézissel mindenki egyetértett. A Minneren is volt már kapcsolódó cikk, amiben Milán a hobbijainkkal töltött délutánokat/estéket hozta fel és igazából ugyanerre jutott a témában. A kikapcsolódás segít, hogy utána jobban menjen a munka. A kutatás másik érdekes aspektusáról is beszéltünk, miszerint nem a legszorgalmasabbak lesznek a legsikeresebbek. Sok sztori kering a neten a milliárdosokról, akik kifejezetten gynegén teljesíettek a suliban vagy lusták voltak, hiszen azt hajszolták mindig ami épp érdekelte őket. Ugyanígy Milán hozott egyetemi példát is olyanokról, akik 3-asnál jobb jegyet nem láttak, mégis, már akkor sikeresebbek voltak, mint a kitűnő tanulók 99%-a. Eszter is egyetértett, mert úgy látja a gimis kitűnő tanulók végül messze nem a legsikeresebb felnőttek lettek, végül megjegyezte azt is.

Nem csak tantárgyakat kell tanulni ebben a korban, hanem szocializálódni, kapcsolatokat építeni.

Ha így nézzük és belátjuk a networking fontosságát logikus, hogy a szociális életre inkább fókuszáló, de közben nem bukdácsoló diákok később jól teljesítenek a karrierjükben. Az arany középút ugye.

Forrás: inc.com

Tényleg jó a mininyaralás, vagy se pénzünk, se időnk hosszabbra?

Egyre nagyobb trend az egy-két hetes nyaralások helyett a micro-cation, azaz az 5 éjszakánál rövidebb kiruccanás a dolgozó felnőttek körében. Több statisztikát is találtam erről, a PR Newswire szerint az Y generáció 72%-a, az X-esek 69%-a volt már ilyen rövid nyaraláson, míg az Allianz Partners USA 2022-es adatai szerint az amerikaiak 53%-a a következő nyaralását ilyen mikro-nyaralásra tervezi. Az ezredfordulós generáció inkább több, rövidebb vakációt vesz ki, mint a hagyományos egy hosszabbat.

Vajon mi lehet az oka ennek?

Egyik oldal, hogy így gyakrabban, olcsóbban, több helyre utazhatnak a nyaralók. Többször megszakíthatják az évüket, pár nap alatt feltöltődhetnek, nem egy hét nyaralásért kell dolgozni egész évben. 1-2 napra el lehet menni úgy, hogy előtte és utána se kelljen belefulladni az extra melóba.

A másik oldal viszont hogy sok helyen az alkalmazottak nem mernek egyszerre több szabadságot kivenni, mint pár nap. Vagy olyan szinten le vannak terhelve a munkahelyen, hogy nem tudják kire hagyni a melót egy teljes hétre, vagy a cégkultúra olyan hogy rossz szemmel néznek arra aki több napot kivesz (vacation shaming), ezért inkább a hétvégéiket hosszabbítják meg 1-2 nappal az utazni vágyók. Pár nap nem biztos hogy elég ténylegesen kikapcsolni, főleg ha stresszel hogy otthagytad a munkát, esetleg szabadság alatt is e-mailekre válaszolsz. Egy 2019-es felmérés szerint a megkérdezett 25-55 év közötti alkalmazottak nem igazán kezdenek feloldódni a nyaralás harmadik napjáig. A mikro-nyaralások megnövekedett száma azt is jelentheti, hogy az átlag alkalmazott nem tud egy hosszabb nyaralásra elegendő pénzt félretenni.

A podcast beszélgetésben: Donát kifejezetten szereti a rövidebb nyaralásokat a változatosságuk miatt (nyári tengerpart, őszi városnézés, téli síelés stb…), de ő is elismeri, hogy egy 4 esetleg 5 nap nem elég pihentető. Ilyenkor jobban tele is tömjük programokkal az utat, így aztán utazás, ide-oda menés és megint utazással telik a legtöbb mikro nyaralás. Jó élményszerzés, de épp a pihenés veszik ki a célok közül, így nem szabad helyettesíteni ezekkel a valódi kikapcsolódást. Milán kitért arra, hogy problémás a cégkultúrában vagy cégvezetőként a hosszabb nyaralás ellen lenni. Épp az előző hírben beszéltük, hogy kell a kikapcsolódás a produktivitáshoz. Ha valaki jól dolgozó, hatékony emberekkel akar dolgozni, hagyja őket pihenni.

Forrás: forbes.com, hospitalitylexis.media, travelandleisure.com

Fiatalok egy része úgy érzi, nem becsülik meg a munkájukat

Ismét megkérdezte a K&H Bank a 19-29 év közötti fiatalokat a munkájukkal kapcsolatban, a kutatás reprezentatív. A fiatalok 36 százaléka számolt be arról, hogy elismerik a munkájukat, a válaszadók 41 százaléka a megbecsültséget átlagosnak mondta, 23 százalékuk viszont hiányolja azt. Ez az eredmény – a nagyobb kilengésektől eltekintve megegyezik a 2012 óta mért átlaggal. Arra a kérdésre, ha úgy adódna, akkor mennyire könnyen találnának új munkát, a fiatalok 33 százaléka azt mondta, hogy ez egyszerűen menne.

A podcast beszélgetésben: Milán folytatta a hírt saját meglátásaival, miszerint a fiatalok negatív érzései a rossz vagy nem létező visszajezéskultúrából fakadnak. Sem a nagy sem a kis cégenél, általánosságban, nem rutin a megfelelő visszajelzések adása. Nem csinálunk 1on1 meetingeket, sokan még évértékelőt sem, nemhogy rendszeres beszélgetést. Milán arra buzdít mindenkit, legalább 3 havonta üljön le a munkatársakkal és beszéljék meg a közös munkát, érezzék az alkalmazottak, hogy amit csinálnak az jó, jó irányba tart-e, milyen értéket adnak a cégnek.

Ugyanakkor megérti a cégvezetői gondolkodást is, hogy miért kellen folyamatosan „dícsérni” valakit az elvégzett munkáért? Hiszen fizetést kap, ami valahol jogosan a munka ellenértéke. Eszter szerint ez addig jogos, amíg valakitől nem is várható el több, minthogy „A” munkát elvégezze. Pl. egy operátor aki fixen napi 1000 db akármit szerel össze. A pozitív visszajelzés és a megbecsülés jár viszont, ha valakinek jó gondolatai vannak, extrát visz a munkájába és fejlődik abban, amit csinál. Ekkor kell a visszajelzés és az ezzel érzett megbecsülés, hogy ez megmaradjon és tényleg ne csak a szükséges minimumot akarjuk elvégezni. Milán is egyetértett, hogy visszajelzést viselkedésre nem pedig az elvégzett munkára adjunk. Az ilyen beszélgetéseken a negatív teljesítményről is beszélhetünk, annak okairól, amitől az alkalmazott szintén azt érzi, itt foglalkoznak vele.

Forrás: index.hu

Korábbi hírszemlék:

• Az Apple jogi ámokfutása – Van pénz a HR-ben! – Sztrájk az Amazonnál – 2023.06.29
• A Repohár modell bukása – Ki lesz az “új Twitter”? – Már nem hiszünk a márkáknak – 2023. 06. 26.
• Taylor Swift perelheti rajongóit? – A Sprite kreatív kudarca – Eladták a Google Domainst – 2023. 06. 22.
• A robot pizzéria kudarca – Soha többé elfelejtett jelszó – A Lidl lenyom mindenkit – Hírszemle – 2023. 06. 19.
• A Netflix meglepő sikere – Csípős-csirkeszárnyas Oreo? – Akciós-újság.hu felvásárlás – 2023.06.15.
• 15 perces városok – Elbukik a kisüzemi sörfőzés? – Cégek, ahol fizetnek, ha felmondasz – 2023.06.12.