„Jól kell helyezkedni”, kellenek a jó kapcsolatok, szerencséje volt, mert… Mennyiszer hallunk ehhez hasonló kijelentéseket, amikor egy sikeres, gazdag emberről beszél valaki. Még így mielőtt rátérnénk a kutatásokra, természetesen vannak olyan területek, amire ez akár igaz is lehet. A politikához kapcsolódó vállalkozásokat nem vizsgáljuk, mi a versenyszférát nézzük, azt a piacot, ahol a siker sokkal jobban elérhető bárki számára. De nézzük mennyit is számít ebben a szerencse, ha számít!

Fontos! Nem biztos, hogy látszólag sikeresebb, szerencsésebb, vagy tehetségesebb valaki, ha kívülről nézed. Ahhoz azért jobban meg kell ismerni a másikat, hogy teljes képest kapjunk. Na de! Miért van az, hogy valaki kevesebb munkával előrébb tart, mint te, vagy néhány év alatt gyorsabban elért egy olyan szintre, ami a konkurenciának dupla annyi időbe telt? Ha 8 óra helyett 10 órát dolgozol az számít, az ad többet, 20%-kal sikeresebb lehetsz?

Első kérdés, ami tegyél fel magadnak: Vajon miért kellett 10 év a Nike-nak, hogy igazán nagy sikereket érjen el?
Ehhez így egyből egy könyvajánlót is linkelnék. Úgy gondolom ez a könyv igazán bemutatja, hogy a siker nem egyik napról a másikra jön, és sok apró szeletből tevődik össze: Te is vagy olyan jó, mint a Nike alapítója! Semmi olyat nem csinált, amit te ne tudnál!

A szerencse egyformán megtalál minket [kutatás]

#kutatás:Richard Wiseman az angliai Hertfordshire Egyetem pszichológiai kutatási osztályának vezetője már több mint 10 éve kutatja a szerencse faktort, vagyis azt, hogy mennyiben befolyásolja a sikerünket. Azt is mondhatjuk, hogy igen, a szerencse tényleg valahogy jelen van a sikeres emberek életében. DE! Az elmúlt években a kutatásaik azt az eredményt hozták, hogy ezek a csúcsra kerülő emberek

• megteremtik a lehetőséget, hogy szerencséjük legyen,
• keresik a lehetőségeket,
• balszerencse esetében megpróbálják azt, hogyan tudnak belőle profitálni, vagy legalább kevésbé rosszul kijönni belőle.

Na, de milyen lehetőségek? Hol?

#kutatás: Hol találják a lehetőséget a vállalkozók? Ezt alátámasztja egy másik kutatás is, egy kicsit másik oldalról vizsgálva ezt. Peter Cohen startup szakértő, kutató több mint 200 induló vállalkozást vizsgált több éven keresztül és hasonlította össze piaci szereplőkkel. Azt vizsgálta, mit csinálnak azok, akik sikeresek, és mitől lesznek azok. Szerencséjük volt? Tudásuk? Vagy mindkettő? Természetesen jött egy sor általános megállapítás is, mint a célok és mérföldkövek kitűzése (most hiába mondanánk, hogy tűzzél ki, annyira megfoghatatlan, hogy azzal sokra nem mész). De van itt használható információ is. Amit kiemel, hogy a sikeres cégek vezetői mélyen ismerik az iparágukat, de tényleg ismerik, nem csak mondják, ismerik a fogyasztókat, a problémáikat, a lehetőségeket, a konkurencia mit és hogyan csinál… Ezt a piacismeretet az alapítók általában alkalmazottként szedték magukra. Tudod legtöbbször az: “én jobban csinálnám, mint a főnök” gondolat indítja el a legtöbb embert a saját vállalkozás irányába. Ez pedig már már kellő piacismeretet adhatott nekik. Később pedig piackutatással bővítették a piacismeretüket (ezt alátámasztja egy lejjebb lévő #3. kutatás). Rengeteg vállalkozóval dolgozok együtt és azoknál a cégeknél, ahol alig növekszik a bevétel, mindig arra lyukadunk ki, hogy valójában olyan piacon van, amit felületesen ismer csak. De ezeken könnyű változtatni! A piac és iparági ismeret segíti, hogy észrevegyék a lehetőségeket is, vagy éppen a balszerencsét elkerüljék, mérsékeljék. Ami szintén ebben a kutatásban is benne volt, és a többiben, hogy a szenvedély (lelkesedés) és a piacismeret is magas szinten van. Hiszen hiába vagy lelkes, ha közben olyan víziók vannak a fejedben, amit a piac elkaszál, mert nem ismered elég jól. Ha a kettő találkozik, akkor óriási növekedés várható.

#kutatás:Jim Collins és Morten T. Hansen kutatók több ezer vállalkozás, cégvezető teljesítményét hasonlították össze. Miközben azt vizsgálták, hogy mi különbözteti meg azokat a vállalkozásokat, akik ugyanabban az iparágban legalább 10X-esen jobban teljesítettek, vizsgálták azt is, hogy mennyi szerencse és vagy balszerencse éri közben a vizsgált cégeket, cégvezetőket. Kiderült, hogy ugyanannyi szerencse, vagy balszerencse éri őket (ezt tételesen szembe állították egymással). Collinsék szintén ugyanarra jutottak, mint Richard Wiseman (első kutatás) abban is, hogy a sikert az a különbség hozta el, hogy mennyire tud valaki élni a szerencsés helyzettel, és a balszerencsét mennyire kezeli. Egyik érvük a kutatóknak, hogy például Bill Gates -ről mondhatjuk, hogy szerencséje van, mert tehetős szülök gyermeke volt, fehér amerikai, egyetemre járhatott, pont akkor amikor a számítástechika jobban kezdett kibontakozni. DE! Rajta kívül még több százezer, sőt millió embernek volt hasonló lehetősége vele egy időben, ugyanott, hasonló családi, szociális háttérrel. Könyvük magyarul is megjelent, amiben végig mutatják ezt: Tudatosan kiváló című könyv, szerzők Jim Collins és Morten T. Hansen

Láthatjuk tehát, hogy önmagában a siker nem a szerencse kérdése, mert akár egyéni szinten, akár vállalati szinten vizsgálva a jókor jó helyen, vagy éppen szerencsés, balszerencsés eseményt ugyanakkora eséllyel kapják az emberek.

Hogyan tudom a szerencsét kiaknázni, balszerencsét mérsékelni?

#kutatás: Rakjuk össze a mozaikokat! A BDC/Nielsen 1139 közepes méretű vállalkozást vizsgált. Három fő dolgot azonosítottak a sikeres cégek esetében. Ez egybe cseng azzal, hogyha éppen jó időszak van, legyen mit előhúznod, vagyis ez kell majd ahhoz hogy a jó időszakot kiaknázd, a rossz hatását mérsékeld. Ez a három:

• Mi kell a céged növekedéséhez? Vagyis roadmap. Van terved a vállalkozásod növekedésére? Tudod milyen feltételek kellenek hozzá, hogy egyről a kettőre juss, aztán háromra, négyre? Ez le is van írva? A sikeresebb cégeknél ezek mind megvannak. Ehhez kell a piacismeret természetesen, és pont ez hozza el, hogy a jó időszakokat jobban megfogod, mert már készültál rá, tudod mihez kell nyúlnod. És persze a balszerencsés időszakokban mérsékled a károkat.
• Innovációs képesség, termékfejlesztés: A sikeres cégek 3-5 évente piacra dobtak valami új dolgot, új terméket, szolgáltatást. Ezzel lehetőséget adunk a szerencsének, hogy megtaláljon minket. Ahogy például láttuk ezt az Apple-nél az iPhone megjelenésénél. Más is piacra dobott okos mobilt, mégis az Apple keresi a legtöbbet ezen a piacon.
• Új üzleti modellek, fiókban lévő ötletek: A sikeres cégek vagy a későbbi időre készítenek a roadmap-hez illő jövőbeni lehetőségeket, vagy éppen kidolgoznak megoldásokat arra az esetre, ha a trend változna, ha valami szabályozás változna. Erre jó példa: a taxi társaságok. Már most készülniük kell arra, hogy mi lesz az önvezető autók megjelenésekor úgy 2030 körül. Vajon aki megfogja azt a trendet az szerencsés lesz, vagy mindenkinek adott a lehetőség, csak ő neki volt „terve”? Ugye, az utolsó! Mondok erre egy érdekes példát, amikor bejött a felnőttképzési törvény változása idén, én a MinnerAkadémia esetében elővettem a terveimet, üzleti modell ötleteimet, hogyha lépnem kell tudjam merre lépjek. Na most szerencsére nem kellett változtatnom amiatt. De! Közben sikerült ezek alapján alakítanom az oktatóplatform üzleti modellját és 2021-ben még nagyobb ugrást sikerül majd elérni.

„Ez adott egy löketet! Van még ilyen?”

Naná, a Minner sok ilyen információt, kutatást, példát összegyűjt, sőt hazai példákat is.

• Mivel tűnhet ki egy vállalkozás a tömegből?[+kutatás] [+Podcast]
• Mi a különbség a gazdag és a szegény gondolkodásmódjában?
• A körülötted lévő 5 ember átlaga vagy? Kutatás
• 500 forinttal a zsebében lett milliomos, gazdag. Miért hallunk több ilyen sztorit?

Fotó: H Shaw /Unsplash
Forrás: Fast Company/BY DANIEL H. PINK – Richard Wiseman / University of Hertfordshire
The Luck Factor: Changing Your Luck, Changing Your Life: The Four Essential Principles (Miramax, 2003
Peter-cohan – 6-things-super-successful-companies-have-in-common
New York Times/2013,Jim Collins és Morten T. Hansen
BDC/Nielsen