Míg az autóvásárlás, az ingatlanpiac vagy épp a turizmus nem viselik jól a gazdasági visszaeséseket, a közművek és az egészségügy tipikusan jól bírják a recessziókat. Áramot és vizet akkor is fizetünk, ha már nincs pénz nyaralni, és úgyanúgy egészségesek akarunk lenni ha megbetegszünk. Na de ezek inkább úgy recesszióállók, hogy nem zuhannak be, mint oly sok más szektor. Vannak viszont olyan területek, amik nem csak simán stabilak tudnak maradni, hanem egyenesen egy válságban lendülnek fel igazán. Nézzünk meg pár ilyet!

Luxus – A gazdagokat nem érdekli a válság?

A prémium szegmens jellemzően kevésbé esik vissza gazdasági recessziók során. Ennek okát nem kell túlmagyarázni, azok akiknek több pénzük van, továbbra is tudnak költeni. Bármilyen igazságtalanul is hangzik, minden áremelkedés, elbocsátási hullám, hitelezési és egyéb probléma a legszegényebb rétegektől indul és csak az igazás súlyos, hosszan elhúzódó válságok érnek el a jól kereső rétegekhez. Akiknek van miből vásárolni, nem fognak lejjebb adni a minőségből holmi infláció miatt, így a prémium termékek mindig is válságállók vagy legalábbis válgásállóbbak, mint a többi szegmens. Na de ez még nem egyenlő azzal, hogy egy viharos időszakban nőni is tudnak, ez nem a sima prémium termékek kiváltsága, hanem a luxus kategóriáé.

A luxusipar sok esetben inkább fellendül egy válság során. Hogy lehetséges ez?

• Hatalmas forgalom, kevés vásárlótól
  Az olyan luxusmárkák, mint a Bugatti, Gucci, Louis Vuitton, stb… a társadalom felső pár %-ától kapják forgalmuk nagy részét. Egy olyan szinten gazdag rétegtől, akik nem fognak lefelé váltani csak azért, mert pár évig milliárdok helyett esetleg 100 milliókat keresnek „csak”. Ezt már érted, ez van a prémium szegmensnél is, csak itt még erősebben.
• Erősebb lojalitás és presztízs érték
  A luxusmárkák jellemzően sokkal erősebb márkahűséget tudnak elérni. Vitatkozhatunk azon, hogy a szupergazdagok már nem járnak márkás cuccokban és nem a vásárlásaik adják az identitásukat, de az igazán vagyonosok között lássuk be, rengeteg magamutogatót találunk. A luxusmárkák mindig is a presztízsről szóltak és sokan válnak élő reklámmá kedvenc cégeik termékeivel. Most nem valami gazdag rantet akarok lenyomni ezzel, hanem érzékeltetni, hogy a márkahűségük nagyon erős és egy ideiglenes gazdasági visszaesés miatt nem fognak mást vásárolni. Egyrészt szeretik a választott márkáikat, másrészt nem akarnak lejjebb adni már csak a status qui miatt sem. Nem fognak például Törley-t venni egy Moët pezsgő helyett.
• A luxustermék sokszor befektetés
  A legérdekesebb aspektusa a luxustermékeknek, legyen az bármilyen eltárolható termék, tehát nem osztriga és kaviáros pizza, hogy tud nőni az értékük. A luxusautók, limitált szériás cipők, táskák, egyedi tervezésű ruhadarabok, borok, konyakok, whiskyk nemhogy képesek megőrizni értéküket, de külön befektetési kategóriát képviselnek. Így nézve sok luxusipari szereplő nem is azonnali fogyasztásra gyárt és a vásárlóik sem fogják elhalasztani a vásárlást a recesszió miatt. A luxustermékek nem csak fogyasztási cikkek, hanem a vagyon megőrzésének egy módja is lehet, így megéri őket megvásárolni a rossz piaci környezetben is. Ha mindezt kiegészítjük az inflációval, azaz hogy még többe fognak kerülni, ha később veszik meg őket, akkor duplán jól járnak ha folytatják a vásárlásukat.

A LVMH a tökéletes példa

Mindezt alátámasztva behoznám példának az LVMH elmúlt éves bevételét és árfolyamát. Ez ugyabár a Louis Vuitton, Moët és Henessy kezdőbetűiből összeállt név, ami alá ezeknél jóval több, egy egész luxusipari cégbirodalom tartozik (pl. Givenchy, TAG Heuer). Amikor 2022-ben a háború kirobbanására, elszálló energiaárakra és akadozó ellátásiláncokra szinte minden cég bevétel és profit visszaesésekkel számolt, ők rekord évet zártak 79,2 milliárd EUR bevétellel és 21 milliárd EUR profittal. Ez 23% növekedés 2021-hez képest és a 2023-as első negyedéves bevételük is 17%-ot nőtt YoY. A részvényárfolyam is alig ijedt meg a háború kitörése után, mondjuk a tech szektor zuhanásaihoz képest, és elég hamar visszakapaszkodott a folyamatos rekord nyereségekkel.

Second-hand – Minden pörög, ami használt

A használtpiac egy hatalmas nyertese a viharos gazdasági időszakoknak. A Z generáció körében a fenntarthatóság miatt egyébként is felfutóban volt a használtárut értékesítő piacterek és új applikációk, weboldalak népszerűsége, de erre a recessziós félelmek, infláció és a kereskedelem visszaesése csak rátesz egy lapáttal.

A fogyasztók egy része nem akarja vagy tudja elhalasztani vásárlásait, de minőségben sem szeretne lejjebb adni. Ilyenkor hatékony megoldás a használt termékek táján szétnézni, ugyanis nagyon sok olyat találunk, ami

funkciónalitásban és esztétikumban sem veszít semmit attól, hogy nem a boltból hozzuk ki.

Elektronikai cikkeknél akár még felsőbb kategóriásat is megengedhetünk magunknak ha 1-2 éveset választunk használtan a vadiúj helyett. De ha csak a meglévő, megszokott márkáinkat akarjuk megtartani pl. ruhákból, akkor is jó megoldás lehet így olcsóbban szerezni olyan darabokat, amiket valaki életében 2-szer hordott, vagy nem volt jó rá vagy mégse tetszik neki. Minden tele van ilyenekkel. A használt bútorok is ilyenkor élik fénykorukat, elég sokat lehet spórolni ilyenek vásárlásával és egy nehezebb időszakban mindenki próbál spórolni. Hirtelen mindenki tudatosabb lesz, ami az ilyen cégeknek extrán jó, ugyanis az eladási hajlandóság is megnő. Az embere kevesebb dolgoz dobnak ki, inkább megpróbálják pénzzé tenni már feleslegessé vált holmijukat.

Hogy számmal is alátámasszam ezt, a 2008-as gazdasági válság alatt (ami sokkal súlyosabb volt, mint ahol a jelenlegi recesszió-nem recesszió tart) átlagosan 31%-ot nőtt az ilyen vállalkozások forgalma az Egyesült Államokban.

Az alábbi ábrán azt látod, hogy a kiskereskedelmi üzletek forgalma stagnál év/év alapon, sőt csökkent. Nos a növekedés most a használt cikk piacon csapódik le.

Egy EU-s tanulmány szerint a használtpiac növekedése 20x-osan lekörözi a sima kiskereskedelem éves növekedését.

Miközben a rekordmagas infláció, az elszállt élelmiszer- és energiaárak miatt a legtöbben spórolni próbálunk, ősszel jelentősen nőtt a forgalom a használt cikkek piacán, a KSH adataiból egy markánsnak mondható, 21,2 százalékos növekedés látszik (2023 december), míg több szektor már mínuszban van. Évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik szerte a világon, egy átlagos amerikai pedig évente 37 kiló ruhát dob ki. A két legnagyobb fast fashion üzletlánc, a H&M és a Zara 2022-ben csak áprilisig 11 ezer új stílust jelentetett meg, míg ugyanebben az időszakban az ultra fast fashion Shein 314 877-et. Amire a Telex cikk rávilágít: Zendaya vintage Versacéban vonul a vörös szőnyegen, Billie Eilish second handben vásárol vagy Kate Winslet újra felveszi egy 2015-ben viselt ruháját.

Sminkek- A rúzs-index, mint gazdasági mutató?

Végül pedig említsük meg a sminkek és kozmetikumok piacát. Eszter hozta be az egyik Hírszemle adásba a rúzs-index jelenségét. A Leonard Lauder által alkotott fogalom arra utal, hogy recessziók alatt megnő az ilyen termékek forgalma. Ezt kevésbé lehet ésszerű érvekkel alátámasztani, mint az előző két példa esetében, de megpróbálom. A legtöbben úgy vélik a nők önjutalmazása és vásárlási szokásai állnak a háttérben. Mivel egyébként is szeretnek maguknak „csak úgy” vásárolni, például ruhákat, cipőket és táskákat, a válságosabb időkben az ilyen női fogyasztók olcsóbb termékekkel élik ki magukat. Így hát az egyszer-egyszer becsusszanó cipőkról mondjuk, a valamivel olcsóbb kozmetikumok felé mozdulnak.

Sok szakember szerint a rúzs index a 2000-es válság óta többször is megbukott, mint elmélet és gazdasági indikátor, ugyanakkor a teljes sminkszektorra kiterjesztve minden nagyobb válság esetén működött. A rúzs-index név a 2000-es recesszió során született, majd folyton változott az azt legjobban leíró termékkategória. A körömlakkok trendisége több országban is lenyomta a rúzsokat a 2008-as válságban, majd a Covid időszak alatt a maszkhordás miatt a szemhez köthető sminkek ugrottak meg. A maszkok levételével visszatértek a reflektorénybe a rúzsok, mivel mindenki örül, hogy végre újra látható az arcának alsó fele és szépnek is akarja mutatni azt.

Pár konkrét példa:

• A nagy gazdasági világválság (1929-33) alatt, amikor az ipari termelés 50%-ot ESETT a sminkgyártás képes volt növekedni.
• 1973 és 2000 között mind a négy recesszió alkalmával növekedett a rúzseladás.
• A szeptember 11-es terrortámadások utáni gazdasági visszaesésben 11%-ot nőtt a rúzsok forgalma.
• 2022 első felében a rúzsok és egyéb ajakkozmetikumok 28%-os bevételnövekedést értek el, pedig ez volt az év legpesszimistább időszaka. Ahogy a kilátások javultak ’22 második felében és az S&P 500 tőszdeindex azóta is emelkedi, úgy esett vissza a sminkek forgalma. Ezek alapján most is épp kontraindikátorként viselkedik.

Vicces lezárásként bedobom, hogy rúzs-index férfi megfelelője az alsónadrág-index. A borús gazdasági várakozások egyik első jele bizonyos megfigyelések szerint, hogy visszaesik a férfi alsógatya értékesítés. A férfiaknál az alsónadrág vásárlás az egyik legelső dolog, amit elhalasztunk, ha úgy érezzük épp nem merünk költekezni. „Jó lesz az még!” hozzáállással nem annyira sürgős újat venni, hiszen ez az a ruhanemű, amig egy öltözőn kívül semmilyen idegen nem lát rajtunk. Ezeken kívül használják még a pezsgő-indexet is, hiszen a rosszabb időkben kevesebbet ünnepelnek az emberek és ha ünnepelnek sem pezsgővel. De ezek közül a rúzs-index működik a legstabilabban, revesszióban tehát a sminkek nyerő iparág.

Hú ez jó volt! Olvasnék még!

• Vállalkozási ötletek 2023 – Aranyat érő üzleti ötletek, trendek
• Dancsó Péter saját termékeket dobott piacra. Rendesen beletaposott ebbe a trendbe
• Fellendült a használtpiac (KSH). Egy meglepő új marketingfogás a Coca-Colától – Hírszemle
• A munkaerőt megfigyelni vagy motiválni kell? Rekord szinten a luxusipar – Hírszemle

Források: evergreenbeauty.edu, aramexpress.aramex.com, businessoffashion.com, cnbc.com, fashionunited.uk, lvmh.com, winmarkfranchises.com, forbes.com, digitalhungary.hu, businessreview.berkeley.edu
Fotók: Envato License, Canva