Segítség! Nem fogom tudni teljesíteni a szerződésemet

A koronavírus 2020 tavaszi első hullámában, amikor teljesen megállt az élet (karanténszabályok, kijárási korlátozások, gyülekezési korlátozások stb.) sok vállalkozó szembesült azzal a helyzettel, hogy nem tudja teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit, mert azt objektíve lehetetlen teljesíteni (pl. rendezvényszervezéssel foglalkozott és betiltották a rendezvényeket) / vagy ha ugyan nem teljesen lehetetlen teljesíteni, ha mégis teljesít, akkor a vállalkozása rövid időn belül pénzügyileg ellehetetlenül (pl. nem volt bevétele a vállalkozásának, de fizetnie kell a bérleti díjat) és csődbe megy.

A cikket vendégszerzőnk írta, Dr. Zuberecz Richárd ügyvéd.

Jelen írásban azt járjuk körbe, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre, ha előreláthatólag nem tudjuk teljesíteni a szerződéses kötelezettségeinket, illetve hogyan járjunk el ebben az esetben jogszerűen, hogy ne tegyük még terhesebbé a helyzetünket azáltal, hogy egyszerűen csak hagyjuk bebukni a szerződésünket, amivel még kárt is okozunk a másik félnek, amiért felelnünk kell.

Legutóbbi cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy mit tehetsz akkor, ha a vevőd nem fizet. A cikket ide kattintva tudod elolvasni.

Lehetetlenülés

Fontos jogi különbségtétel, hogy más megítélés alá esik, amennyiben külső kényszerítő ok miatt nem lehet teljesíteni egy szerződést [jogi okok miatt pl. állami/közhatalmi intézkedéssel bevezetett tiltás/korlátozás okán pl. rendezvények betiltása, ami az ún. jogi lehetetlenülés; vagy fizikai okok miatt pl. egy megbízott tanácsadó vagy előadó megbetegszik, belázasodik és nincs olyan állapotban, hogy el tudja látni feladatát / meg tudná tartani az előadását, amit fizikai lehetetlenülésnek hívunk (a fizikai lehetetlenülés a koronavírus járvány esetében viszonylag ritka esetkör)] amit a lehetetlenülés szabályai szerint kell elbírálni, és az az eset, ha a külső okok objektíven nem teszik ugyan lehetetlenné a teljesítést, de azt jelentősen megnehezítik, vagy gazdaságilag előnytelenné/jelentősen terhesebbé teszik. A lehetetlenülés esetében – amely a gyakorlatban ritkább de ugyanakkor egyértelműbb eset – a szerződés megszűnik és egy elszámolási kötelezettség keletkezik a felek között, a lehetetlenülés bekövetkeztének időpontjáig teljesített szolgáltatások ellenértékét meg kell fizetni, míg a szolgáltatással nem fedezett, de már előre kifizetett ellenérték visszajár.

Ezzel szemben, amikor a járvány vagy annak következményei nem teszik a teljesítést objektíven lehetetlenné, csak megnehezítik azt, a szerződés nem szűnik meg (nem lehetetlenül) viszont ha az elnehezült helyzetben pl. egy szerződéses vállalási határidő nem kerül betartásra, az adott fél máris szerződésszegésben találja magát, amelynek a jogkövetkezményeiért – ideértve a másik fél által elszenvedett kárt – felelnie kell, ha nem tudja kimenteni magát.

A vírus nem “Joker-kártya”

Sajnos a járványra nem hivatkozhatunk egyfajta „Joker-kártyaként” (a laikusok általános elképzelésével ellentétben) minden további nélkül, mint általános kimentési/mentesülési okra, hanem a törvény további együttes feltételeket támaszt a mentesülés alkalmazhatóságára.

Nem kell megtéríteni a másik fél kárát, azaz mentesülünk a felelősség alól, ha:

  • a szerződésszegést az ellenőrzési körünkön kívül eső körülmény idézte elő, (ún. vis maior-ok, a koronavírus járvány vagy annak hatásai alkalmasak lehet vis maior oknak)
  • ami a szerződéskötés időpontjában (!) nem volt előre látható,
  • és nem volt elvárható, hogy ezt a körülményt elkerüljük, vagy a kárt elhárítsuk (Ptk. 6:142. §).

Gyakorlati szempontból a második előreláthatósági feltétel bír a legnagyobb jelentőséggel. A járvány 2020 tavaszi kirobbanása után kötött szerződéseknél a felek alappal már nem hivatkozhatnak majd álláspontom szerint arra, hogy a járványhelyzetet és annak következményeit nem látták előre, a járvánnyal az új szerződéseknél kalkulálni kell. Ezért az újonnan kötött szerződésekben javasolt külön ún. vis maior-klauzulát is részletesen kitárgyalni a feleknek, az ilyen esetre vonatkozó szabályokat alaposan kidolgozni. Egy elképzelhető szabályozási javaslat lehet az, hogy a felek már előre rögzítik a szerződésben azt, hogy amennyiben a szerződéses szolgáltatás tárgyát érintő hatósági intézkedést vezetnek be a járvány miatt (pl. egy kereskedelmi egységre újonnan kötött helységbérlet esetén korlátozzák az üzletek nyitvatartását) a szerződéses díj (pl. a bérleti díj) automatikusan előre meghatározott mértékre csökken vagy a szerződés automatikusan megszűnik és a felek kötelesek egymással elszámolni az általuk előre rögzítettek szerint.

A járványra és következményeire való hivatkozás, mint kimentési ok egy már bekövetkezett szerződésszegésre utólag reagál. Mindenképpen komoly jelentőséggel bír, hogy nem kell adott esetben a szerződésszegés miatt még a másik fél káráért is felelnünk, azonban az elnehezült üzletmenetünk ettől már nem kerül előnyösebb helyzetbe. Milyen lehetőségünk van tehát akkor, ha a járvány miatt egy szerződéses kötelezettségünket előreláthatólag nem tudjuk teljesíteni (és a szerződés nem tartalmaz vis maior klauzulát), de meg akarjuk tartani a szerződést, nem akarjuk lezárni az adott partnerrel a jogviszonyt/az üzleti kapcsolatot?

A gyakorlati tapasztalatom az volt az első hullám alkalmával, hogy a vállalkozók/jogkeresők tapasztalat hiányában nem megfelelően éltek a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel és hagyták, hogy a negatív események elsodorják magukkal a szerződéseiket, annak ellenére, hogy azok menthetőek lettek volna, még akkor is ha a másik fél nem akar benne közreműködni.

A jelentősen megváltozó körülmények problémájára az ókori római jogból ismert clausula rebus sic standibus jogelv (a körülményekben bekövetkező lényeges változás figyelembevétele) kínál megoldást a magyar jogban is. Ezt a jogelvet a magyar bírói gyakorlat a bírói szerződésmódosítás keretein belül alkalmazta/alkalmazza. De ne szaladjunk ennyire előre, hogy egyből bíróságra kellene menni!

Teendőink, tanácsok

Amint látjuk, hogy nem fogunk tudni a szerződésnek megfelelően teljesíteni (pl. határidő problémánk van), első lépésben igazolható módon értesítsük a másik felet (lehetőség szerint ajánlott, tértivevényes levélben és e-mailben is egyaránt, vagy ha a szerződés az e-mail is írásbelinek ismeri el, akkor elegendő e-mail útján) erről. Ahhoz, hogy jogszerűen járjunk el, nem elég tehát passzívan várni, hogy mi fog történni, hanem tevőlegesen fel kell lépnünk, tájékoztatni kell a másik felek a várható következményekről (ez már csak az általános együttműködési kötelezettségből is adódik). Az értesítési kötelezettség a Bécsi Vételi Egyezményben (CISG) (ami a magyar Ptk. szabályozásához sok esetben mintaként szolgált) külön szabályban nevesített kötelezettség, amiből következtethetünk arra, hogy az együttműködés emelt szintje a jogviták magyar bíróságok általi megítélésénél is irányadó lesz. Az értesítés utáni következő lépésben meg kell kísérelni a szerződő partnerrel megegyezni. Amennyiben a felek a szerződés közös megegyezéssel történő módosításával megnyugtatóan kezelni tudják a helyzetet és el tudják kerülni a pereskedést, mindenképpen engedjenek a pozíciójukból a szerződés fennmaradása érdekében. Közös megegyezéssel történő módosítás nélkül, ha a teljesítés érdekében az adott fél a körülmények által lehetővé tett minden intézkedést megtett (pl. az adott hiányzó alapanyagot megpróbálta máshonnan beszerezni, de nem sikerült) (ismételten fontos, hogy aktívan keresni kell a megoldást, amit utóbb egy perben igazolni kell majd, nem elég „hátradőlni” és bízni abban, hogy a vis maiorra hivatkozás elegendő lesz), de azok nem vezettek eredményre, érdemes bírósági szerződésmódosítást kezdeményezni a jogviszony megváltoztatása és a felelősség csökkentése érdekében, amelynek az alábbi feltételei vannak:

Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

  • a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
  • a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
  • a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. (Ptk. 6:192. §)

A bíróság általi szerződésmódosítás tartós jogviszonyokban lehetséges (pl. bérlet, keretszerződések). A tartós jogviszony fogalmát viszont a törvény nem határozza meg. Egy bírósági döntés szerint tartós jogviszonyt a felek olyan szerződése keletkeztet, amely az egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket hosszú időn át meghatározza. Mivel társadalmilag-gazdaságilag a járvány miatt különleges időket élünk, nem kizárt, hogy megismétlődik az a folyamat, ami az I. világháború után már egyszer végbement, hogy a magyar bírói gyakorlat a tartós jogviszony tágabb (megengedőbb) értelmezésével a bírósági szerződésmódosítás intézményén keresztül korrigálja a járványhelyzet miatt szélsőségesen megbomlott szerződéses viszonyokat. Fontos korlátja a szerződésmódosításnak, hogy a szerződést a bíróság által meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően módosíthatja, úgy, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.

Fentieket összegezve szerződéses kapcsolataink elnehezülése esetén akkor járunk el üzletileg ésszerűen és jogszerűen, ha (1) igazolható módon értesítjük a másik felet a teljesítési nehézségekről; (2) ugyanakkor a teljesítés érdekében a körülmények által lehetővé tett minden intézkedést megteszünk; (3) majd megkíséreljük mindkét fél számára elfogadható közös megegyezéssel módosítani a szerződést; (4) ennek sikertelensége esetén pedig mihamarabb kezdeményezzük a bíróságnál a szerződés bíróság általi módosítását.

Dr. Zuberecz Richárd ügyvéd

Kapcsolódó cikk: Nem fizet a vevő, szerződésszegés. Mit csináljak? Vállalkozóként hatékonyan a jogvitákban

Ez megvan! Most szerezzünk rendes vevőket!

Ajánlom figyelmedbe a következő cikkeket:

Fotó: Envato License

Üzleti esettanulmány


Így indít be a Minner egy piactér vállalkozást. Egy ajándék, hobbi, lakberendezés termékekkel kapcsolatos termékajánló oldal indul a videósorozattal párhuzamosan (illetve podcast-ra is feltöltjük az anyagot). Ez egy több mint 8 részes sorozat lesz, és napra lebontva mutatjuk be a piacterünk indulását, kezdeti lépéseit, számait, statisztikáit. Az oldal már éles, te is követni tudod a videón kívül is majd.

Nézd meg az első videót, kukkantsd meg a piacterünket! Kattints ide!

Vendégszerző
Szakértőket hívunk, hogy még hitelesebb információkat kapj különböző területekről. Ezt a cikket egy vendégszerző írta, de természetesen átment a Minner rostán, így a leghasznosabb információkat kapod most is.

Instant posztok

MinnerInstant

Több weboldal üzemeltetőiként mi is kiemelten fontosnak tartjuk a biztonsági mentéseket, hiszen gyakran van rá példa, hogy pillanatok alatt beüt a krach, és rengeteg munkaórányi anyag válhat semmivé a másodperc törtrésze alatt. Ha nincs viszonylag friss, visszaállítható mentésed, nagy eséllyel építhetsz vissza sok mindent a nulláról, vagy egy olyan régi állapotról, ami rengeteg kapacitásodat emészti fel feleslegesen.

Az alábbi eszközöknél mindenképp szentelj nagy figyelmet a biztonsági mentésre, lehetőleg minél gyakrabban:

  • Weboldal, webshop, bővítmények, stb.
  • Szerverek, adattárolók
  • Telefon, számítógép, tablet stb.

Légy előrelátó, kíméld meg magad az elkerülhető bajlódásoktól!

MinnerInstant

Jelen küldetést különösen ajánljuk olyan vállalkozásoknak, ahol a munkatársaknak egész nap beszélniük, egyeztetniük kell egymással. A cégek belső kommunikációjukhoz leginkább telefont és email-t használnak, de gyakran előfordul a Messenger vagy Whatsapp / Viber alkalmazása is. Ezen applikációkkal csupán az a gond, hogy végeláthatatlan üzenetváltások születnek, ráadásul a csoportbeszélgetésekben sokan nem is érintettek egy-egy megbeszélnivalóban, így gyakran némítják is az értesítéseket, a nekik címzet, fontosabb üzeneteket is figyelmen kívül hagyják.

A Slack.com ezekre a problémákra kínál megoldást:

  • Míg az email-nél véget nem érő láncokon kereshetsz vissza egy-egy fontos információt, a Slack-nél minden projektedhez külön, dedikált csatornát tudsz létrehozni, így hamar megtalálod, amit keresel.
  • A Slack valahol az email és a Messenger között áll: lendületesen és gyorsan történik az üzenetváltás, de átlátható marad később is.
  • Míg az email-nél lemaradhat egy-két fontosnak vélt személy, a Slack adott csatornáiban mindenki látja az üzenetváltásokat, így későbbi konfliktusokat is el lehet vele kerülni.

De hogy kínáljunk más alternatívát is, a projektmenedzsment szoftvereken (pl. ClickUp, Trello) belül is tudsz egyeztetni, feladatokat létrehozni, ezekhez személyeket társítani, ráadásul a folyamatokat is nyomon tudod majd követni. Ha pedig nagyon ragaszkodnál a Messenger alapú üzenetváltásokhoz, a Facebook Workplace szolgáltatását érdemes lehet kipróbálnod.

MinnerInstant

Mindig csak azok a fránya kifogások… Mivel ma már sokkal tudatosabbak vagyunk – főleg az online vásárlásoknál -, sokszor „kifogásokat” keresünk, hogy lebeszéljük magunkat egy olyan termékről, amely izgatja ugyan a fantáziánkat, de nem vagyunk benne biztosak, hogy jó befektetés lesz-e, vagy megtérül-e a befektetett összeg. Biztosan te is hallottál már a saját látogatóidtól, vásárlóidtól, vagy pletykákból különböző vásárláskerülő érveket. Na de mit tudsz tenni ez ellen vállalkozóként?

Szedd össze, hogy milyen kifogásokat kereshet a te termékednél / szolgáltatásodnál egy látogató! Miután ez megvan, próbálj meg minél erősebb érveket kitalálni a kifogás ellen! Pl. egy törékeny terméknél felmerülhet az a kifogás, hogy biztosan összetöri majd a futárszolgálat, mire te érvelhetsz azzal, hogy gondosan becsomagolod minden termékedet, így emiatt nem kell aggódnia.

Ha ezzel is végeztél, építsd be ezeket a termékelírásokba, de használhatod a kommunikációdban is! Ha beválik, magasabb konverziót érhetsz el, de ha mégse lenne sikere, bizonyos tesztidőszak után egyszerűen csak eltávolítod a termékleírásból, így egyáltalán nincs veszítenivalód!

Mi is alkalmazzuk a kifogáskezelést a MinnerAkadémián, például a Személyes konzultációnál vagy a Marketing kampánykészítés minikurzus leírásában.

MinnerInstant

Április 26 óta vezették be az iOS 14.5 frissítést, ami lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy blokkolják az ő követésüket. Az applikációk egyesével megkérdezik, hogy engedélyezi-e a felhasználó, hogy követhesse a tevékenységét az adott applikáció. Ez a Facebooknak a legnagyobb érvágás. Az alábbi képen látod, hogy mit kérdez meg a felhasználótól, mit kell kötelezően kiírnia. És ha ott rányom a felhasználó a tiltásra, ott bizony az tiltva is lesz Na, de mennyien nyomkodnak a követést mellőzésére? A Wall Street Journal riportja alapján az iPhone-osok 67%-a tiltja a követést.

Idén júniusban az iPhone-on megjelenő hirdetésekre költött összeg egyharmadával csökkent, míg Androidon az összes reklámra költött pénz tíz százalékkal nőtt. És akkor mire költik a maradék pénzt? Egyrészt egyre több cég kezdi el a TikTok reklámot (még igazi vadnyugati helyzet van ott, olcsó), másrészt szponzorált cikkeket, tartalmakat vesznek. Utóbbi információk saját gyűjtés (hova költi), körbeszondáztam több Minner vállalkozót is.

Az iOS 15 még szigorúbb dolgokat hoz, ami megnehezíti majd a követést. Például az e-mailben érkező követőkódokat is szűri.

Az Android-ra ősszel jönnek a fentiekhez hasonló blokkolások, de ott eltart jövő tavaszig, míg mindenhol lefrissül.

Fel kell kötnie a marketingeseknek a gatyát! Konverzióoptimalizálás egyre nehezebb, webáruházaknak is nehezebb lesz a marketing. Lehet ez fogja megerősíteni majd az affiliate marketinget? Most lehet majd jó alternatíva lehet. Ez a piacteremnek jó hír, amit most indítunk, tudod aminek haladását élő esettanulmányként mutatom be. Vállalkozás indítás: Piactér születik üzleti esettanulmány

Forrás: www.wsj.com, Index

MinnerInstant

Száz nap után szerdán újra felvonta a horgonyt az Ever Given konténerszállító hajó, miután a japán tulajdonosvállalat és a biztosítók megegyeztek a Szuezi-csatornát működtető hatósággal a kompenzációról. Az Ever Given márciusban hat napig vesztegelt a Szuezi-csatornában, miután megfeneklett. A több mint 200 ezer tonna kapacitású konténerszállító észak felé, a Földközi-tenger irányába indult útnak – írja az MTI.

A Szuezi-csatorna Hatóság (SCA) kezdetben 916 millió dollár kompenzációt követelt a mentési műveletekért és a kieső bevételekért, amelyet később 600, végül pedig 550 millió dollárra csökkentett. 18 300 konténer van a hajón. Egyiptom a pénzügyi kártérítésen kívül egy 75 tonnás kapacitású vontatóhajót kap az Ever Given tulajdonosától.

Forrás: Index

MinnerInstant

Azt a célt tűztük ki, hogy minden egyes nap adunk egy olyan rövid üzleti tippet, melynek alkalmazásával hozzájárulhatsz céged fejlődéséhez, miközben kiadásaidat csökkentheted, a bevételeidet pedig növelheted. És hogy miért érdemes naponta 1 százalékot fejlődnöd? Sok kicsi sokra megy – tartja a mondás, de az alábbi ábra is remekül szemlélteti, mekkora különbséget jelenthet, ha minden nap csak 1 százalékkal jobban, és nem pedig gyengébben teljesítesz:

Napi 1% – Forrás: jamesclear.com

0. küldetés: Teljesíts annyi küldetést, amennyit csak tudsz!

Folyamatosan készülünk új anyagokkal, garantáltan minden munkanapra jutni fog egy challange, ami csak arra vár, hogy a saját bizniszedben élesítsd! Nem probléma, ha egy adott küldetést valamilyen oknál fogva nem tudsz teljesíteni, vagy éppen kimarad. A lényeg: találj vissza erre az oldalra, vagy görgess lejjebb, keress olyan célt, amelyet teljesíteni tudsz. Ez nem csak a vállalkozásodnak lesz jövedelmező, de téged is motiválni fog. A megvalósított ötleteket, valamint ezek eredményeit dokumentáld, és küldd el nekünk az info@minner.hu email-címre. A legjobb, legötletesebb megvalósításokról ugyanis beszámolunk majd az olvasóknak, így lehet, hogy a következő esettanulmány már a Te cégedről fog szólni!

Hol fogod megtalálni?

A küldetések a Minner Instant-ban jelennek meg, az összes feladatot a minner.hu/kuldetes oldalon éred el. Hajrá!


Megnézem a többi Instant üzleti posztot! 

Hol tart a vállalkozásod?

További friss cikkek