Azt is mondhatnánk, hogy feltalálták újra a spanyolviaszt. Ahogy olvasod majd a cikket, kezd körvonalazódni, hogy ez valamiféle hitelkártya szolgáltatás, csak nem a bankok adják, hanem a webshopok és hozzá kapcsolódó szolgáltatók. A vásárolj most, fizess később rendszer most forrósodik szerte Európában is, és már csak hónapok kérdése, hogy hozzánk is megérkezzen. Angolul Buy now pay later (BNPL rövidítéssel is találkozhatsz) szavak alatt találsz róla információt.
Egy képen minden, ahogy működik egy ilyen rendszer:
A Klarna rendszert hoztam fel példaként, akik egy svéd startup. Abban segítenek a shopoknak, hogy ilyen BNPL rendszert tudjanak használni. 90 millió felhasználó használja már a megoldást, ami mintegy fintech fizetési szolgáltató lép be a vásárló és a shop közé. Na, de ami ennél is bámulatos számok:
- Napi 2 millió tranzakciót bonyolítanak le,
- 200 000 kereskedővel állnak kapcsolatban,
- és már 17 országban működnek.
A vásárlók kamatmentes részletekben fizethetnek, sőt lehetőség van arra, hogy például az első részletet 30 nap múlva fizetik csak ki, vagyis eltolhatják az első részletet.
Hasonló cégek még az ausztrál Afterpay és a brit Clearpay. Az Afterpay-t épp most vásárolta fel a napokban a Twitter alapítójának, Jack Dorsey-nak a Square nevű cége. Nem kevés összegért, egészen pontosan 29 milliárd dollárért történt a felvásárlás. Tudod, anno 1 milliárd dollárba került például az Amazon-nak a Twitch, vagy a Facebooknak például az Instagram, csak hogy viszonyítani tudj.
Na, de hol van ebben a pénz? Mármint a szolgáltatóknak?
A webshopok egy integráció segítségével, fizetős kapu megoldással tudják adni a felhasználónak ezt a szolgáltatást.
Kamatmentes az egész tranzakció, tehát ott nem kapnak semmit. Két dologból származik bevételük:
- késedelmi díjból, hogyha a törlesztőrészletet nem fizeted,
- a kereskedőktől befolyó vásárlásonkénti alapdíj + %-os részesedésből.
A Klarna valójában részben piactér is, mert reklámfelületként megjelenítik a márkák, shopok exkluzív ajánlatait, a harmadik láb tehát valamennyire a marketing is. De valójában érdekelt ő is, hogy jól menjen a biznisz. Ez olyan lenne, mintha a Mastercard, vagy a Simple létrehozna egy platformot, ahol megmutatja a szolgáltatók ajánlatait. Oké, a Simple csinál ilyet.
Boldog-boldogtalan használhatja így? Hitelképesség vizsgálat?
A Klarna és hasonló rendszerek szinte 1 másodperc alatt eldöntik, hogy hitelképes vagy-e. A PSD2 óta az ilyen fintech (fizetési rendszert üzemeltető startup) cégek hozzáférést tudnak kérni a bankok adatbázisaihoz is. De a rendszer főleg a te online adataidból, lábnyomodból dolgozik és vagy korábbi Klarna-s vásárlásaidból.
Mivel nem bankok, és valójában részletfizetési szerződés jön létre, így ennek a jogi, szabályozási, ellenőrzési rendszere még nem alakult ki. A brit pénzügyi felügyelet (FCA) hamarosan szabályozni fogja a Buy Now Pay Later cégeket. Ez nem véletlen, mert egy friss statisztika szerint az Egyesült Királyságban minden 10. vásárló küzd a törlesztők fizetésével, akik az elmúlt 12 hónapban vásároltak Klarna-án keresztül. A briteknél a felnőtt lakosság 27% -a használta már a BNPL cégeket az elmúlt 1 évben.
Érdekes megnézni azért a pszichológiai tényezőt is. Szóval ezzel egyébként olyan vásárlásra is ösztönözzük a vásárlót, amit egyébként lehet még nem tehetne meg. És sajnos az emberek többsége rosszul bánik a pénzzel vagy rosszul becsüli meg, hogy mennyire tudja azt visszafizetni.
Ez egy kicsit módosított változata az előfizetéses üzleti modellnek?
Anno foglalkoztam azzal, hogy az előfizetéses rendszerek helyett a fizetős hűségprogramok nyernek majd teret, vagyis azzal érünk el jobb eredményt. De valójában az ilyen Vásárolj Most Fizess Később rendszerek is eredményezhetik azt, hogy a fogyasztó valamilyen szinten „előfizetője a webshopnak”. Számomra itt talán az a veszély,
hogy ha nem tudja fizetni a részleteket, akkor kit okol? Saját magát, a márkánkat… ?
A fizetős hűségprogramot még mindig vonzóbbnak látom, de mint láthatjuk, majd a piaci nyomás lehet itthon is elburjánzó Vásárolj Most Fizess Később mániát fog hozni vásárlói és webshop oldalról is.
Bankkártyás cégeknél is elérhető hasonló pl. MasterCard
Hasonló megoldást ad például a MasterCard (lásd itt) is. Az OTP, Erste Bank is lehetőséget ad az ügyfeleinek, hogy Mastercard kártyáiknál akár bolti vásárlásnál, akár internetes tranzakciónál is bejelöljék a részletfizetési lehetőséget. A POS terminálon feljön egy ilyen opció miután a pin kódot megadtuk és 20 000 feletti vásárlásról van szó. Bejelölöd a részletek számát és így csak az első részletet vonja le, természetesen kiírja a kondíciókat. Online vásárlásnál szintén a bankkártya adatok megadása után jön fel ez az opció az érintett bankok esetében.
Így működik ez a MastarCard-nál
Jó-e ez a webshopnak?
Jelen pillanatban vegyesek az érzéseim az egész dologgal kapcsolatban. Olyan nagy a verseny az e-kereskedelemben, hogy sok piaci szereplő nem teheti meg, hogy nem vezeti be, mert akkor a konkurenciához mész.
Számomra az a legfélelmetesebb, hogy a Klarna-nak az az érdeke, hogy ne fizess időben. Ezt ízlelgetem még.
Van még hasonló cikk?
Naná! Néhány további izgalmas tartalmat belinkelek, aztán úgy is elveszel a Minner cikkóceánban.
- Magyar példák fizetős hűségprogramokra. A vevőid pénzért csatlakoznak és még többet is költenek
- Coca-Cola, Heinz, Nike már kihagyja a kereskedőket, de ez még nem baj
Forrás: Klarna, CNN, Fintechzone, Wall Street Journal, BBC
