Már több mint tíz évvel ezelőtt a gyakorlati helyemen is találkoztam azzal, hogy egy cégnek saját szerveren voltak a fájljai, szerződései, dokumentumok (az az bizonyos F meghajtó). Nos ma már a saját felhő beállításához, telepítéséhez nem kell rendszergazda sem. Természetesen azért kell egyfajta minimális digitális skill, ám néhány videó megnézése, vagy eme cikk elolvasásával is kicsit közelebb kerülsz, hogy neked is saját NAS szervered legyen. Saját felhőként is hivatkoztam a címben rá, mert lényegében a fizikai NAS-t, amiben benne vannak a merevlemezek távolról is eléred, meg tudod osztani a fájlokat a szervezeteden (cégen belül) belül is, de akár ideiglenes megosztási linket is létre tudsz hozni vendégek számára.

Fontos! A cikket teljesen laikusként írom, nem vagyok rendszergazda. Ezt az egészet most tanulom én is, bár ahogy nézem olyan sok dolgot nem kell megtanulni ahhoz, hogy egy cégben egy általános digitális skillel rendelkező munkatárs ne tudna egy ilyet üzembe helyezni. Kicsit olyan érzésem volt, mint mikor anno fiatalon számítógépet raktam össze. Az viszont fontos, hogy szakember segítségét is fogom kérni, ám jó tudnom a cégemben miként tudom majd rutin szerűen használni. Így könnyebb leadnom a briefet, hogy tudom mire is számíthatok, mit lehet elérni.

Az alapok – saját felhő, szerver vs Google Cloud, Microsoft OneDrive

Egy ún. NAS egység segítségével létre tudom hozni a saját felhőmet, amiben ugyanazt szeretném elérni, mint a már ismert felhő szolgáltatók adnak, tehát fájl megosztás, sőt akár szerkesztés is. Pont az elmúlt hetekben jött a hír, hogy a Google az inaktív fiókokat törli, Drive esetében is. Sok cég használja csak az ingyenes felhő megoldásokat a nagy tech cégeknél, ami nemcsak adatvédelmi szempontból rossz gyakorlat, hanem ilyen esetekben is történhet adatvesztés. Igazán intő jel arra, hogy bizony az a tartalom, amit oda feltöltünk, az nem a miénk. Ahogy láthatod, sok esetben adatvédelmi okai is lehetnek, hogy valaki saját felhő mellett dönt. A NAS esetében rengeteg olyan funkció áll rendelkezésre, mint például ott is tudjuk szövegesen vezetni a folyamatleírásokat, vagy éppen CRM, ERP rendszer is van benne. 

Én egy QNAP TS431P3 NAS-t helyeztem üzembe. – Lásd itt a részleteket, QNAP specifikációt.

Mire van szükségünk a saját felhő esetében? Saját céges szerver üzembe helyezése

• NAS “gép” – itt el kell döntened, hogy mennyi merevlemezzel használod. 4 slot-osat választottam, tehát 4 merevlemezt helyezek bele. Van olyan is, amibe csak 2 HDD vagy SSD-t teszel. Sőt a négy slotos esetében sem kellett egyből belerakni négyet, elég egyet vagy kettőt, ahogy te akarod. A kiválasztásnál fontos volt, hogy mi nem akarunk rajta vágni például a videókat, szerkeszteni a képeket, nem onnan dolgozik majd a szoftverünk. Mi mentésre használjuk, és egymás közötti videómegosztáshoz. 
• Merevlemezek beszerzése. HDD vagy SSD, általában mindegyiket tudják kezelni. A Minner Extra csoportban kértem pár tippet a csoporttagoktól. Nos így lett 2 tb-os HDD-ből 4 darab. Itt fontos megjegyezni, hogy én úgy használom, hogy 2-őt használunk adatok tárolására, 2 pedig annak a biztonsági mentése. 
• Internetelérés, vagyis olyan hely ahová a NAS-t kábelen keresztül rá tudod kötni. Én egyszerűen a wifi router-be kötöttem be. 
• A merevlemezekkel együtt így bruttó 350 000 forint költsége van egy ilyen szerver üzembe helyezésének, + egy szaki díja, azt gondolom, ha kell is plusz segítség 3 óra elég. Ehhez érdemes leírni mire akarod használni, hogy az IT szakid mindent tudjon. 

Üzembe helyezés

A NAS-t bedugtam az elektromos hálózatba, majd internet kábel segítségével a wifire. Tettem ezt azért is, mert így elég jól láttam, hogy mikor az alábbi képen látható módon a merevlemezeket belehelyeztem a slot-okba, azok valóban jól kerültek bele a tartóba. Még előző bekezdésben a képen látszik is a két zöld pötty a HDD1 és HDD2-nél, mert ott már behelyeztem. 

Követtem a QNAP telepítési útmutatóját. A Qfinder PRO -t letöltöttem a laptopomra (számítógép). A NAS kábelen csatlakozik a helyi hálózatra, és a gépem Wifi-n keresztül, és mivel egy hálózaton vannak, így Qfinder meg is találta a NAS-t a hálózaton. Látod a második képen (szöveg alatt), hogy megtalálta, és fel is ajánlotta, hogy végigvezet egy okos telepítésen. 

Nos, itt jött egy nehezebb lépés. Rákerestem, és legtöbb esetben ilyen kis NAS esetén (nem nagyvállalati) a statikus IP használatát javasolták a szakik. Maradtam ennél, egyébként is, most 1-2 hónap teszt, hogy utána kialakuljon, hogy miként tudjuk használni a cégben. 

Erre figyelj! Nem volt internetem – egy kis hiba

Ugyanazon az IP-n hagytam, amit felajánlott a statikus ip választásnál, így később ezt módosítanom kellett (utolsó számot módosítottam és jó lett). Ameddig ez nem történt meg, addig nem tudtam csatlakozni a webhez, vagy csak nagyon ritkán engedett át. Tehát semmilyen internetes tevékenység nem működött. De az internet segített, csak rákerestem, nem csak én futottam ebbe bele (mobilinternet akár a beállítás idejére is jó lehet). 

Nagyjából 30 perc volt a telepítés, míg elértem ahhoz, hogy meg tudjam adni a regisztráció elején megadott felhasználói adatokat.

A merevlemezek beállítása következik ahhoz, hogy ténylegesen tudjuk fájltárolásra, megosztásra, kollaborációra használni a felhőnket, helyi szerverünket. A tárhely és pillanatképek ikonra kell kattintva tudjuk beállítani ezt. A böngészőben az általunk megadott ip cím alapján találjuk a helyi hálózaton a NAS-t, úgy tudunk bejelentkezni a kezelőfelületre, amit az alábbi képen is látsz. Ha távolról érjük el, akkor külön megosztási linket kell létrehozni, erről lesz lejjebb szó. 

Itt a “nincs kötet”-re kattintva tudjuk elindítani a folyamatot. Érdemes megnézni róla néhány útmutatót, Youtube videót. A cikkem célja most az, hogy nagyjából tervezni tudj az üzembe helyezéssel. Lásd azt, hogy nem olyan sok lépést kell megismerned. Elrontani nem tudod, és bármikor az egészet újra lehet kezdeni. 

Amit érdemes megtanulni és még én is tanulom az a RAID típusok, és hogy mit érdemes választani. Nos a Minner Extra csoport tanácsok alapján is, és eddigi tapasztalataim alapján olyan beállítást érdemes választani, ahol a merevlemezek egy része azért is van benne, hogy azokra menjen a biztonsági mentés. Ezen kívül még persze lehet máshová is csatornázni a biztonsági mentést. Sokak tanácsa az, hogy a biztonsági mentés legyen távol az adott géptől. Ezen még agyalok én is. 

A myQnapcloud oldalon is regisztráltam magam. Majd feltelepítettem a NAS-ra a myQnapcloud appot és így össze is kötöttem a szerverem az accountommal, felhasználói fiókommal. Ez segít abban, hogy távolról is elérjem a szervert, ne csak a helyi hálózaton (értsd itt ne csak a wifin, vagy internet kábelen keresztül).  

Az alábbi képen azt mutatom, hogy a FileStation az, ahová a fájlokat egyébként teszed. Miután az új köteget létrehoztad érdemes új mappát létrehozni és már mehetnek is bele a fájlok. Amit látsz a képen még, hogy akár mappát, akár fájlt könnyen meg tudsz osztani. Nálunk például egy podcast interjú esetében a vendégnek el szoktam küldeni a vágásnak az első verzióját. Itt akkor a csak megosztott hivatkozás létrehozását választom. 

Itt a domain név/IP cím résznél a Smartshare -t választottam, és akkor távolról is elérik a fájlt, akinek küldtem. 

A videót meg is tudja nézni az, akinek küldtem, vagy letölteni a fájlt. Akár le is lehet jelszavazni, sőt határidőt beállítani. 

A gépen is lehet távoli mappa, meghajtó, szinkronizálás is működik

Nos gondoltak az ilyen felhasználókra is mint én. A QSYNC programot feltelepítettem a gépemre is és a NAS-ra is. Máris összepárosította a myqnapID segítségével. És meg is lett az, hogy meghajtó lett a gépen és mehet a fájl fel és letöltés.

Mi következik most? NAS rutin a cégben

Először is, mind ahogyan más esetben is ez egy hosszú folyamat lesz. Most első fájdalmas lépés megvan, már be van állítva a NAS. Első használat pont jó volt arra, hogy felírjam minek kell még utána nézni és fel tudjam építeni a következő hetek üzembe helyezési lépéseit. Főleg Donát munkatársammal dolgozok együtt a NAS-on, így már az jó lépés volt, hogy meséltem neki és jöttek a kérdései. Hol érem el, hogyan tudom a gépemen mappaként használni. Máris a jogosultságok létrehozása izgalmas feladat lesz számomra.  

Nekem ez az első beállítás volt. Most a következő 1 hónapban napi 30 percet foglalkozok a NAS-sal a cégben. 

• Az is lehet, teljesen újra kötegelem majd. 
• A megosztási, hozzáférési, jogosultsági beállítások még hátra vannak. Ez számításaim szerint 2 óra időt vesz igénybe. 1-1,5 óra felkészülés, kutatás, keresés. Alig 0,5 óra a beállítás. 
• Folyamatleírásokba beletenni a NAS -t, felvenni visszatérő feladatot (task-ot).
• Bővíteni azokat a folyamatleírásokat, ahol használjuk a NAS fájlfeltöltést, megosztást. 

Összegzés – Kell egy NAS!

Egy QNAP TS431P3 NAS-t helyeztem üzembe. – Lásd itt a részleteket, QNAP specifikációt.

Így visszanézve, hogy alig néhány óra kellett a beállításra és kb. 5-6 óra a felkészülésre, eszközök kiválasztására azt mondom megérte beruháznom a saját szerverbe. Még vannak vakfoltok, de kezdek ráérezni a használatára.

Kell-e ez egy cégnek? A Google Drive, vagy a Microsoft One Drive hasznos eszköz, de hamar meg tudják tölteni a rendelkezésre álló tárhelyet. Már a nagy fájlok tárolása miatt is sokkal jobb egy helyi, amire akár rá is tudok kábellel csatlakozni, ha gyors fájltranszferre van szükségem. Digitális tartalomkészítőként egy ilyenre mindenképpen szükségünk van.

Adatvédelmi és céges biztonság szempontból is izgalmas terület a NAS. Szerződéseket inkább ezen tárolok, mint üzleti drive-ban. Igaz, pont mos állunk át teljesen digitális szerződésre, de érted mire gondolok.

Fotó: Envato License