Sikeres célkitűzési módszerek, hogy véghez vidd az idei terveid. SMART célok példákkal [kutatás]

Dátum

Megosztás

Célokat kitűzni nem csak januárban lehet, sőt: az újévi fogadalmak 80%-a már februárra elbukik. Épp ezért nyugodtan tűzz ki célokat bármikor, legyen az személyes vagy céges cél, és tegyél azért, hogy el is érd őket. Ebben a cikkben olyan módszereket és tippeket gyűjtöttem össze, amikkel bármikor elkezdheted fejleszteni magad, és segítenek belátható időn belül célba is érni – mint például a SMART célok (példával), a célverseny csökkentése, vagy az accountability partnerek.

Mik azok a SMART célok?

Biztosan hallottál már a SMART célokról. Ha eddig legyintettél rá, hogy ez biztos valami tankönyvi hülyeség, akkor hadd győzzelek meg: igenis érdemes a SMART módszert alkalmazni, mert ezzel úgy tudod megfogalmazni a céljaidat, hogy el is érd azokat.

A SMART egy betűszó, minden betű egy tulajdonságra utal, amivel rendelkezni kell egy jól megfogalmazott célnak. Ez a módszer tehát nem a *mit* határozza meg – azt fogadsz meg vagy tűzöl ki, amit csak szeretnél -, hanem a *hogyanban* segít. Nézzük, mit jelentenek a különböző betűk, és hogy néz ki ez a gyakorlatban:

S, mint specifikus (specific): A célodat akkor fogod tudni valóban elérni, ha azt minél konkrétabban, kézzelfoghatóbban fogalmazod meg. Válaszolja meg az olyan kérdéseket, mint hogy mit akarsz elérni, ki a felelős ezért (ha a szervezet céljáról beszélünk), milyen lépéseket kell tenni hogy elérd.

M, mint mérhető (measurable): A célod számszerűsítése, azaz mérhetővé tétele fontos ahhoz, hogy nyomon tudd követni, hol tartasz a megvalósításban – vagy egyáltalán észrevedd, ha elérted a célt. 

A, mint elérhető (attainable): A célod kihívást kell, hogy jelentsen – de azért maradjon a realitás talaján. Gondold át kegyetlenül őszintén, egyáltalán elérhető-e amit kitűztél magad elé? Legyél ambiciózus, de ne célozz olyan magasra, amivel garantálod a kudarcot. 

R, mint releváns (relevant): Miért pont azt a célt tűzöd ki, amit? Hogy támogatja ez a cél nagyobb képet? Gondold át, biztos jó területre fókuszálsz-e a céloddal. 

T, mint időhöz kötött (time-bound): Adj a célodnak időbeli paramétereket, hogy te és a csapatod is tudja, mikor kell elkezdeni és mikorra befejezni a cél eléréséhez szükséges feladatokat. 

Hogy néz ez ki a gyakorlatban? 

Nézzünk egy példát! Cégvezetőként, vállalkozóként lehet például olyan célod, hogy “több eladásom lesz”, vagy “jobb lesz a marketingem”. Ezek ebben a formában inkább vágyak, mint célok, és ahogy látod egyik fenti tulajdonságnak sem felelnek meg, szóval határozottan nem SMART célok. Hogyan lehetne őket “felokosítani”? 

Nézzük a jobb marketinget! Tegyük fel, hogy egy webshop tulajdonos meginspirálódik a Minneren, és eldönti, hogy kipróbál egy új csatornát, végre elindítja az e-mail marketinget, azaz elkezd feliratkozókat gyűjteni és nekik rendszeres hírleveleket küldeni. Ennek lehet mérőszáma például az új feliratkozók száma, a kiküldött e-mailek száma, vagy akár az e-mailekből érkező forgalom. És persze időhöz is kell kötni a célt, hogy tudjuk ellenőrizni a haladást. A SMART cél valahogy így nézhet ki:

2024-ben elindítom az e-mail marketinget. Ehhez megismerkedek egy hírlevél szoftverrel, amit január végére összekötök a webshoppal. Februártól elkezdek feliratkozókat gyűjteni organikusan a közösségi média profiljaimon keresztül és Facebook hirdetésekkel, hogy 2024 Q2 végére legyen 5000 feliratkozóm. Továbbá februártól kiküldök minimum heti 1 hírlevelet.  

Vajon ez elérhető? Vagy releváns? Nos, ez az adott vállalkozáson fog múlni, a vállalkozó tudja majd megítélni. Mi egyáltalán a releváns? Gondold át, a célod támogatja-e az üzleti terveid, segíti-e például a forgalmad növelni, vagy a fő tevékenységet ellátni. Például egy konditerem esetében releváns cél lehet, hogy egy bérletes vendég sűrűbben járjon edzeni. . Nem releváns nagyobb lokációra költözni, bővíteni a férőhelyek számát ha most sem sikerül megtölteni a helyet, vagy új hangrendszert beépíteni (amikor úgyis mindenki fülessel edz). 

Mi ennek az értelme? 

A célkitűzésnek téged kell segítenie. Ezt nem azért csinálod, hogy jól nézzen ki a LinkedInen vagy hogy megalkosd a SMART cél tökéletes, tankönyvi példáját. Törekedj az elvek betartására mert megkönnyíti a munkád, de év közben bátran térj vissza a célkitűzésre, vizsgáld és írd felül, optimalizáld. 

Ahogy láthatod, a SMART módszer inkább arról szól, hogy kijelöljön egy útvonalat. Az elkészült SMART cél inkább egy akcióterv, amit pontosan tudod, hogyan tudsz követni. Ad valamit, ami felé tudatosan haladsz, és amit ha csinálsz akkor tudod, hogy fejlődni fogsz. A célkitűzéssel pedig lesz valami amiért folyamatosan küzdhetsz. A fenti példához visszatérve, ha nem jön a feliratkozószám, akkor folyamatosan próbálhatsz ki dolgokat, motiválva vagy hogy kampányt indíts, hirdetéseket optimalizálj. Ha nem megy ki a heti 1 e-mail akkor tudod hogy jobb időbeosztás kell és beütemezed a naptárba. 

Egyszerre egy célod legyen

James Clear, az Atomi szokásos szerzője szerint a kudarcért sokszor nem a célkitűzés, hanem a cél kiválasztása a felelős. “Goal competitionnek” vagyis célversenynek hívják a pszichológusok, amikor a céljaid egymással versenyeznek a figyelmedért és idődért.

Bármikor, amikor egy új célt próbálsz elérni, el kell vonnod energiát a többi tevékenységedről. A célod elérésének így az egyik leggyorsabb módja, ha közben szünetelteted a kevésbé fontos dolgokat, és egyszerre egy célra összpontosítasz – tanácsolja Clear. Ez azonban vállalkozóként nem mindig kivitelezhető, hiszen egyszerre több fronton kell helytállni. Ilyenkor nagyon fontos hogy tudj priorizálni, és pontosan tudd mik a fő tevékenységek amiktől a céged működik, és mi a sallang ami elviszi az időt. 

#tipp: A priorizálásban segítséget nyújthat a Pareto-elv, vagy 80-20-as szabály. Eszerint a következmények 80%-át a tevékenységek mindössze 20%-a okozza. 

#tipp: Szintén a feladatok közötti sorrendállításban segít az Eisenhower mátrix, amibe sürgősség és fontosság alapján sorolhatod a teendőidet. Azonnal meg kell csinálnod, ami sürgős és fontos, betervezheted a naptárba ami fontos de nem sürgős, delegálhatod ami sürgős de nem fontos, ami pedig se nem sürgős, se nem fontos, azt a teendőt törölheted a listáról. 

Írd le papírra! Grant Cardone, Richard Branson módszere

A leírt szónak ereje van, és ez az erő a céljaink elérésére is kiterjed. Ha leírod a céljaidat, az máshogy aktiválja az agyad, mintha csak gondolkodnál rajtuk. Elkötelezettségérzetet és motivációt teremt, továbbá cselekvésre késztet. Ezt egy kutatás is megerősítette: Dr. Gail Matthews a Dominikai Egyetemen végzett tanulmányában azt találta, hogy azok a résztvevők, akik leírták (kézzel, papírra) a céljaikat, 42%-al nagyobb eséllyel érték el őket. Nem semmi!

Grant Cardone-nak igazi lifehackje van erre az Inc.com szerint: minden nap kétszer írja le a céljait, egyszer reggel felkelés után, egyszer este lefekvés előtt. Azt mondja, hogy a céljaival akar feküdni és kelni. Sir Richard Branson, a Virgin-csoport alapítója szintén hisz a papír-ceruza erejében, és mindig, mindenhová visz magával jegyzetfüzetet – sőt, azt mondta, sose tudta volna a cégét ekkorára építeni azok nélkül a jegyzetek nélkül. 

Mondd ki hangosan?

Arról, hogy érdemes-e másokkal megosztani a céljaidat, már eltérnek a kutatási eredmények. Azt gondolhatjuk, hogy ha elmondjuk embereknek a céljainkat, az nyomást helyez majd ránk, és motiváltak leszünk hogy el is érjük amit “ígértünk”. Ezzel szemben egy 2017-es kutatás Peter Gollwitzer vezetésével az NYU-n azt találta, hogy azok a résztvevők, akikről mások tudták a terveiket, kevésbé voltak hajlamosak végigvinni azokat. A kutatók szerint az, ha kimondod a célodat, korai befejezettség- és meg nem érdemelt büszkeségérzetet kelt benned. Olyan ez az agyadnak, mintha azzal, hogy kimondod, már el is érted volna a célt, ezért kevésbé vagy motivált, hogy tegyél érte. 

Egy 2019-es kutatás az Ohio State University-ről azonban más képet fest: az eredményeik szerint ha olyan emberrel osztod meg a célod, akit saját magadnál “magasabb státuszúnak” gondolsz, vagy akinek kifejezetten adsz a véleményére, akkor igenis motiváltabb leszel, hogy bizonyíts előtte és teljesítsd a célod. A kutatók szerint egy mentorral vagy menedzserrel kimondottan érdemes megosztani, ha például egy előléptetésre pályázol, és ezzel magadat is motiválhatod, hogy magasabb fokozatra kapcsolj. 

Keress egy partnert

A vakvilágba kijelenteni a céljaidat nem biztos, hogy sikerre vezet, azonban egy úgynevezett “accountability buddy” jól jöhet. Egy ilyen partnerrel megegyeztek, hogy segítitek egymást a saját céljaitok elérésében, sőt felelősségre vonjátok a másikat, ha letévedne az útról. Egy amerikai felmérés szerint a buddy-rendszer működik, és ha valakivel együtt köteleződsz el a célod felé, akkor 65% esélyed van el is érni azt. Sőt, ha rutinná válik hogy rendszeresen találkoztok és egyeztettek arról, ki hol tart a célja felé vezető úton, akkor 95%-ra nő a siker esélye. 

Ha ezt az utat választod, akkor érdemes olyan partnert keresni, aki nem a barátod vagy rokonod, de tudsz vele bizalmi viszonyt kialakítani. Mindketten kötelezzétek el magatokat, és priorizáljátok a check-ineket. Lehet azonos a célotok, ami felé haladtok, vagy kereshetsz olyan partnert, akivel eltérőek a célok, de esetleg rendelkeztek a másik céljához szükséges szaktudással vagy kapcsolatokkal hogy tudjátok támogatni egymást. Az accountability buddy lehet veled azonos szinten álló, hasonló problémákkal küzdő személy, de egy tapasztaltabb emberrel, mentorálás jellegű kapcsolat is működhet. 

Ez jó volt, van még ilyen tartalom?

Kiemelt kép: Joshua Earle / Unsplash

Sólyom Eszter
Sólyom Eszter
A MinnerAkadémia színfalai mögött azon dolgozom, hogy a legfontosabb információk a lehető legjobb minőségben jussanak el hozzád. A Minneren előszeretettel írok cégkultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, szervezetfejlesztésről.