Utoljára az Uber, Airbnb, Apple borította fel a piacot? Ki lesz a következő? Digitális evolúció

Dátum

Megosztás

Spotfy, Netflix, Airbnb mind aktív digitális, innovatív megoldások. Mintha a megjelenésük óta olyan nagy innovációt nem tett volna le senki, amivel nagyban befolyásolnák a mindennapjainkat. És persze beszélünk itt most az applikációkról, az első iPhone-ról is. Hol lesz a következő innováció? És kitől jön? Észrevesszük egyáltalán? A weboldalak már jó ideje nem változtak. Applikáció piacra dobásától sem vár el senki átütő sikert. Persze ezt úgy értjük, hogy sokmindennel lehet pénzt keresni, na de JÓ NAGYOT gurítani, mint a fenti nagyok. A digitális evolúció melyik szintjén állunk most? Na, de kezdjünk az elején, majd jussunk el a mai helyzetig, latolgassuk mi lesz még itt!

A célom, hogy a rövid példákkal mintát is adjak neked, plusz löketet az innováció megértéséhez, helyzetfelismeréshez. Persze erről egy kész könyvet lehetne írni, ha minden szereplőt, szektort bemutatnék.

Azok a 2000-es évek

Nézz csak rá az ábrára! Szinte egy képen mennyi minden változott, milyen újdonságokat hozott az internet. Sőt látszik a hullámzás, ahogy az innováció új piacokat teremtett.

Fotó: https://www.blendspace.com/lessons/wtibsSdEwSyObQ/the-evolution-of-the-internet

Az internet olyan fajta innovációt hozott, hogy teljesen megváltoztatta az emberek mindennapi életét. A kereskedelem elkezdett online térbe költözni, a médiafogyasztás szintén. Utóbbinál először csak szöveges verzióban, mint például a fórumok, hírportálok létrejötte, aztán jöttek a blogok, sőt jött a videós formátum azaz a Youtube. 

Nézzük csak meg az utóbbit! 

A Youtube sztori

Jawed Karim a Youtube egyik társalapítója, aki a domain bejegyzés után ezt a videót töltötte fel a Youtube-ra, amivel el is indult az oldal. A videó nem egy populáris tartalom, de mivel ez volt az első feltöltött anyag, így már 195 millióan látták. A legérdekesebb, hogy nem Karim volt az, aki a későbbi Google felvásárlásból a legtöbbet kapta. Videó alatt folytatom, mert érdekes a sztorija a 15 éves videós oldalnak.

A videós oldalt egykori PayPal alkalmazottak alapították. Két sztori kering a weben az indulásukkal kapcsolatban. Az egyik az, hogy az egyik alapító a szilveszteri buli videóját akarta megosztani a többiekkel online, de e-mailben nem tudta elküldeni, és más videós megoldások sem voltak akkor alkalmasak rá. Másik sztori szerint először egy társkereső oldalt álmodtak a Youtube domainre, hogy a felhasználók elmondhassák mi érdekli őket, mivel foglalkoznak…, és így fognak párt találni. Aztán rájöttek, hogy ennél jobb ötlet, ha általános videó oldalként működnek. A két sztori akár egyszerre is történhetett egyébként, egy startupnál az elején hamar változhatnak az irányok. Annyit ötletelnek, hogy lehet ők maguk sem tudják melyik volt előbb.

Hogyha megnézel egy 2000-es techforradalomról szóló műsort akkor valahogy érzed az innovációt a levegőben. Mintha ez hiányozna 2021-ben, és

most a meetingeken bedobált bullshittenger cunamiként csapja meg a digitalizációban megfáradt orcád.

És jut ezsembe az első közösségi média oldal, amiről egyébként sokszor szó van az ilyen TV műsorokban (néhányat a blokk végén megosztok). 

Tudtad, hogy már 2000-ben is volt közösségi média oldal.

Érdekesség, hogy azért se tudott nagyot robbanni, mert kevés volt a felhasználó, aki profitabiléssé változtatja a projektet. A TheGlobe pont jó időben ment a piacra, mivel 1990-es évek végén egyébként is mindenki internet lázban égett, és ők pont 2000-ben mentek tőzsdére. Első tőzsde kereskedési napján a TheGlobe részvénye 9 dollárról 97 dollárig száguldott, ezzel szemben a Facebook részvény csökkent az első napon (amikor 2012-ben tőzsdére ment). Ezzel a legelső közösségi oldal tartja a legnagyobb első kereskedési napi árfolyam emelkedést.

Stephan Paternot és Todd Krizelman által 1994-ben elindított, majd 1995-ben élesített, az első közösségi oldalként működő TheGlobe főleg érdeklődési körök alapján hozta össze az embereket, ahol részben fórum szerűen tudtak posztolgatni az oldalon. Ahhoz képest, hogy akkor még nem olyan nagy számban interneteztek, már az első hónapjukban 44 000 látogató járt  a TheGlobe oldalon. 1997-ben több millió dollárt fektetett a közösségi oldalba egy befektetési társaság, így az alapítók rövid időn belül több százezer dolláros fizetést kaptak és természetesen a cégben lévő részesedésük is a millió dollár értéket verdeste. 1998-ban tőzsdére ment a cég. A felhasználók/látogatók száma ez idő alatt végig nőtt, és az alapítók pedig élvezték a hirtelen jött népszerűséget és a pénzt. A CNN az egyik alapító (Paternot) egyik késő esti bulizásával, asztalon táncolásával szemléltette az internet buborék kezdeti kialakulását. Aztán 2000 -ben jött a dotcom lufi, a technológiai részvények mélyrepülése, amit ezt a céget is érintette. A cégből kitúrták a két alapítót, és röviddel a dotcom lufi után bejelentették, hogy 2003-ban lekapcsolják az első közösségi oldalt.

MySpace jött utána

2003-ban a TheGlobe megszűnt és jött helyette az új hasonló oldal a MySpace. 2005-ben használták a legtöbben az oldalt, el is adta a tulajdonos 580 millió dollárért. 2008-ban azonban már alig lézengett rajta valaki, így vége lett ennek a történetnek. Amit pedig már tudsz, jött a Facebook, na de erről a következő blokkban.

A fenti példákban tehát az innováció még maga az internet volt, a platform maga a web volt, és ez gerjesztette magát az innovációt. Ez az 1. felvonás.

Néhány dokumentum film, sorozat, amiben érzed, hogy igazán forr az innováció (2000 környékén):

  • Az internet igaz története / Böngészőháború  – The True Story of the Internet / The Battle of the Browsers
  • A Szilícium-völgy urai – Valley of the Boom / Agile Method

Az okosmobilok és a közösségi média előretörése 2004-2009

2007-ben mutatták be az első iPhone-t, ami nem csak a mobilpiacon hozott áttörést, hanem Steve Jobs lényegében a jelenlegi digitális világ alapjait fektette le. A mobilok operációs rendszere és a felépített alkalmazás bolt merőben átalakította az internetezők szokását. Folyamatosan áthelyeződött a mobiltelefonra az internetezők figyelme a számítógépről. 

Nézd csak meg ezt az ábrát! 2009-ben még szinte 99%-ban az internetet számítógépről érték el az emberek, majd 10 év sem kellett hozzá, hogy ez az arány megforduljon.

A Facebook is köszönheti az előretörését az okosmobiloknak, hiszen olyanok kezébe is internet került, akik nem tehették meg, hogy számítógéphez nyúljanak. Ennek érdekes példája, hogy a feltörekvő régiókban sokaknak az

internet = Facebook (vagy Whatsapp).

De kínai példa a WeChat, amiben komplett ökoszisztéma van (fizetés, chat, social média, kereskedelem, webshopok…).

És közben jöttek a ma ismert piaci szereplők. A TikTok is bár berobbant, de csak altarnatíva a közösségi média felületek között, nagy innovációt nem hozott, ami lényegesen megváltoztatná az emberek mindennapjait (lásd Minner cikk).

A legnagyobb szállásadó vállalkozás lett az Airbnb úgy, hogy nincsen egy szállodai szobája sem. Velük egy külön nagy cikkben, sőt podcastban is foglalkoztunk. Az Airbnb-t a 2008-as válság indította el, a 2020-as dönti be? 12 év üzleti sztorija  

Az Amazon szintén jó példa, mert ahogy a felhasználók és kereskedők elkezdték kiaknázni az internet adta lehetőséget, úgy lett az Amazon egy webáruházból szolgáltató cég. Bizony! Nem hiszed el igaz?! Pont az Amazon szolgáltató cég? De hát kereskedelemből él. Nos ettől igazán sikeres a cég! Szolgáltatás nála a kereskedőket kiszolgáló logisztikai szolgáltatása (FBA, FBM), de ott van neki az Amazon Prime fizetős hűségprogramja, amiért plusz szolgáltatásokat vesz a vásárló. 

És a magyar sztorik

Prezi, Logmein, Ustream. Ezt a hármast emlegetik régóta a hazai startup körökben. A három cégen kívül bár-bár voltak apróbb sikeres, exitek, de valahogy azok soha nem épültek úgy mélyen be az agyakba. Még egyébként írtunk is róla egy cikket: A Rubik-kocka, a gyufa és a golyóstoll után ismét villant a magyar

És megérkeztünk ide. 2021-et írunk.

Amikor mostanában beszélgetek startup piaci szereplőkkel, befektetőkkel akkor mindig mondják, hogy már nincs az mint néhány éve. Most vadászni kell a jó projektet, sőt vadászni? Még a vadászterületet is meg kell találni. Valahogy az innováció nem tud utat torni. 

Hogyan is törne. Talán az az ok, hogy

Már mindent feltaláltunk? 

Nem! Hiszen láthattad, hogy elég egy valami ahhoz, hogy óriási innováció cunamit hozzon magával. Lásd okosmobilok, applikációk előretörése. Óriási ökoszisztémát hozott magával. Vagy itt a Netflix, hirtelen új piaci szereplő lépett a kicsit már betokosodott, felfrissülésre váró hollywoodi piacra. 

Na, de itt van például a 3D nyomtatás piac, ami bár ígéretes volt, de még sem lett világmegváltó, elketyeg. Vagy ott a drónszállítás. A piaci szereplők rájöttek, hogy ez így nem fog menni, sőt nincs akkora piaci igény. Na igen, ez érdekes. Vannak olyan dolgok, amire bár van piaci igény, sőt meg is lehet valósítani, de az végül nem lesz olyan horderejű, hogy igazán jó üzleti modellt lehessen rá építeni.

Mit tartunk itt most innovációnak?

Olyat, ami a mindennapjainkat befolyásolja. Nem olyat, amit évente egyszer használsz aztán heló – szia. Hanem amit nap mint nap, vagy legalább heti egyszer használsz, igénybe veszel. Az nem innováció, hogy újragyúrunk egy weboldalt, más formában jelenítünk meg valamit a weboldalon.

Tehát ezzel azt is akarjuk mondani, hogy az innovációt nem ott kell erőltetni most, ahol megszoktuk. Weboldal, applikációk… Hiszen pont attól innováció, hogy eltérünk a megszokott, mindenki által használat eszközöktől, megoldásoktól. Radikálisan át is alakítják az adott terület folyamatait. Ahogyan akkoriban tette a Netflix és a Spotify a “streaming” megalkotásával, vagy az Airbnb a szállásfoglalásnál.

Ettől nem azt mondjuk, hogy nem lehet nagyot alkotni, több százmilliós, vagy akár milliárdos profitot elérni a már megszokott területeken (applikáció, weboldal, online kereskedelem). Mi most azt keressük ezekben a cikkben, hogy hol fog igazán nagy dolog történni. Azért csak hajoljunk le minden forintért!

Na folytassuk!

Persze feltehetjük a kérdést, kell-e egyáltalán mindig fejlődni. Na ez már más kérdés, de most inkább maradjunk annál, hogy vajon hol és mik lehetnek az innovációt kiváltó területek. 

Hol várják a szakértők, hol látjuk most hogy elkezdődött valami?

Metaverzum: A Facebook ebben látja most a

Üzleti és ismerősi körökben egészen biztosan őrültnek gondolnak, amikor arról mesélek nekik, hogy nem véletlen vezette be ezeket az avatárokat a Facebook. Ez már a bevezetője annak, hogy megszeressük az ilyen digitális, virtuális karaktereket. Szerinted milyen könnyű lesz majd a Facebook berkeink belül csak metaverzumként hívott rendszerbe belépni, ha már létrehoztad most az avatárodat. Könnyen, és több száz millióan létrehozták már. 

Zuckerberg a Verge-nek adott interjúban azt mondta, hogy 5 éven belül egy virtuális valóságban lesz a Facebook. A Metaverzumként nevezett dologhoz virtuálisvalóság-headset-tel csatlakozhatunk. A felhasználók virtuálisan játszhatnak, dolgozhatnak, beszélgethetnek. 

Ami ennél is érdekesebb lehet, hogy a kiterjesztett valóságnak köszönhetően, akár a digitális tér megjelenhet jobban a való életben is. Például egy kirakat megelevenedik, több információt kaphatunk csak úgy, hogy ránézünk egy boltra, termékre…

Hm, nem tudom hogy mi lesz ez, de annyit sejtek, hogy nekünk cégeknek még több virtuális jelenléttel jár, de ezt csak érzéssel mondom. Majd meglátjuk, bár annyit nem szeretnék a virtuális térben lógni.

Munkahelyi innovációk – office innováció

Mi alakult át az időben a legjobban? Hát a munkahelyünk. Főleg az irodisták területén, ahol egyébként innovációért kiált szinte minden (nehéz használni a digitális megoldásokat). Ez a korszak most kezdődött el, és mi itt az irodában a Zoom előretörésének napját jelöljük meg. Látszik, hogy nagyon nehézkes használni a vállalatirányítási rendszereket, feladatkezelőket, digitális megoldásokat. Ezek azért vannak így, mert nehéz a különböző cégek különböző irodai feladatait egységesen implementálni egy ilyen rendszerbe. Valójában olyan digitális megoldásokba erőszakolják bele magukat a cégek, amik nem kényelmesek, nem is tudják kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.

Holott a munkaidőnk nagy részét ott töltjük a munkahelyünkön és még mindig az Excel óta nem történt igazán átütő dolog. Persze SAP, Trello és hasonló nyalánkságok, de valójában még ezek se azok az igazi innovációk.

De itt van nekünk az RPA is, vagyis a robotizált-folyamatautomatizáció. Ami szinte egyszerre fejlődik a no code iránnyal. Lényegében egy folyamatot akár vizuálisan is betanítasz a programnak és azt ő elvégzi.

Először azt hihetnénk, hogy az irodai munkát annyira nem veszélyezteti ez a robotizálás. Aztán egyik napról a másikra a robotizált folyamat-automatizáció egyre több helyre tör be. Ez egyébként egy ebből a találmányából milliárdossá avanzsált leggazdagabb románnak úriembernek is köszönhető (UiPath).

Példa: Hazai bankok RPA robotokkal oldották meg az adminisztrációt

A 2021-es ötletekben hívtam fel a figyelmeteket az RPA-ra, vagyis a folyamat-automatizációra. Lényegében betanítjuk a robotot egy művelet elvégzésére a gépen. A K&H Bankról már beszámoltam, hogy 30 robot egy év alatt 20 millió apró feladatot végzett el náluk. Na és itt az OTP is, akinél szintén alkalmazták a román milliárdos UiPath megoldását. 

  • A bank több tízmillió forintot spórolt a munkaórák kiváltásával, a fejlesztés 3-4 napon belül megtérült
  • Az ügyintézőknek nem kellett rohamtempóban elvégezniük egy monoton, repetitív munkát
  • Az ügyfelek gyors és hibamentes szolgáltatást kaptak, a robotok ugyanis lényegében hiba nélkül dolgoznak a nap 24 órájában –

RPA robotokról cikk: A robot lemásolja azt, amit csinálsz a gépen. Taníthatod, amire akarod! Mi az az…

Mi lesz még itt? El is teszem magam holnapra, összeszedem még a gondolataimat, mert van még néhány ötletem. Gyere vissza holnap is!

Addig is néhány további inspiráló cikk:

Fotó:  XR Expo / Unsplash

Mándó Milán
Mándó Milán
Azt az üzleti blogot írom, amit én is szívesen olvasnék. A célom, hogy nap mint nap benntartsalak az üzleti flowban, fenntartsam a lelkesedésed! 9 éve foglalkozom azzal, hogy vállalkozások működését fejlesztem, újítom meg. Imádom az üzleti statisztikákat, stratégiákat, kutatásokat és ezeket mind összekapcsolni. És ebben segítek neked a cikkekben, oktatásokban, sőt akár chaten is!