Több mint egy hónapja lázban tart sokunkat, akik valamilyen formában (online/offline) képzésekkel foglalkozunk, hogy megváltozott a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXVII. tv. Sajnos rengeteg félreértés volt az elején, amit valamelyest sikerült helyre tenniük az illetékeseknek. Egy biztos, hogy rengeteg többlet adminisztrációt sózott a nyakába a törvény azoknak, akik szervezett képzéseket tartanak, rengeteg olyan adatot kell bekérni, amit a tanuló nem szívesen ad meg. Sőt sok esetben felboríthatja az egész üzletmenetet, üzleti modellt, vagy megnyirbálja a „vásárlási hajlandóságot”.

Ami eddig a szabad piaci képzések közé tartozott, most már azokra a képzésekre is vonatkozik a törvény 2020. szeptember 1. után. Eddig az időpontig a képzéseket kellett engedélyeztetni, most a felnőttképzési tevékenységet kell vagy bejelenteni, vagy bizonyos esetekben engedélyeztetni. A tevékenységek végzésére vonatkozó kérelmeket a Pest Megyei Kormányhivatal részére kell megküldeni.

A bejelentésen és az esetleges engedélyeztetésen kívül egyéb kötelezettségek is keletkeztek: pl. adatszolgáltatás a Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerébe (több olyan személyes adatot be kell kérni a résztvevőktől, amit eddig valószínűsíthetően nem kértek be a szervezők), felnőttképzési szerződés kötése a jogszabályban meghatározott tartalommal, illeték fizetése. Mivel a személyes adatok kezelése elkerülhetetlen, nagyon fontos odafigyelni a megfelelő adatkezelési szabályzatok meglétére.

Legtöbbünknek az okozott bonyodalmat, hogy megállapítsuk, egyáltalán a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik-e a képzésünk.

Friss 2021. 01. 10. Módosítás következtében nem tartoznak a vállalati belső képzések körébe – azaz semmilyen adminisztráció nem terheli – a hat óránál rövidebb képzések, valamint szintén kikerültek a törvény hatálya alól a munkavállalók számára nyújtott munka- és tűzvédelmi képzések. További fontos könnyítést jelent a vállalkozások számára, hogy a képzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást elég negyedévente – tehát évente összesen négy alkalommal – teljesíteniük. A változásról itt van a minisztérium tájékoztatója.

Nézzük, hogy mit jelent a felnőttképzés?

„A felnőttképzési törvény (1. § (1) bekezdésének a) pont ab) alpontja alapján a törvény) hatálya kiterjed a szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatásra és képzésre. (A 2. § 7. pontja alapján) kompetencia alatt olyan ismeretek, készségek és képességek összességét értjük, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.”

Tehát vállalkozóként rád is vonatkozik a törvény, ha olyan szervezett oktatást, képzést tartasz, melyek bizonyos képességek, készségek fejlesztését célozzák. Bár a törvény hatályát jócskán kiszélesítették, mégsem minden képzés lesz ettől felnőttképzés.

Valljuk be, a törvény megfogalmazása nem adott egyértelmű választ. Így természetes, hogy még mindig nyitva áll a kérdés bennünk, vajon a mi képzésünkre vonatkoznak a törvény előírásai vagy sem?

Hogyan tudnánk ezt eldönteni?

Először nézzük meg a felnőttképzés fogalmának 3 kulcselemét. Akkor lesz egy képzés felnőttképzési tevékenység, ha az alábbi 3 elv EGYÜTTESEN érvényesül a képzésünk esetén:

1. szervezettség,
2. célirányosság,
3. kompetenciaalakítás vagy –fejlesztés.

Amennyiben kétségeid vannak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott Példatár alapján tudod valószínűsíteni, hogy a képzésed a törvény hatálya alá tartozik vagy sem. Amennyiben még ezek után sem tudsz dönteni, érdemes állásfoglalást kérni az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól e-mailben. A Pest Megyei Kormányhivatal állásfoglalása sem tekinthető hivatalos és kötelező erejű állásfoglalásnak, de érdemes megkérni, ha nem tudunk dönteni.

Nézzük, hogy mi az, ami az ITM szerint valószínűsíthetően NEM felnőttképzés:

1. Coaching, tanácsadási folyamat, konzultáció, korrepetálás, fejlesztői órák, magán nyelvórák közül azok, amelyek konkrét céllal és időkerettel nem rendelkeznek (például kommunikációs gyakorlás, beszélgetés egy témáról a résztvevő hozott nyelvtudásával); ha azonban a nyelvoktatásnak meghatározott időkerete van és egyértelműen egy képzési cél és az ahhoz szükséges kompetencia elsajátítására irányul, akkor az felnőttképzési tevékenységnek minősül (pl. nyelvvizsga felkészítő 20 órás képzés)
   1. Miért nem felnőttképzés? Érdemes az elvekkel is tisztába jönni, hogy tudjuk, miért nem vonatkozik ránk. Tehát ezekben az esetekben nincs egyértelműen beazonosítható képzési cél, nincs előre meghatározott időkerete, hanem folyamatos fejlődésre és cselekvésre épít, vagy a képzés célját a résztvevő a folyamat során maga határozza meg, tehát: nem célirányos és nem szervezett.
2. Online videótár, letölthető tartalmak, online ismeretanyagok és a hozzá kapcsolódó közösségi média csoport, információs hírlevelek.
   1. Miért nem felnőttképzés? A szolgáltató a „képzés” folyamatába nem tud beavatkozni, nincs befolyása a résztvevő fejlődésére, a tananyagtartalom feldolgozása a résztvevő önálló feladata, nincs interakció a képző és a résztvevő között, tehát: nem célirányos és nem szervezett.
3. Bemutató előadás, konferencia, termékbemutató
   1. Miért nem felnőttképzés? Az esemény fő célja nem az, hogy a szolgáltatást igénybe vevő kompetenciái az esemény végére kialakuljanak, fejlesztésre kerüljenek. A szolgáltatónak nem célja fejleszteni a képzésben résztvevők kompetenciáit, és erre nem is tesz ígéretet, az esemény szervezője nem kér erre vonatkozóan visszajelzést, tehát: nem célirányos, nem kompetenciafejlesztésre és kialakításra irányul.
4. Workshop, irányított meetup, csoportos foglalkozás, szakmai műhelymunka
   1. A folyamat eredményét együttes – résztvevői – cselekvés, munka és nem a képző (képzési célja) adja. Az eseménynek egy probléma megoldása, megbeszélése a célja, nem pedig a résztvevők kompetenciáinak fejlesztése és kialakítása, tehát: nem célirányos, nem kompetenciafejlesztésre és kialakításra irányul.
5. Hobbitevékenységek (pl. gyöngyfűző klub, sakk klub), szakkörök, személyi és csoportos edzések, táncklub, élményfestés, szeánszok
   1. Az esemény inkább épít az egymástól tanulásra mint a tanulási folyamat egy meghatározott és kijelölt irányítójára, illetve az önfejlesztési célokkal egyidőben a képzésben résztvevő társas/szociális és időeltöltési céljai is dominálnak. Bizonyos foglalkoztató feladatok kiadása történik, azonban a szolgáltatásnak nem alapvető célja a tényleges kompetenciakialakítás és fejlesztés (nem célirányos).

Fontos, hogy a felsorolás példálózó jellegű, tehát más tevékenységek is tartozhatnak ide, amelyek nincsenek felsorolva, a lényeg inkább az elvek megértése és hogy ezen példák alapján képessé váljunk annak eldöntésére, hogy a képzésünk valószínűsíthetően felnőttképzési tevékenységnek minősül-e.

Az ITM szeptember folyamán részletes segédanyagot tervez kiadni az érintettek számára az új rendszerre való zökkenőmentes átállás érdekében, így (idézve a felnőttképzési törvény kapcsán leggyakrabban használt hivatalos kifejezést) VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN ennél is tájékozottabbak leszünk a témában. Ha a jogalkotó törvényt alkot, érdemes lenne azt a megfelelő időben világos és közérthető formában közzétenni. Tehát, ha rád nem vonatkozik a felnőttképzési törvény, akkor nincsen más teendőd.

Felnőttképzés bejelentés, engedélyezés, adatszolgáltatás

Ha nem adtuk fel a gondolkodást és nem tántorított el minket a további képzések tartásától az új szabályozás megértésének körülményessége, és kiderült számunkra ennyi gondolkodás után, hogy felnőttképzést végzünk, akkor mi a teendőnk?

Amennyiben nem államigazgatási szerv vagyunk (feltételezzük, hogy a Minner olvasói általában nem azok – igaz pont napokban írt egy szervezet), akkor kötelesek vagyunk a tevékenységünket bejelenteni és a jogszabályban meghatározott esetekben engedélyt kérni.

Engedélyeztetni a jogszabály szerinti szakmai képzést, vagy a részszakmára felkészítő szakmai oktatást, a költségvetési, vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást, képzést kell.

A bejelentést/engedélyeztetést itt lehet megtenni, a Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerének weboldalán: https://far.nive.hu/kezdolap

• A FAR weboldalán először regisztráció szükséges, majd ezt követően van lehetőség az eljárás megindítására. Ügyfélkapuval is be lehet lépni, nem kell hozzá különösebb szakmai tudás, hogy kitöltsd a bejelentést. (Bár a rendszer szerint nem kötelező a teáor megadása, hiánypótlásra való felhívás elkerülése érdekében ajánljuk, hogy add meg a megfelelő teáort az adatszolgáltatáskor. Érdemes leellenőrizni előtte, hogy a 8559 Mns egyéb oktatás tevékenységet – vagy más teáor számú oktatási tevékenységet, amit végeznél -, már felvetted a vállalkozásod tevékenységei közé ügyfélkapun).
• A bejelentés ügyintézési határideje a kérelem beérkezésétől számított 8 nap, az engedélyezés esetén 60 nap.
• Az eljárás mindkét esetben díjköteles, a Magyar Államkincstár számára kell megfizetni, a hatályos összeg, számlaszám a rendszer felületén olvasható miután a bejelentést megtettük.
• Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőségünk.

A bejelentési kérelmek tárgyában a Felnőttképzési Államigazgatási Szerv szakértők bevonása nélkül, a jogszabályi feltételek maradéktalan fennállása esetén hozza meg az elsőfokú döntést. Az engedélyezési kérelmek tárgyában a Felnőttképzési Államigazgatási Szerv szakértők bevonása nélkül vagy kéttagú szakértői bizottság bevonásával, a jogszabályi feltételek maradéktalan fennállása esetén hozza meg az elsőfokú döntést.

A határozatok ellen jogorvoslatnak van helye, a véglegessé vált döntések esetén közigazgatási pert indíthatunk.

A bejelentés kész, következő lépések: Felnőttképzési szerződés, adatszolgáltatás

Amennyiben a bejelentést megtetted és képzést indítasz, akkor már jó előre készülj felnőttképzési szerződéssel. Amennyiben bejelentés köteles vagy csak, akkor online is megköthetik a felnőttképzési szerződést a tanulóid (ÁSZF módosítás), amennyiben engedélyköteles, akkor csak papír alapon tehetik meg.

Adatszolgáltatást a képzésekről, tanulókról az eKRÉTA rendszerben kell megtenned (példa, képernyőfotók itt), de szerencsére eléred a far.nive.hu oldalon keresztül. A tanulókról az eKRÉTA rendszer szakképzési és felnőttképzési moduljában kell adatot beküldened.

Milyen adatokat kell szolgáltatni a résztvevőkről?

A törvény szerint a felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében az alábbi adatokat kezeli a résztvevő személlyel kapcsolatban (tehát ezen adatok bekérése várható):

• a személy természetes személyazonosító adatai,
• neme,
• állampolgársága, (nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezése és száma),
• lakcíme, levelezési címe, elektronikus levelezési címe és telefonszáma,
• társadalombiztosítási azonosító jele,
• adóazonosító jele,

A fentieken kívül azon képzéssel összefüggő adatokra is szükség lesz:

• amelyek a képzésben részt vevő személyvégzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
• a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
• a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
• a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak.

A felnőttképző a képzésben részt vevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván, és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számhoz kapcsolódóan szolgáltat adatot. Tehát a felnőttképző a képzésben résztvevő személytől bekéri az oktatási azonosítót, azt nyilvántartja, illetve továbbítja/feltölti a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. Amennyiben a képzésben részt vevő személy nem ismeri az oktatási azonosítóját, vagy nincs neki, akkor az oktatási azonosító lekérdezését/létrehozását a FAR rendszer végzi a felnőttképző által megadott természetes személyazonosító adatok segítségével.

(A képzési adatszolgáltatás felhasználói útmutatója szerint a létrehozás után törlődnek a személyes adatok a FAR rendszerből, a 11/2020. (II.7.) Korm. rendelet szerint pedig a személyes adatok alapján történik a lekérdezés, ha valaki nem tudja az oktatási azonosítóját, szóval ezt nem egészen értjük jelen pillanatban, hogy hogyan lehet lekérdezni olyan adatok alapján, amit elvileg töröltek.)

Mi történik, ha nem teszek eleget a kötelezettségeimnek?

Ha elmulasztod a bejelentést, az engedélyeztetést, a kötelezettségeidet nem megfelelően vagy hiányosan teljesíted, a felnőttképzési államigazgatási szerv bírságot szabhat ki és akár el is tilthat a tevékenység végzésétől. Enyhébb esetben azért figyelmeztetnek elsőre, de ismételt szabályszegés esetén már magasabb bírsággal számolhatsz.

Végezetül egy kérdés, ami sokakat foglalkoztatott a közösségi média felületein. Hogyan nevezzük mostantól a képzéseinket? Nos, megnyugtató lesz a válasz: nem ez lesz a döntő, ezen ne aggódj. Nem a név számít annak a megítélésében, hogy a tevékenységed felnőttképzés-e, hanem a képzés tartalma és jellege. Azért én azt gondolom, hogy érdemes kerülni azokat a megnevezéseket, amelyek arra utalnának, hogy felnőttképzési tevékenységet folytatsz, miközben egyébként nem végzel ilyen tevékenységet (pl. kerülném a tanfolyam szót, legyen inkább online kurzus).

Forrás: Kormány.hu
Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott Példatár alapján
Forrás: Napi.hu
Fotó: Envato License