Ez a cikk azért íródott, mert sokan keresnek fel minket azzal, tudunk-e valamilyen megoldást arra, hogy a szállítmányozójuk a duplájára emelte az árakat december 1-től. Nos, a válasz az, hogy nem. Tényleg brutális áremelések vannak, a hajóstársaságok szerintünk kicsit vissza is élnek a helyzettel, hetente-kéthetente van áremelés, és amit most foglalunk helyeket december első hetében, az majd január második hetében hajózik el leghamarabb.
De miért ilyen magasak a szállítási díjak import esetében?
Egy japán szállítmányozó, Shinya Iino aki a YouTube-ra is tölt fel a témában hasznos tartalmakat, készített egy közérthető magyarázó videót, amiből megtudhatjuk, hogy szerinte milyen okok eredményezték a mostani globális extrém lassú és drága tengeri szállítást, ami ugye láncreakcióként tovább gyűrűzik a vasúti és a légi szállításra is, majd végül akár még magánszemélyként is érezni fogjuk a hatását tavasszal, amikor a kívánt Távol-Keleti terméket nem fogjuk megtalálni a boltok polcain, mert elfogyott, az utánpótlás pedig…valahol még mindig úton van.
A videóban annyira jól felvázolja az okokat és a következményeket, hogy akit érdekel, mindenképpen nézze meg, 7 perc az egész.
Néhány pontban összeszedtük a videó tartalmát, ha nem lenne időd megnézni:
1. A fő ok természetesen a jó öreg Covid-19, 2020 márciusától vannak a világban lezárások. A gazdasági leállás az áruforgalomra is hatással volt, és a kikötői személyzet számát csökkentették, hiszen kevesebb lett a szállítmány és ezzel a munka. Ezzel együtt viszont a kikötői “handling” idők is nőttek. Ezzel egy időben sok cég átmenetileg bezárt, és ezzel rengeteg konténer halmozódott fel a kikötőkben,
nem cserélődnek a konténerek, ez baj!
Szintén ezzel egy időben, mivel kevesebb szállítmány volt, sok hajót kivontak átmenetileg a forgalomból, hogy üresen ne utazzanak.
2. Áprilistól júniusig csak takaréklángon működött a gazdaság a világ legtöbb országában, júliusban kezdett újraindulni az élet. Mivel a koronavírus Kínában indult útjára, ezért a kínaiaknak kellett a legelőször szembenézniük a vírussal, és nekik sikerült is kontrollálni a vírust. A gyárak állami segítséggel hamar újraindultak, és elkezdődött az újbóli termelés hamarabb, mint a világ többi országában. Mivel a világ többi országában nagyon akadozott a termelés, ezért sok cég, aki eddig nem Kínában gyártatott, most kivitte a gyártását oda (ezt a cikk írója nem gondolja jelentős tényezőnek ilyen rövid távon, de lehet, hogy Iinonak van igaza), és emiatt felpörgött a kínai export.
3. Szeptemberben rengeteg szállítmány érkezik az USA-ba Kínából a karácsonyi szezon miatt (meg persze hozzánk Európába is, erről nem beszél a videóban). Átlagosan 900.000 darab 20 lábas konténer utazik Kínából az USA-ba havonta. A videó kiemeli, hogy az októberi ősz ünnep előtt rengeteg áru megy ki Kínából, ami szintén növeli az exportot (ezt a cikk írója szintén nem gondolja különös befolyásoló tényezőnek, mert ez a jelenség minden évben van, de lehet, hogy Iinonak van megint csak igaza).
4. Ezzel egy időben, ahogy tavasszal lecsökkentették a használatban lévő hajók számát, így a kevesebb hajó nem volt képes összeszedni a konténereket a világban és visszavinni őket Kínába. A videó készítőjének thaiföldi tapasztalata van (ott van logisztikai cége) ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy limitált volt a kevesebb hajó miatt nyáron a Kínába exportálható áruk mennyisége. A probléma megoldására a hajóstársaságok gyorsabban indították el a hajóikat, tehát kevesebbet állt a kikötőben egy hajó (14 helyett 7 napot említ Japánban). Az Egyesült Államokban azonban ez nem így történt. A koronavírus miatti munkaerőhiány eredményeképpen egyrészt lassabban pakolták ki a konténereket a címzettek, illetve a sofőrhiány miatt lassabban jutottak el hozzájuk és vissza a tengerpartra a konténerek. Mindezek felett hiány volt a konténerszállító kamionokból is (a vontató alvázakat említi, amire a konténert rakják). Ennek az okát mi megint csak nem értjük, mert itt Európában nem volt ilyen probléma. Ezekből az okokból több konténer ragadt a kikötőkben. Normál esetben 1-2 napig tart visszaadni a hajósoknak a konténereket, most 1 hétig tartott. A lepakolás a hajóról is nehézkesebb volt, 2 hét alatt pakoltak le egy konténert egy hajóról, mert emberhiány volt a kikötőkben dolgozó személyzetnél is (talán ennyire sokan lettek volna az USA-ban karanténban?).
5. Ezen okok miatt érthető, hogy árat emelnek a szállítmányozók. Példának hozza fel, hogy Ázsiából Los Angelesbe egy 40 lábas konténer 2000 dollárért utazott eddig, most 4000 dollár körül van az ár, és még emelkedik.
6. Iino szerint február-március környékén rendeződik a helyzet, de nem biztos benne, hogy ez így is lesz, mert van egy kiszámíthatatlan tényező, talán kitaláljátok: a koronavírus…
Érdekel a kínai import? Ezt nézd!
Két linket ajánlok most a Minneren, egyrészt a Mennyibe kerül egy konténer áru szállítása Kínából? című cikket, ami támpontot ad számodra, hogyan épül fel a szállítási díj.
A Minner.hu/import oldalon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat kínai importtal kapcsolatban. A menüből is eléred a a linket, de akár ilyen röviden is, ahogy beírtam: Minner.hu/import
Fotó: Dominik Lückmann / Unsplash
