A hazai cégek digitalizációjáról újabb rossz adatok érkeztek. Miért nem versenyképes a hazai gazdaság? Nos ez is az egyik oka, amiért nem kell meglepődnünk, hogy nem tudunk versenyezni a környező országokkal. Szó lesz még arról, hogy a szoftver hibák megnehezítik a napi munkavégzést, amelyek valójában a produktivitásodra is hatással van. A cégek kihasználják az inflációt arra, hogy magasabb árat használnak, és valójában tényleg extraprofitot zsebelnek be. Sok cég jelent be gigabevételt, profitot, és már nem is mentegetőznek, takargatják azt, hogy akkor is emelnek, ha már nem lenne rá szükség.

Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt, Apple Podcast-ben itt, vagy az alábbi lejátszókon keresztül:

• 0:00 – Intro – Magyar tyúk Tiktokker?
• 05:07 – Vállalati kapzsiság
• 11:58 – A magyar cégek felének nincs honlapja
• 21:39 – Nem vagy produktív? A szoftverek hibája!

Eta a tyúk TikTok sikere

Nem szűnik a greedflation – Infláció kapzsiság

Novemberben hoztuk be először a hírszemlébe a greedflation fogalmát, amikor a kanadai fogyasztók azzal vádoltak meg helyi nagyvállalatokat, hogy az inflációt meghaladó mértékben és olyan termékeken is emelnek árat, amiket nem érint a mögöttes alapanyagok áremelkedése. A vádaskodás nem kerülte ki az USA-t sem, ugyanis most épp az S&P500 legnagyobb élelmiszeripari cégeiről mondják ugyanezt. A kanadai cégekhez hasonlóan az amerikai nagyvállalatok is sorra jelentik a rekord bevételeket és profitokat, amiket a folyamatos áremelések biztosítanak és többen nyilatkozták is, hogy nem tervezik befagyasztani az árakat. A kapitalizmusban megszokott vállalati kapzsiság viszont két szempontból is problémás.

• Egyrészt köztudott, hogy az energia, üzemanyag, szállítási és egyéb mögöttes költségek, amik elindították a nagy inflációs hullámot már mérséklődtek. Így aztán nem lehet ezek emelkedésével tovább magyarázni a nem szűnő áremeléseket.
• Másrészt ezek a vállalatok most ellentétes oldalra kerülnek a kongresszussal és a jegybankkal. Az amerikai kormány és a FED foggal körömmel küzd épp a kamatelésekkel az infláció leveréséért, eközben a cégek a rövid távú profitot hajszolva tovább gerjesztik azt.

Lehet, hogy végül maguk a kiskereskedők fognak lépni az ügyben, ugyanis nemrég a Walmart is jelezte, hogy kezd elege lenni a beszállítói folyamatos áremeléséből. Anno a kanadai hírben is megjegyezték az áruházak, hogy sok esetben nem ők emelnek árat, hanem a gyártó, termelő, beszállító, aki úgy látja van még hova vinni az árakat. A Walmart és a hasonló méretű láncok már hatékonyan képesek lennének nyomást gyakorolni és befagyasztani az áraikat. Náluk nagyobb alkuerő van ilyen kérdésekben, mint a sok kicsi beszállítónak. A probléma az olyan gigacégekkel lesz, mint a Pepsi vagy a General Mills, akiknek szintén nem lehet nemet mondani akkora szereplők.

Lehet, hogy egy jó kis hatósági árat kellene bevezetni? Vagy extra profit adót kivetni rájuk? A végén kiderül a kormány intézkedései jók?! Hm. Egy külső ráhatásra szükség lehet most, bár ahogy látod a kereskedők is már elkezdtek lépni ebbe az irányba.

Korábbi Minner hírszemle linkje, ahol szó volt még erről: Hírszemle: EU vs magyar vásárlóerő, Ai generált stock képek, Legó módszer cégfejlesztésre

Forrás: marketwatch.com

Honlapja sincs a hazai kkv-k nagy részének

Újabb szomorú jelentés érkezett a hazai cégek digitalizációjáról, ezúttal a Forbes számolt be az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetéséről. Az ítélet az, hogy Magyarországban minden szektorban hatalmas az elmaradás a digitalizáció tekintetében:

• a magyar kkv-k felének nincs honlapja, és ezt nem látják problémának a cégvezetők, főnökök
• van olyan cég, ahol azért nem működik a távmunka, mert hiányzik ahhoz a digitális infrastruktúra, vagy a kolléga nem tud belépni a zoom, meets beszélgetésbe
• még feladatkezelő szoftvert is kevesen használnak

„A digitalizációra még mindig sokan úri huncutságként tekintenek, pedig bármelyik vállalkozás elérhetősége ezen múlik. A nyári festőtáborok szervezőinek, a pékeknek, a burkolóknak, a gyroszosoknak mind jól jön, ha megjelennek a Google Mapsen. A fogyasztók ma már nem az utcán sétálva keresnek szolgáltatásokat, hanem céltudatosan” – mondta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

Korábban én is ledöbbentem a Digiméter kutatás 2022-es adatain, és most ismét megerősített abban, hogy van még mit behozni.

Ezzel a probléma nem csak az, hogy a digitalizálatlan cégek lemaradnak, rugalmatlanok, kevésbé élik túl a változó gazdasági helyzeteket. De sok szó esik manapság a technológiai munkanélküliségről (azaz amikor „az AI elveszi a munkád”). Úgy tűnik, nettó pozitív lesz a mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra, és nemcsak felszámol munkaköröket, de új lehetőségeket is teremt az AI diszrupciója. De ezekből az új lehetőségekből az tud profitálni, aki fel van rá készülve, digitális ismeretekkel rendelkezik, gyorsan tanul, és nem egy olyan munkakörben dolgozik, amit egy szoftver egy az egyben ki tud váltani akár már ma.

Milyen érdekes, hogy a körúton folyamatosan zárnak be a boltok? Budapesten kívüli várásokban is ez a helyet, 2 éven belül egy helyen akár 2-3 bolt is megnyílik, majd bezár. Vajon miért? Nem-nem csak a digitalizáción múlik, de arra sem kell legyinteni.

A Google keresések 46%-a arról szól, hogy adott dolog, termék, szolgáltatás a közelben hol van. (pl. szaniter bolt a közelben, virág a közelben…) A hazai cégek nincsenek erre felkészülve, sőt aktívan nem is frissítik a nyitva tartást, vagy csupán a Google Cégem fiókot sem kezelik. Tehát az, hogy várja valaki, hogy beessen az utcáról egyenesen oda vezet, hogy be fog zárni rövid időn belül.

Nem arról van szó, hogy az év honlapja díjat kell megnyerned, hanem hogy rád találjanak az emberek. Igazán kinyílik a világ előtted, amint kicsit is elkezdesz nyitni az online felé. Olvasd a Minnert! Sok cikkben foglalkozunk ezzel!

Forrás: forbes.hu

Hol veszik el a produktivitás? A rossz felhasználói élményen

Egy friss kutatás szerint még mindig 11% és 20% között van meghibásodásokkal, lefagyásokkal és egyéb problémákkal töltött időnk számítógépezés közben. Nem csak hogy ez a szám elképesztően keveset javult a 15 évvel ezelőtti eredményekhez képest, de ha belevesszük mennyit nőtt az emberiség kollektív képernyőideje, arra is rámutat, hogy mennyire sok produktivitás veszik el ezzel. Képzeld el hogy a munkaidőd tizede azzal megy el, hogy valami tölt, nem reagál, újranyitod, frissíted, nem találod a gombot a rossz elrendezés miatt stb… A kutatásban olyanokat vizsgáltak, akik napi 6-8 órát töltenek gép előtt és kompetens, rutinos felhasználók, tehát nem ők kattintanak félre vagy okoznak hibákat.

Azon túl, hogy mekkora elvesztegetett kapacitás ez a gazdaságban makroszinten, gondoljunk az üzleti lehetőségekre. Még mindig van mit jobban csinálni, még mindig van hová fejlődni szoftverekben, stabilitásban. A tanulmány a gyengén tervezett rendszereket nevezi meg felelősnek, mert „nincs rossz felhasználó, csak rossz rendszer.”. A szakemberek dolga hogy javítsák a felhasználói élményt és míg az új szoftvereknél a piac erőteljesen szűri a rosszul tervezett programokat (nem használjuk, amit nem jó használni), addig a gigacégeknek, mint az SAP vagy a Microsoft, nem igazán kell küzdenie ezzel. Akkora gravitációjuk van, annyira „ott vannak mindenhol”, hogy a felhasználók sokszor nem is tudnak mást használni. Ha most a saját cégedre gondolsz, a legtöbbeknél nincs más megoldás, minthogy Office vagy Google workspacet vezetnek be. Választhatod a kisebb rosszat. Igazából elég csak annyit javítaniuk a hibáikon, hogy ne legyenek sokkal rosszabbak a másiknál. Nem tudna csak úgy egy harmadik, sokkal jobb szoftver belépni a piacra, lehet nem is engednék és felvásárolnák.

Forrás: techxplore.com, dl.acm.org

Korábbi hírszemlék:

• Vállalkozási ötlet elemző AI – Újratölthető dezodor a magyar siker? – Jön az új Twitter #hírszemle – 2023. 07. 06.
• A Repohár modell bukása – Ki lesz az “új Twitter”? – Már nem hiszünk a márkáknak – Hírszemle – 2023. 06. 26.
• Taylor Swift perelheti rajongóit? – A Sprite kreatív kudarca – Eladták a Google Domainst #hírszemle – 2023. 06. 22.
• A robot pizzéria kudarca – Soha többé elfelejtett jelszó – A Lidl lenyom mindenkit – Hírszemle – 2023. 06. 19.